Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 10. szám

Pest, 1869. kedden febr. 2 10. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek az új perrendre.— Végrehajtási jogeset. — Törvények. Észrevételek az új polg. perrendtartásra. *) I Mihailovics Miklós úrtól. Az uj perrendtartás mint minden, mit emberi ész teremt hiányos. De ha azt állítom, koránt sem élek azon képzelődésben, mintha a sors azon fokozottabb tehetséggel ajándékozott volna meg, mely jobb műnek alkotására kivántatik meg. Ha a perrendtartás némileg nézetem szerinti hiányait, hézagait, egyes intézkedéseinek gyakorlati kivihetlenségét, vagy nehézségeit, elvtelenségeit, illetőleg elvellenességeit, és képtelenségeit a jogtudós közönséggel megismertetem, teszem azt azon okból, hogy azokra a szakképzetteket, bírákat, és ügyvédeket figyelmeztetvén, ez által alkalmat nyújtsak az e tekintetbeni eszmecserére, és a törvénynek — mire talán közeljövőben alkalom nyilui fog — kijavítására, kijelentvén, hogy a perrendtartásnak több hiányai is vannak, mint melyekről értekezni fogok, s hogy azokat csak azért fogom mellőzni, mivel alárendelt érdeküek. Valamint a szakképzettek az országgyűlési termen kivül, szaklapokban emlékiratokban s társadalmi körökben csaknem általában oda nyilatkoztak, hogy bármily tökéletes perrendtartás is a jelenlegi birói szervezet mellett eredményre nem vezethet; ugy magam is nem csak osztom ezen nézetet, hanem azon nézetben vagyok, hogy jogszolgáltatásunkhoz még anyagi törvény-oodex szigorú j s czélszerü fegyelmi törvény, és a fegyelmi hatóságnak a municipiumoktól független közegek általi gyakorlása is szükséges. Minthogy azonban a szaklapok utján nyilvá*) A perrendtartás hiányainak kimutatása és feszegetése már kivül esik a törvényhozás általi elfogadás actusán — ezen már nyargalva tul hajtattunk; — de nem esik kivüle a jövő törvényhozási actusnak, mely részint egyes javitásait czélozandja, részint annak egy korszerűbb és alaposabban kidolgozandó codex általi felváltására irányulhat. Azért közlését jelen értekezésnek, melyben a kitűnő gyakorlati tapasztalat káröltve jár a mélyebb tanulmányozás ismereteivel, nem tarthattuk időt múltnak, sőt attól csakis üdvös eredményeket várhatunk. —Különben meg kell jegyeznünk, hogy ezen „Észrevételek" tisztelt írója, azokat már annak idejében a felsőházban előadandja, ha abban a törvényjavaslatnak ismeretes rohamu keresztülhajtása által meg nem akadályoztatik; midőn a felsőház szünetelése után ő Pestre érkezett, a tanácskozási roham — néhány óra alatt — már elnyelte a perrend javaslatot. Végre forró köszönetünket kell kifejeznünk kitűnő jogtudósunknak, hogy lapunkat „Észrevételei" közzétételével megtisztelni szíveskedett. S z e r k. nult hasonló nézetek megdönthetleu érvekkel támogattattak, és az országgyűlés mégis a perrendtartás ezen feltételeit figyelmen kivül hagyta, tartózkodnom kell e tekintetbeni nézeteim bővebb kifejtésétől, és átmegyek a perrendtartás némely szabályainak bírálatára. A birói hatáskörre és illetőségre vonatkozó szabályoknak némely kisebbszerü hiányait mellőzvén, csak némely szabályokat tartok kiemelendőknek, melyekben nézetem szerint elvi hibák rejlenek. A 18. §-nak szerkezetében, miután szerinte az ingatlan vagyonra vonatkozó minden jogok feletti bíráskodás a birtokbirósághoz tartozik, a rendezett tanácsú városok törvényszékeinek hatáskörét bizonyos tekintetben ok nélkül megszorítva látom : mert azok a §-nak szószerinti értelme szerint, miután a birtokbiróságot, mi ellen észrevételem egyelőre nincs, nem gyakorolják, még oly jogok felett sem biráskodhatnak, melyek a birtokbirósághoz — vagy is a telekkönyvi bírósághoz, mint olyanhoz nem is tartoznak. Ugyanis tudva van, hogy azon jog, mely ingatlanra, ugy mint az is, mely ingóra vonatkozik, kétféle: azaz személyes, vagy is dologhozi, és dologbani, némelyek szerint dologi jog. Ha például A. valamely ingatlant szerződés mellett vesz meg, mindaddig, míg tulajdonjoga telekkönyvileg be nem kebleztetik, csak személyes vagyis dologhozi joga, azaz jogezime van. De hogy ezen jog az j ingatlanra vonatkozik, aztsenki sem fogja tagadni: s igy a 18. §. szószerinti értelme szerint A. ha például bekeblezésre alkalmas szerződése nincs, s igy szerződésen alapuló jogait per utján érvényesíteni kénytelenittetnék, hogy tulajdonjogot szerezhessen, a pert az eladó ellen nem indíthatja ennek személyes bírósága előtt, hanem tartozik azt a §. szerkezete szerint a birtokbiróság előtt indítani, holott az ily kereset csak személyes keresetnek tekintendő', mely a 30. §. szerint az alperes személyes bíróságához, tehát a rendezett tanácsú városok törvényszékeihez is utasítva van ; mert A.-nak joga mindaddig mig tulajdonjoga bekebelezve nincs, csak szerződésen alapul, s az ily perben csak arról lehet kérdés, vájjon A. és az eladó között csakugyan köttetett e oly szerződés, melynél fogva emez amannak az ingatlant eladta; a pernek tárgyát tehát nem dologbani, vagy is telekkönyvileg már szerzett jog, hanem csak jogezim és a felek közötti kötelmi viszony körüli kérdés képezi. Ennélfogva, ha több száz ezer forintnyi értékű ingóra nézve kötött szerződés feletti bíráskodás a rend. tanácsú városok törvényszékeit illeti, valóban nincs ok azokat megfosztani a bíráskodástól oly szerződésekből eredő perekre nézve, melyeknek tárgyát sokszor egy pár