Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 97. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 10. r.

387 „tekintve miszerint sommás eljárásnál a felek ugyan a biró előtt előszóval is válhatnak a perr. 88. §. szerint megbízottat; hogy azonban felperes a bíróság előtt személyesen megjelent s ügyvédet vallott volna, annak a jkönyv perfelvételi részében semmi nyoma; s az egyedül felperesi megbízott által válaszilag adatik elő; „tekintve végre miszerint sommás eljárásnál a perr. 117. §-hoz képest a biró kötelessége az egyeztetés megkísérlése után alakszerű periratok mellőzésével a tényállást tisztába hozni, az eljárás berekesztése után nyomban ítéletet mondani, s azt a feleknek azonnal szóval kihirdetni, — a melyek jelen esetben a biróság részéről mind elmulasztottak s azért alp. sem. panaszának a perr. 297. §. 1. pontja értelmében helyt adni kellett. (1869. nov. 23-kán. 2141. sz. a.) A végrehajtási jog Ítélethozatal utáni megszűnte nem képez semmiségi okot. Az a végrehajtás megszüntetési kereset alapjául szolgál, fperr. 374. §.J Nincs perorvoslatnak helye, ha a foglalás az illető fél ünnepén vitetett véghez, (perr. 100. és 297. $.J B. Simon Gr. Károly ellen Pestváros tszékénél végrehajtási végzést nyervén, ezen 1869. sept. l-jén 53,151. sz. a. hozott végreh. végzés s ennek alapján sept. 9 kén teljesített foglalás ellen alperes semmis, panaszt adott be azon okokból: mert ő felperessel még 1869. májusban a beperelt követelésre nézve kiegyezett, azon feltétel alatt, hogy a végrehajtás tárgyáttevő perköltségeket kiegyenlittetteknek nyilvánította, mit tanúkkal igazolhat; és mert a végreh. napján izraelita ünnep levén, ellene a foglalást az nap nem lehetett volna foganatosittani. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette : „mert annak bebizonyítása, hogy a végrehajtatóuak végrehajtási joga az Ítélethozatala után megszűnt, nem lehet semmis, panasz tárgya, hanem az 1868. 54. tcz. 374. §. szerint a végrehajtás megszüntetése iránti keresetre tartozik; „mert továbbá a miatt, hogy a foglalás a végrehajtás alá került félnek ünnepén vitetett véghez a perr. 100. es 297. §. szerint perorvoslatnak helye nincsen. (1869. nov. 25. — 3161. sz.) A biztosító társulatok állal kiállított biztosítási szerződésekben kikötött választóbirósági intézményt a biztosított jogutódja is igénybe veheti. A választott biróság alakítása ellen felhozott körülmények — és azon kérdés felett határozni^ hogy a vitás ügy vál. biróság elébe tartozik-e, nem a törvényszék, hanem a vál. biróság hatáskörébe tartozik. Nem képez semmiséget, ha a tszék azon kérdések elintézésére kéri tárgyalás elrendelését visszautasította. St. Atital az „Assecurazioni Generáli társulat" ellen 3000 ft. kártérítési követelése megbirálására a biztosítási kérvény értelmében választott biróság alakítását szorgalmazván, Pest város tszéke által a társulat egy vál. biró nevezésére utasíttatott. Ez f. é. 57817. sz. nyilatkozatában egy bírót nevezett, de egyszersmind a vál. biróság alakítása ellen ki fogásokat tett s ezek felett tartandó tárgyalásra h a t ár n a p o t kért kitüzetni. E kérelemnek a városi tszék helyt nem adott; merta perr. 9. czim 3-ik fejezete értelmében azon kérelem szerinti tárgyalásnak helye nem levén s a fölhozottak, valamint az iránt, hogy az eldöntendő kérdés vál. biróság elé tartozik-e — határozni a megalakítandó vál. biróság jogköréhez tartozván, a kért tárgyalás el nem rendeltethetik ,.— miért utasíttatnak stb. (1869. sept. 29. 27,817. sz.) Ez ellen a társulat részéről sem. panasz adatott be; mivel annak eldöntése, hogy az ügy vál. bírósághoz tartozik-e? a személyes biróság köréhez tartozik; tehát ha az ellen kifogás tétetik, mindenekelőtt ezen kérdéa eldöntendő tárgyalás folytán. A vál. biróság csak azon peres kérdés felett ítélhet, mely reá szerződésileg ruháztatott. És ez jelen esetben fen nem forog, mert az a I apszab.5. p.csak a társaság s a biztosított közt fenforgó jogviszonyokra vonatkozik, de a társulat s engedményezett közöttiekre ki nem terjed. A Semmitőszék határozta : „Az alperesileg emelt semmis, panasz mint alaptalan elvettetik; „mert felperes, mint ;i biztosított jogutódja által támasztott peres kérdés eldöntése a biztos, kötvény 5 pontjakónt a felek által választandó biróság illetősége alá tartozván; következőleg az eljáró városi tszék, a midőn megtámadott végzésével az alperesi tárgyalás kitűzését szorgalmazó kérelemnek helyt nem adott, a perr. 297. §. 1. p. alá eső semmiségi okot nem szolgáltatott. (1869. nov. 26. — 3253. sz.) A tartási s élelmezési kötelezettségek teljesítése iránti keresetek (perr. 93. $. c) pont) nem az egyes biróság, hanem a törvényszékek illetősége alá tartoznak, ha a kereset az apaság elismerésére is irányoztatik. K. Veronika Dobokamegye egyes bírósága előtt Gr. ellen az apaság elismerése és ebből kifolyólag a szülési és gyermektartási költség megítélése végett keresetet adott be. A szbiróság áttette ez ügyet a tszékhez mint illetékeshez, az azonban eijárás végett visszaküldötte az egyes bírósághoz a perrend 93. §. c. pontja alapján, mely szerint a tartási és élelmezési költségek teljesítése iránti keresetek az egyes bíróságok körébe tartoznak. A Semmitőszék a perr. 50. §. értelmében „tekintve, hogy a kereset az apaság elismerésére is van irányozva, s ekkép maga a főkötelezettség valósága is megbírálandó, a perr. 93. §. c) p. szerint Dobokamegye tszéke illetőségét megalapította." (1869. novemb. 23-án. — 3599. sz. a.) Telekkönyvi végzések ellen csak felfolyamodásnak van helye (telekk. rend. 142, §.) Ily panaszok nem a semmitőszék, hanem a kir. tábla s legf. ítélőszék jogkörébe tartoznak. Özvegy Cs. Józsefné Komárommegye tszékéhez aziránt folyamodott, hogy bizonyos telekk. fekvősógek a tulajdonosul bejegyzett P.András utáni Örökjognál fogva P. András, János s Istvánra átirattassanak s azok ellen a zálogjog javára bekebeleztessék. A telekk. tszék 1869. sept. 9. 1825. sz. a. végzéssel kérelmezőt elutasította. Ez ellen sem. panaszt adott be. ASeramitőszéka panaszt elvetette; „minthogy az átmeneti iutézk. XIX. cz. 2. pontja által továbbra is fentartott telekk. rendelet 142. §. szerint