Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 9. szám

3ü mindazon adatokat, melyek az ügyre nézve jelentőséggel biró körülmények felderítésére szolgálnak. E részben a biró működését csak az egyszerű, és alapos vizsgálat által megkívánt tekintetek szabályozzák. IV. Fejezet. A felmérés hitelesitése, osz tályozás és becslés. 25. §. Ha a felmérés megtörtént, s a helyrajzi térkép és a birtokállás kimutatása (földkönyv) elkészíttetett: a birói kiküldött jelentésére az úrbéri törvényszék a mérnöki munkálat hitelesitése végett egy más alkalmas mérnököt küld ki A kiküldött biró a hitelesítésre, valamint az egyidejűleg teljesítendő osztályozásra, legelő, erdő, s nádasok becslésére, ha az még meg nem történt volna, a helyszínére hatávnapot tüz ki, s arra a feleket a 20. §. határozataira utalással megidézi. 26. §. A határnapon a bírósági kiküldött a hitelesítő mérn-ö köt a felek jelenlétében felesketi; s a felmérést tartalmazó földabrosznak és földkönyvnek szemle és próbamérések által leendő megvizsgálására utasítja. A hitelesítési eljárás alatt, szabadságában áll a feleknek a földek felmérése és felvétele ellen kifogásaikat szóval előterjeszteni. A hitelesítésről pontos jegyzőkönyv vezetendő, melybe az eljárás részleteit és annak folyama alatt előforduló minden egyes kifogást be kell iktatni. Ha a felmerés helyesnek találtatik : a mérnöki munkálatok (a térkép s a földkönyv) a felek jelenlétében, a rendes hitelesítési záradékkal elláttatnak. 27. §. A hitelesítési eljárassál egyidejűleg a kiküldött birósági tag a szántóföldek, rétek dülőnkint leendő osztályozását is teljesítteti. Ezzel kapcsolatban a legelő-elkülönítés és az erdei és nádlás haszonvételek szabályozása eceteiben, a legelő- s erdőrészek, nádások minősége, s szok termőképessége, valamint a volt jobbágyok részére törvényesen járó- legelőt s erdőilleték és a nádszükséglet fedezésére megkívántató erdő, legelő- és nádasrész meghatározandó; ezenfefül a visszaváltandó irtások s azon épületek és javitások értéke, melyek a szabályozás folytán más tulajdonosok kezeire juthatnak, úgyszintén mindazon körülmények szakértő becsüsök közbenjöttével megállapittatnak, a melyek a szabályozási per eldöntésénél jelentőséggel bírnak. 28. §. Az eljáró szakértőket a korábbi földesuraság (közbirtokosság) és a volt jobbágyok egyenlő számban választják. Ha a választás bármi okból létre nem jön : az illetők részére a kiküldött birósági tag nevez ki alkalmas, részrehajlatlan, szakértő egyéneket. A szakértők, mielőtt feladatukban eljárnának : a felek jelenlétében szabályszerüleg felesketendők. Az osztályozásnál és becsünél, ugy a szakértők eljárására, mint leleteik bizonyító erejére nézve, a polgári törvénykezési eljárás szabályai irányadók. V. Fejezet. A szabályozási terv készítése sa per érdemleges tárgyalása. 29. §. A megelőző §§-ban foglalt előmunkálatok bevégzése és a 22. §-ban érintett egyes úrbéri perek végérvényes elintézése után, a birói kiküldött az összes érdekletteket az uj szabályozási terv megállapítása végett azonnal kihallgatja. E kihallgatásnál a bíróság oda törekedjék : miszebint a terv minden érdekelt fél beleegyezésével egyezség utján jöjjön létre Az egész hivatalos eljárásról, akár létrejött az egyezség, akár nem: részletes jegyzőknyv vezetendő, mely a periratokhoz csatoltatik. Ha az egyezség a felek közt minden pontban létrejön: az Írásba foglaltatik, s a felek és a kiküldött biró által aláiratik; annak alapján a szabályozás tervrajza elkészíttetvén, ez az összes periratokkal együtt az első folyamodásu úrbéri torvény székhez, és innen az illetékes királyi táblához jóváhagyás végett hivatalból felterjesztetik. Ha pedig az egyezség épen nem, vagy nem minden pont felett létesül: a birói kiküldött a működő mérnöknek meghagyja, hogy az előmunkálatok és a felek által az egyezkedés alkalmával tett nyilatkozatok alapján, tekintettel a felmerülő érdekeknek a lehetőségig való méltányos kiegyeztetésére, tervet készítsen, melynél tagositás eseteiben, még a következő tekintetek is figyelembe veendők: 1) A jelenlegi birtokosoknál meghagyandók és azok részleteibe beszámitandók, a mennyiben mezőgazdasági túlnyomó okok kivételt nem képeznek; a) minden belső és közvetlen a falu mellett lévő és elkülönített, használat alatt álló bekerittet helyek; b) szőlők, nagyobb gyümölcsösök és külön birtokolt majorság erdők ; c) malmok, vámos helyek, ásványos vizek, az ezek fenntartására szükséges helyekkel s hasonló külső helyek, melyekkel a föld rendes gazdasági használatán kivül különös jog vagy javadalom tendszetes gyakorlata van kapcsolatban; d) a helységen kivül létező épüleiek, ha ugyan azok, kiknek épületeket, vagy azon földeket, melyeken az ilyen épületek állanak, átvenniök kellene, a felállítás, vagy átvétel költségeit el nem vállal" ják, vagy ha az ilyes költségek azok által nem térittetnek meg, kik az összesítést kérték. 2) A temető- és templom-helyek tagositás tárgyait nem tehetik, — sem azon helyiségek, melyek hadi tekintetekből jelsn használatukban megtartandók. Sajnálatunkra tőlünk el nem hárishatott akadályok folytán lapunk mult száma 1-só czikkében több igen vastag szedési hibák fordulnak elő. Mindjárt kezdetén a két első sor a hibásan nyomatott helyett igy olvasandó: „Az alkotmányt haszontalan formalitásnak tekintő, s korlátlan uralomra vágyó kormányhatalmak." — Továbbá ugyanazon hasábon 34 sorban ,utasitani jóval látott' helyett olvasandó: utasítani jónak látott, és a következő hasáb 4-ik sorában „s ki a vallással bájosabb, Stuárt Máriát* helyett olvasandó: ,s ki a nálánál bájosabb Stuart Máriát' végre 8 sorral lejjebb e helyett: ,valamely vádoldata, jury' olvasandó; ha valamely vádlottat a jury a kormány kedve ellenére felmentett." Felelős szerkesztő es kiadó-tula.jdono» SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatot! Komi S á n d o r n á I llat-pinrz és al-dunasor sarkán 9. »i. a.