Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 9. szám

34 Hogy a távirat ezen kelékekkel nem bir, s nem bír­hat, azt nem szükséges bővebben bizonyítgatni. A távsürgönyt nem maga a fél vagy annak törvé­nyes megbízottja, hanem egy távírda hivatalnok írja meg, vájjon a jogosult fél megbizásából-e? arra nézve a bíróság, melyhez a távirat intéztetett, mi biztosítékkal sem bir, miután a sürgöny az illető díj lefizetése mellett, bárki által feladathatik, mi által a biróság mistificatiója is lehetségessé válik. A távirat továbbá tartalmazhat ugyan lakonikus ha­tározottságot, de nem szokott oly határozott lenni, hogy a távirati kérelem egy correot birói határozat alapjául f szolgálhatna, nem is szólva azon gyakori esetekről, me­lyekben a távsürgönyök a távirdász hanyagsága miatt egészen érthetetlenek. És mikép intéztessék el a távirat, ha az oly kérelmet tartalmaz, mely a végzéssel együtt az ellenféllel közlendő, avagy a felső bírósághoz felterjesztendő? Végre elfogadhat-e a perbíróság oly felebbezést vagy semmiségi panaszt, mely nem az ö, hanem az általa meg­keresett végrehajtó biróság eljárására vonatkozik, mely­nél mint első bíróságnál, melynek eljárása megtámadta­tik, a jogorvoslati kérvény beadandó, s mely csak egye­dül lehet hivatva afelett határozni, vájjon ezen kérvény elfogadandó és felterjesztendő e, vagy mint elkésve be­adott visszautasítandó ? Ezeknél fogva tehát azt hiszem, hogy a felek által beadandó kérvények táviratok által törvényesen nem he­lyettesíthetők, s hogy e szerint a pesti e. b. váltótörvény­szék helyesen jár el, midőn a felek táviratait birói figye­lembe nem veszi. Mindazonáltal én annak sem látom helyét, hogy a bíróságnak valamely átirata más hatósághoz táviratilag eszközöltessék, mert a hatóságok közti levelezésnek is vannak bizonyos kellékei, ugy mint: a megkeresés vilá­gossága és határozottsága, az elnök és jegyző aláírásai, a kelet kitétele s a hivatali pecsét, mely kellékek azért szük­ségesek, hogy a megkéréseit halóság a megkeresés minősége, terjedelme és valódisága felett kétségben ne legyen, s mely kellékekkel a távirat részben nem birhat, részben pedig mint a fentebbiekből kitetszik — birni nem szokott. Ezen nézeteim támogatásául hivatkozom a külföldi törvényhozásra is, mely a távirdát a felek jogai érvénye­sítésének, s a bíróságok egymás közti levelezésének tör­vényes utjául el nem ismeri. Végrehajtási jogeset. A végrehajtás folyamában hozott jogerejü felsőbb bíró­sági határozat nem csak az esetleg fel folyamodó fél, hanem mindannyi jelzálogos hitelező érdekére kihatván, mindenesetre foganatosítandó, bárha a fel folyamodó utólag panaszától eláll is. Marczibányi Lörinoz és neje Kállay Antónia ellen Politzer-Hay Francziska által 50,000 frt. töke s járulékai iránt támasztolt adósági per lefolyván, a végrehajtás el­rendeltetett, és az árverés Marczibányiéknak Trencsén­megyében fekvő több rendbeli, nagyobb terjemü birto­kaira nézve foganatositatni bíróilag elhatároztatott. Tren­csénmegye törvényszéke által az árverési első határidőül 1866. év aug. 6. másodikául sept. 10 lett kitűzve (1866, június 2. 2765 sz. végzj Ezen végzés a végrehajtás szenvedők képviselőjének [ 1866. július 2 ikán kózbesittetvén, — ugyanazok 1866. jul. 4-én ellene semmiségi panaszszal kapcsolatos felfolya­modást nyújtottak be a-e. alapon, mivel több rendű nagyobb birtoktestek kerülvén árverés alá, azok elárverezésére a törvény értelmében hosszabb határidők", jelesül legkeve­sebb, egymástól 3 hóra terjedők lettek volna kitüzendők, holott miután a bár június 2 ikán hozott végzés, az illető felek és a hírlapok részére csak július hóban kiadmányoz­tatott, az első határnap is alig egy havi időközre terjed. — Kérik azért panaszosok a törvény határozataiba ütköző, s a felek érdekeit és vagyonát koczkáztató eljárást meg­semmisíttetni, és a megyei törvényszéket hosszabb határ­idők kitűzésére utasíttatni. A megyei törvényszék felterjesztő jelentésében meg­jegyzi, hogy az ujabbi árverési határnapok kitűzésénél az id. törv. szab. 140-k §-át tartá szem előtt. Erre a kir. táblán végeztetelt. „Az ujabban kitűzött árverési határnapok elseje, az ez iránti végzés kézbesítésétől számítva, alig egy havi határidőre terjedvén; ekkép pedig az említett határnapok, tekintve a végrehajtás alá vont javak nagyobbszerüsé­gét és tetemes értékét, az id. törv. szab. 134. §-a rendelete szellemének meg nem felelvén — az ^.lső bitóságilag ki­tűzött határnapok megszüntetnek, s a megyei törvényszék az árverési határnapoknak ujabbi, és pedia: olyképeni ki­tűzésére utasittatik, hogy az első árverési határnap 3. a második pedig az elsőtől számítva ismét 2 havi időközre terjedjen. — Egyebekben a megyei törvényszéknek vég­zése érintetlenül hagyatván, az iratok további törvény­szerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. aug. 28. 16241. sz. aj 1866. sept. 10-én vagyis a kitűzve volt 2-ik árverési határnapon Bangya Károly ügyvéd, ugy mint végrehaj­tást szenvedő Marczibányi Lőrincz és neje Kállay Antónia meghatalmazottjuk 4775. sz. alatt kérvényt nyújtott be Trencsénmegye törvényszékéhez, melyben kinyilatkoz­tatá, hogy az árverési határnapokat kitűző 2765. számú végzés ellen benyújtott felfolyamodásától eláll, és az ár­verésnek a kitűzött határnapokon leendő megtartása ellen kifogása nincsen. „Ezen kérvény elintézéséül Trencsénmegye tőrvényszé­kén 1866. sept. 10-én 4775. sz. a. végezteted. Ezen benyujtvány alapján, mely szerint alperesek az 1866-ki június 2-án 2765. sz. a. hozott, és az árverési határnapokat kitűző végzés e'.íen f.é.július hó 4-én 3603. sz. a. benyújtott felfolyamodásuktól elállanak — s azt ezennel visszahúzzák, — a fentebb hivatkozott törvény­széki végzés ezennel jogerejünek nyilvánittatik, és a benne kitűzött árverési határnapok szabályszerüleg megtartatn rendeltetnek." Ezen végzés folytán az árverés 1866. sept. 10.11. és 12-kén sikerrel meg is tartatott. (Folytatása köv.) Telekkönyvi adatok Pozsonymegye ingatlanai forgalmáról 1856. febr. 1-töl 1867. év végéig. (Folytatása.) Az alább következő kimutatás azou forgalmat mutatja, melynek tárgyát Pozsonyinegye kebelében fekvő birto­kok képezik, és pedig elkülönítve azon birtokokról, me­lyekkel 1848-ig uri hatóság volt egybekapcsolva, és külön

Next

/
Thumbnails
Contents