Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 8. szám

30 intézmény a zivatarokat szerencsésen kiállotta, azokban a kormány nyomása ellenében a politikai szabadság bástyája s a nép jogok palládiuma gyanánt is szerepelt, *) a forradalom után még tisztább fényben ragyogott, mint azelőtt s bár miként azt értekezésünk folyamán kimutatni megkisértendjük — még sok kívánni valót hagy hátra, — folytonos reformok és tökólyesbülésnek néz elébe. A büntető igazságszolgáltatás köréből. II. A statáriumnál a bírói felelősség hiányzik, de nem is létezhetik, hiszen itt az appelláta csakis birtokon kivül van, perujitásnak helye pedig soha sincs. A statárium által elitélt jogorvoslattal csakis a túlvilágon élhet, a birő behantolta a sirt s a hóhér megtette kötelességót. Keserű igazság, de igaz, hogy a mult országgyűlés csakis e felöl feledkezett meg és meghagyta a rendszerezetlenséget, hogy uralkodjék továbbra is. Tehát a statárium csak a főbenjáró bűntényekre vonatkozhatik, a hivatalos körrendelt : rablás, útonállás, rablógyilkosság, gyújtogatás és (az ezekkel egybekötött) orgazdaság czimmel nevezi meg. Ezeknek büntetése halál. A pusztán vagyon elleni bűntényeket ezek sorába vonni nem szokás. Hogyha a statárium vagyoni megtámadásokra vonatkozó bűntényeket is ismerne, ugy a csalást, okirathamisitást, lopást is körébe kellene vonnia. És mégis mit látunk a büntetések kimérésénél? Gyakran megtörténik, hogy a birói bölcs belátásból keletkezett Ítéletek mig ezekre 6—8 évi súlyos börtönt mérnek, az alatt az előbbeniekre nem kivételes (statarialis) állapotban 1 — 4 évi súlyos börtönt is elegendőnek találnak, pedig a büntetés arányához képest — a statárium szerint — az útonálló halállal, mig a csaló, hamisító egyszerűen börtönnel lakol. Hol itt az arány ? Hazai törvényeinkben a 8 évi börtönbüntetés súlyosabbnak vétetik a halálnál, hol az életben maradt bűnösnek még mindig fenmarad a kiszabadulás vagy megkegyelmeztetés reménye. Úgyde azt mondhatná valaki, hogy nagyobb bűntény ott, hol a közlekedés fenyegetve van,s az ember távolabb lakó embertársától elzáratik, a kereskedelmi forgalom akadályoztad k. Nincsen-e minden vidéknek közbiztonsági közege? És ha a közbiztonság ereje györ.ge, nem inkább azt erősíteni, mint az akadályozót megsemmisíteni kell-e? Az emberek óriási gátakat tudnak emelői a folyamok mentében anélkül, hogy a folyamokat megsemmisíteni akarnák, hát csak az ember van a mégsemmisittetésre kárhoztatva? Ha pedig a statáriumnál az életveszélyt találná valaki a leghatalmasabb argumentumnak, jól gondolja fel, hogy-azon elvet mondja ki a veszélyeztető ellenében: ha *) Feuerbach az esküdtszéki intézmény politikai jellegéről ezt állítja: „Der Begriff eines Greschwornengerichts kann nioht andera als nach politischen Ansichten bestimmt und entwickelt werden: denn nur Ideen der Staatsweisheit wird es, aus welchen aich bei allén Vólkern die Einrichtung der Geschworenengericbte entwickelt, woduroh sie sicb befestigt, nacb welchen sie sich auagebildet hat. Betrachtungen über das Geschworenengericht. Landshutl813. neked akaratod vagy szándékod — mert gyakran még ez be sem bizonyul — embertársadat megölni, nekem mint a társadalmi rend megmentőjének kötelességem téged megölni. Mikor a bűntények sűrűn fordulnak elő, s ugyanazon bűntények gyakran ismételtetnek, ez a társadalomban bizonyos kórt jelez, melynek magva magában a társadalomban keresendő, és haezenkórt az orvos gyógyítani akarja, kötelessége a beteg orvoslása, nem pedig megölése ! Ha nálunk a rablás stb. nagyon gyakrau fordul elö, annak oka bizonyára a népnevelés hiányában, a tudatlanságban rejlik. De rejlik még másutt is, r. i. az erélytelenségben és a rendszer zavaros volt iban. Erről máskor. .1 o g e s e t. Közli Bakács Alajos ügyvéd ur. Haulik József érsekújvári vaskereskedő, néhai Preisz János volt érsekújvári vaskereskedő üzletét, annak tartozási s követelési állapotával együtt, az akkor még életben levő Preisz Jánostól megvevén, azt minden tartozékával együtt a még élő eladótól átvette. Az üzlet cselekvő állapotában Beyer János 134 frt. o. é. tartozása is bent foglaltatott. Haulik József, adós Beyer Jánosnak tehát értésére adta, hogy a hitelező jogai ríá szállottak s őt egyszersmind a fizetésre felhívta. Beyer János a felszólításra azzal válaszolt, hogy egy a városi pénztáron lévő 150 frtnyi követelését, tartozása 134 frt o. é. erejéig, hitelezője Haulik József javára engedményezte. Ez engedményezés 1867. évi deczember 15-én történt, s utána nem sokára Haulik József jelentkezett is a vásosi pénztárnál az írásban, két tanú előtt kiállított engedményező levéllel s a 134 frt o. é. kifizetését kérte. A városi pénztár azonban akkor a pénztárak azon közös sorsában részesült, hogy üres volt, s így nem fizethetett. A példabeszéd azt tartja, hogy a baj soha sem szokott magánosan jönni; hanem egyszerre többek társaságábau. E példabeszéd itt is bebizonyult, mert azt, hogy Beyer Jánosnak a városi pénztárban pénze van, annak egy másik hitelezője Ming György is megtudta, kinek már a végrehajtásig megért peres követelése volt Beyer Jánoson, a ki aztán rohamos gyorsasággal kieszközölte, hogy e pénz mir deozember 31-én végrehajtásilag lefoglaltatott. Ily körülmények közt az engedményes Haulik Józsefnek mi volt egyebet tennie, minthogy igónykeresetet támaszszon a foglaltató ellen a lefoglalt 150 írtnak, őt tulajdonjogilag illető 134 ft o. é. részlete iránt. A kereset tehát a már fent megemlített engedményező levél alapján, melyben e kifejezés is állt, hogy „a Í34 frt Haulik Józsefnek mint néhai Preisz János jogutódjának engedményeztetika Haulik József, mint néhai Preisz Jáuos jogutódja felperessége alatt a foglaltató Ming György és Beyer János ellen, a kellő időben benyujtatott. Tárgyalás alkalmával Ming György elsőrendű alperes tagadta azt, hogy felperes Preisz János jogutóda; tagadta ; hogy a 134 frtot mint tulajdont vagy zálogotigényelnie joga van, tagadta, hogy az engedménylevél való