Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 8. szám

32 15. §. A 14-ik §. szerint kitűzött tárgyalásnál mindenekelőtt azon kérdés tárgyalandó : ha létezik-e a birtokszabályozást kizáró törvényes akadály ? Ha ez állíttatik, s e kérdésben az egyezség nem sikerül : a tárgyalás a tett kifogások felett megtartandó, s egyszersmind a kérdés tisztába hozatalára megkívántató adatok, hivatalból is beszerzendők. Ennélfogva, ha a már megtörtént szabályozás és elkülönzés kérdése iránt a megyék, székek, vagy a kir. kormányszék levéltárában találtató irományok felmutatása, vagy a helyszínén teendő nyomozás mulhatlanul szükségesnek látszanék ; a törvónyszék első esetben azon törvényhatóságot, mely alatt a levéltár áll, vagy a kir. kormányszéket az irományok átküldése végett megkeresi, — második esetben a törvényszék a szükséges nyomozásokat, a felek közbejöttével, egy kiküldött tagja által a helyszínén teljesitteti. Azon esetben, ha a tagosítás ellenzői, ebbeli kifogásukat azon körülményre alapítanák, hogy a tagosítást kérelmezők birtoka együttvéve, a tagositandó határ területének felerészénél kevesebb a határról készült hiteles felmérés, — ennek hiányában pedig az adótelekkönyvekben felvett térmérték veendő alapul. 16. § Ha a birtokszabályozási perben oly közbirtokosság érdekeltetik, melynél a törvényes arányosítás még nincs behozva : a birtokszabályozás megengedhetősége kérdésében tartandó tárgyalás alkalmával a biró, az arányosítás kulcsának egyezség utján leendő megállapítását a felek közt kísérelje meg; ha az egyezség nem sikerül : a tárgyalás e kérdésre is kiterjesztendő. 17. §. A tárgyalás befejezte után a törvényszék a megengedhetőség kérdésében, a 16. §. eseteiben pedig azzal együtt az arányositási kulcs felett is ítélet által határoz, a melyben, ha a birtokszabályozási kérelemnek hely adatik, egyszersmind kifejeaendő az is, hogy annak jogerőre emelkedése után a megkívántató előnyomozások bírói küldöttség által a helyszínén fognak teljesíttetni. 18. §. Az Ítélet ellen bármelyik fél a királyi táblához felebbezéssel élhet, mely az ítélet kézbesítését követő tizennégy nap alatt az elsőbiróságu úrbéri törvényszéknél akár szóval bejelenthető, mely esetben jegyzőkönyvbe vétetik, akár írásban benyújtható. E határidő semmi szín alatt meg nem hosszabbítható, és annak lefolyta után bejelentett, vagy benyújtott felebbezvények hivatalból visszautasitandók. A felebbezés indokai magában a felebbezvényben adassanak elő; ennélfogva az indokolást tartalmazó külön-beadványnak semmi esetben sincs helye. 19. §. Ha a királyi tábla az elsöbiróság ítéletét jóváhagyta : további felebbezésnek nincs helye ; ha pedig a másodbiróság az elsőbirósági ítéletet megváltoztatja : az itélet a feleknek ki nem hirdettetik, hanem a királyi tábla a pert a kir. hétszemélyes táblához felülvizsgálat végett mindig hivatalból felterjeszti. III. Fejezet. A birtokszabályozási előmunkálatokról. 20. §. Mihelyt a birtokszabályozást megengedő itélet jogeéőre emelkedett: a törvényszék elnöke a felszerelendő perre nézve a 22. és 23. §§-ban kijelölt előmunkálatok teljesítésére egy törvényszéki tagot (ülnököt vagy pótülnököt) kiküld. A kiküldött biró a törvényszéknél lévő segédadatokat és előmunkálatokat, egyszersmind mindazon egyes úrbéri kereseteket magához veszi, melyek az 1854. jun. 2l-ki legfelsőbb rendelet I— V. fejezetei folytán a törvényszékhez benyujtattak, s egy törvényszéki hites tollnokkal a helyszínére kimegy. 21. §. Azon napról, a melyen a kiküldött biró az előmunkálatokat a helyszínén megkezdi, az érdekelt felek a kiküldött biró által eleve s mindig azon figyelmeztetéssel értesitendők, hogy a hivatalos eljárás elmaradásuk esetéhen is meg fog történni. A határnap lehetőleg ugy tűzendő ki, hogy a végzés kiadásától számitva ezen napig tizenötnél kevesebb és harmincznál több nap ne essék. A határnapról leendő kimaradás esetében sem visszahelyezésnek, sem igazolásnak nincs helye. E kitűzött határnapot a biró csak egy izben és csak azon esetben halaszthatja el, ha az a hivatalból eszközlendő nyomozások érdekében szükségesnek mutatkozik. 22. §. A kitűzött, határnapon a netalán már addig megkezdett előmunkálatok, ezen utasítás határozatai szerint tovább folytatandók (2. §.) Az esetben, ha az előmunkálatok csak most kezdetnek meg: a kiküldött biró, ha hiteles felmerés nem léteznék, mindenekelőtt a szabályozandó határ, illetőleg a szabályozandó erdő, vagy elkülönítendő legelő pontos felmérése iránt intézkedik. Az újólagos felméretés az esetben is elmaradhat: ha a létező felmérés nem hiteles ugyan, de a felek abba, hogy ez a szabályozásnál alapul vétessék, mindnyájan beleegyeztek. A szabályozandó határ felmérésére a mérnököt, a törvényszék jóváhagyásával azon fél fogadja fel, ki a szabályozást kérte, s mérnök bevezetése pedig a birói kiküldött hatásköréhez tartozik. Ha a fél a mérnök felfogadásában késedelmeskedik, vagy azt teljesíteni vonakodik: a késedeimeskedő költségére egy alkalmas mérnököt a birói kiküldött fogad. Ha a felmérő mérnököt munkája teljesítésében bárki gátolná ; az illető járási szolgabíró, a mérnök kérésére, köteles a szükséges karhatalmat azonnal elrendelni. Azon esetekben, midőn a birtokszabályozás csupán kisebb kiterjedésű közös legelő, vagy erdő elkülönítésében áll és a szabályozás azon felmérés alapján, melyet az érintett közös területekre nézve az adósorozati közegek dülönkint teljesítettek, czélszerüen eszközölhető: az újólagos felmérés a felek közös beleegyezésével elmaradhat. (Folyt, köv.) Értesítés. A „budapesti ügyv. egylet" 4-ik (birói szervezeti, magánjogi perrendtartási és jogtanulmányi) szakosztálya f. bó 28-án esti 6 órakor az egylet helyiségeiben a debreczeni ügyvédegyletnek a köztörvényi biztosítás; végrehajtás1, a rágalmi perekben a birságnak, a csődperekben a hitbérnek egyenlősítése, ugy rágalmi perekben a fellebbezésnek, mindenkor birtokonjbelóli elfogadása iránti javaslatai, valamint Kiilley Ede urnák a „váltóeljárás reformja" és néhány szó a bírósági szervezetről czimű munkái tárgyában ülést tart. — Egyúttal a szakosztály ügyvédrendtárlási bizottmányának e napra összehitt ülése f. hó 29-ére eluapoltatik. Kelt Pesten 1869. évi Jan. 23-án Elnöki megbízásból: Siegmund Vilmos szakosztályi bizottmányi jegyző. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Piyomatott Kocsi S á n d o r n á l Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. iz. a.