Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 97. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 10. r.

386 annak lejártáig még tulajdoni igények jelentethetnek be, a telekk. rend. 3. §-a szerint a szerzett jog iránt biztosítva nincs, akkor az sem lehet biztosítva, a ki az ily bizonytalan tulajdonjoggal biró telekkönyvi birtokosnak pénzt kölcsönzött, és ellene zálogjogot szerzett; és ha az ily hitelező nincs biztosítva, akkor nincs ok neki azáltal, hogy az igények bejelentésére kitűzött hosszabb határidő megrövidittetik, az igénylőknek netáni pótolhatlan kárával, és a telekk. rend. sértésével előnyt nyújtani, és pedig csupán azért, mivel a hitelező nem magán szerződés, hanem bírói végzés alapján szerezte a zálogjogot, holott az egyik szintoly jogczimnek tekintendő, mint a másik. Azon különbség, hogy a végrehajtási zálogjog alapján az árverés rendeltetik el, holott a magán szerződés alapján szerzett zálogjoggal biztosított hitelező előbb követelését bírói ítélet által érvényesíteni tartozik, itt tekintetbe nem jöhetvén, merc az csak a jogérvényesítés módjára vonatkozik, de a dolog lényegét nem változtatja meg. Visszatérvén, most a 468. §-ra, ennek azon szabályát illetőleg, mely szerint az igények együttesen tárgyalandók, azon kérdés merül fel, váljon azon igények, melyek a foglalás előtt a 472. §. szerint jelentettek be, és azok is, melyek a 15 napi határidő alatt a foglalás után jelentettek be, só't azon perek is, melyek a foglalás előtt bejelentett igények iránt folyamatban vannak, vagyis olyan perek is, melyek a telekk. rend. 3. §. 1. pontja szerint a telekkönyvi első beigtatás kiigazítása végett; továbbá oly perek is, melyek az ősiségi pátens 9. §-a szerint már 1854. évi május 1. előtt örökségi jogczim alapján indíttattak, és talán még eldöntve nincsenek, s oly igények is, melyek a telekk. rend. 3. §. 4. pontja szerint a régi betáblázásnak zálogjoggá leendő átváltoztatása végett jelentettek be, — az úgynevezett átkeblezési igények együttesen, és jegyzőkönyvileg tárgyalandók-e? Ezen kérdés nem alapnélküli; mert előfordulhat eset. hogy például A) a végrehajtást szenvedő adós mint telekkönyvi tulajdonos ellen a telekk. rend. 3. §. 1. pontja szerint telekkönyvi kiigazítási keresetet még a végrehajtás előtt indított; B) pedig kimutatja a 3. §. 2. pontja értelmében — ezen pont csak kimutatást kiván, — hogy az ősiségi pátens értelmében ugyanazon végrehajtást szenvedő telekkönyvi tulajdonos ellen, és ugyanazon birtokra nézve, melyre a foglalás intéztetett, és mely ellen A)-nak fentebb említett igénye is bejelentve van, örökségi pert indított; végre C) bejelenti ugyanazon birtokra nézve átkeblezési igényét, és a tárgyalás mind a három igényre nézve folyamatban van. Mi történjék az ilyeu külön jogczimen alapuló, külön felek által indított tárgyalásokkal és perekkel? fognak-e ezen külön perek egy pertestté alakíttatni? képzelheti-e valaki, hogy azok együttesen, és pedig egy külön jegyzőkönyvben, mint ezt a törvény rendeli, alaposan tárgyaltathassanak, és a felek megnyugtatására elintéztethessenek? Legfőbb itélöszéki döntvények. 40. A perrend életbelépte után beadott felebbezés az uj perrend szabályai szerint elintézendő, (átm. intézk. V. cz.) A perköltségek végrehajtási behajtását elrendelő végzések ellen külön felebbezésnek nincs helye. (perr. 294-. $.J Leitner Jakab Szatmármegye egyik szolgabirája előtt Rosman Mayer ellen bizonyos tőkepénz követelése iránt pert indított. Ezen első biróság 1867. apr. 14-i határozatával az előleges biztosítást elrendelte alperest a követelési összegben s járulékaiban elmarasztalván. — Felebbezés folytán a megyei tszék 1867. nov. 5. 537. sz. alatti ítéletével az első bíróságit megsemmisítette s alperes tanúi kihallgattatását elrendelte és felperest az időközben végrehajtásilag behajtott 26 for. perköltség visszafizetése mellett, még 20 fr. perköltségben elmarasztalta. Ezen Ítélet ellen felperes semmiségi panaszt adott be, melyet az akkori kir. tábla 1868. máj. 29. 5514. sz. a. elvetett. Továbbá alperes a szbiróságnak 1868. dec. 19-i az alperesi tanúk kihallgatását rendelő végzése ellen — a viszvégrehajtás foganatba nem vétele miatt szintén semmiségi panaszszal élt. Ennek folytán a törvényszék 1869. april 27-én 849. sz. végzésével a tanúkihallgatási végzést érintetlenül hagyván — az 537. sz. alatti, a kir. tábla által helybenhagyott ítélet értelmében az eljáró szolgabiróságot felperes ellen a költségeknek végrehajtás utján leendő behajtására utasította. Ez utóbbi másodbirósági végzés ellen felp?res 1869. július 1-én semmiségi panaszt adott be. Ezt mint elkésettet a Semmitőszék elvetette (1869. aug. 23. 881. sz.), de ugyanazon felperesnek a másod bírósági 1869. apr. 27-i 849. számú fentérintett végzésnek, mely felperes ellen a költségek végrehajtási behajtását elrendelte — ezen végzés kihirdetésekor szóval bejelenteti felebbezásét a legfőbb Ítélőszék vizsgálat alá vette. A legf. ítélőszék végzése így szól: „Az 1869. június 28-kán s igy a perrend hatályba lépte után bejelentett felebbezés az átmeneti intézk. V-ik czikke szerint a perrend szabályai szerint levén elintézendő; — minthogy a neheztelt végzés azok közé nem sorolható, melyek ellen a 294. §. értelmében külön felebbezésnek helye van, ugyanazért a helytelenül bejelentett felebbvitel visszautasittatik s az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1869. nov. 30-án. 5809. sz. a.) Seniniitöszéki határozatok. A fél nem állítván a tárgyalásnál megbízottat, az költségére elhalasztandó (perr. 86. §.) Sommás eljárásban biró előtt élöszóvali megbízott s ügyvédvallásnak (perr. 88. §,) nem tekintethetik; ha az a fél személyes megjelenése nélkül a megbízott állal válaszilag adatik elő. Semmiségi alapul szolgál, ha a biróság sommás eljárásban alakszerű periratok mellőzésével, a tényállást tisztába hozni, letúr gyalásával nyomban ítéletet hozni, s azt azonnal szóval kihirdetni elmulasztotta, (perr. H7. 124:. §§.J Nógrádmegye illető szbirája előtt ív. Adolf K.Simon ellen bizonyos kártérítési összeg iránt sommás pert indított, mi letárgyaltatván — alperes elmarasztatott. (1869. jul. 20.) Ennek semni. panasza folytán a Semmitőszék a szbiró ítéletét s a tárgyalás körüli egész eljárását megsemmif itette : „tekintve miszerint a tárgyalásnál valamelyik fél rögtön nem állítván megbízottat, a tárgyalás a perr. 86. §. értelmében az illető fél költségére elhalasztandó ;