Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 9. szám

Pest, 1869. péntek jan. 29. 9. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügy védegylet közlönye. Tartalom : Távirda használata ttezesben. — Végrehajtási jegeset. — Telekk. adatok stb. — Törvények. lioliet-t' a törvénykezési eljárásnál a távirdát használni ? Kü 11 ey Ede váltó tszéki ülnük úrtól. A pesti e. b. váltótörvényszéknél számos esetek fordultak már elö, hogy a felek ezen törvényszékhez távirda utján fordultak, illetőleg a távirda használatát a törvényszék részéről igénybe vétetni kérték, vagy azért, hogy a történt idézés folytán halasztást kérjenek, vagy hogy valamely végzés elleni felebbezéfőket bejelentsék; egy esetben pedig azért, hogy egy hatóság táviratilag megkerestessék az iránt, hogy a hozzá tévedésből elküldött végrehajtási végzést az illető véghajtó bírósághoz áttegye. A pesti váltótörvényszék csak ez utóbbi esetben adott a kérelemnek egy izben helyet, nyilván azon törekvésből, hogy saját hibáját jóvá tenni siessen, nehogy az elrendelt végrehajtás foganatosításának késleltetése által a végrehajtató félnek kár okoztassék. De a többi esetekben a távirati kérelmek, még eddig mindenkor figyelmen kívül hagyattak, illetőleg a táviratok, mint a törvényben nem gyökerező beadmányok, az illető feleknek egyszerűen visszaadattak. Helyesen járt e el a törvényszék? ez oly kérdés, mtly bővebb megfontolást érdemel, ha tekintetbe vesszük, mily jótékony hatással bir az ujabb kornak ezen legszebb találmánya a szellemi közlekedésnek általában, s különösen a kereskedői forgalomnak előmozdítására; ha továbbá figyelembe veszszük azon könnyűséget, melylyel napjai nkban a lassú toll és postakocsi a villámnál is gyorsabb távirattal, illetőleg villanysodronynyal felcserélhetek, minél fogva a táviratozás már oly általánossá vált, hogy azzal nem csak, — mint azelőtt — a kereskedők, hanem a társadalomnak minden osztályai, a szegényebb sorsuak épen ugy, mint a gazdagok, rendesen élnek; ha végre tekintetbe veszszük, hogy a gyorsaság épen a váltóeljárásnak egyik főpostulatumát képezi. Daczára ezen fontos érveknek, én a pesti váltótörvényszék eljárását csak helyeselhetem, s azt hiszem,hogy a táviratok bírói figyelembe egyáltalában nem vétethetnek. A gyorsaság csak az egyik főkelléke a váltó eljárásnak ; 2-ik az alaposság, mely nélkül a gyorsaságban köszönet nincs. Az alaposság elérésére a törvény bizonyos formákat ir elő, melyek egy rendes törvénykezési eljárásnál nem mellőzhetők. Előírja például a törvény, illetőleg törvényes gyakorlat, hogy ki által, mily formában, hány példányban, mikor, s mely bíróságnál adandó be bizonyos kérvény? Megkívánja a törvény, illetőleg törvénykezési gyakorlat, hogy a fél beadványát vagy sajátkezüleg aláírja, vagy ha ügy védet, vagy meghatalmazottat használ, hogy a megbízás okmányszerüleg igazolva legyen ; azt rendeli továbbá a törvény illetőleg gyakorlat, hogy minden be" admányban a bíróság, melynél azbeadatik, megnevezve, a kérvény minősége, vájjon az például keresetlevél, vagy halasztási kérvény, vagy fel folyamodás stb. határozottan kitéve legyen; különösen a megkeresés folytán eszközlött végrehajtás elleni felfolyamodás, vagy semmiségi panasznál a törvény azt rendeli, hogy az 24 óra alatt a végrehajtó bíróságnál beadassék, mely bíróság az elkésve beadott felfolyamodványt, vagy semmiség panaszt hivatalból visszautasítani tartozik. A törvény nem ok nélkül irja elő ezen formalitásokat, A bíróságnak jelesül tudnia kell, ki legyen a folyamodó, hogy megítélhesse, vájjon a kérelemhez van-e joga? Azért kívántatik, hogy a folyamodó kérvényét, vagy sajátkezüleg aláírja, vagy hogy a netáni megbízott a meghatalmazást a kérvényhez csatolja. Du a kérelemnek határozottnak is kell lennie, különben a felett a biró, kinek a kérelem zsinórmértékül szolgál, határozatot nem hozhat. Szükséges azért, hogy a kérvény minősége, vájjon az t. i. egyszerű kérvény, vagy rendes kereset, vagy felebbezés, avagy semmiségi panasz-e stb. ugy a béltartalomból, valamint külsejéből határozottan kitűnjék, s hogy maga a kérelem is világos, félreérthetlen szavakkal kifejeztessék, hogy a biró tudja, hogy mit kér a fél, s hogy megítélhesse, vajjen elintézheti a kérvényt az ellenfél meghallgatása nélkül, vagy tárgyalást kelljen-e kitűznie, vájjon a felébb való hivatkozás rendes felebbezést, vagy semmiségi panaszt tartalmaz-e, mely jogorvoslatok különböző törvények alá esvén, különböző elintézés tárgyai is lehetnek. Ha ezen jogorvoslatok a megkeresés folytán eszközlött végrehajtásra vonatkoznak, azok a végrehajtó bíróság utján azért érvényesitendők, mert a végrehajtó bíróság eljárását tárgyazzák, s mivel csak a végrehajtó bíróság tudhatja, vájjon törvényes időben adatott-e be a jogorvoslati kérvény, mihezképest azt, vagy elfogadja, s a másod birósághoz felterjeszti, vagy mint elkésve beadottat visszautasítja, mi felett határozni csak az ö, mint eljáró első bíróság hatásköréhez tartozhatik. Végre a kérvény minőségéhez képest egy vagy több példány is szükségeltetik, a mennyiben a kérvény vagy csak magát a folyamodót, vagy más feleket is érdekel, esetleg egy példány a másodbirósághoz felterjesztendő, vagy a bírósági kiküldöttnek kiadandó.