Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 97. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 10. r.
Pest, 1869. péntek decz. 10. 97. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartnlom : Ujabb észrevételek ;i polg. perrendtartásra. — Legfőbb itélőszéki döntvények. — Semmitöszéki határozatok. Ujabb észrevételek a polg'. perrendtartásra. Mihajlovics Miklós úrtól. IX. Az i g ny, és elsőbbségi b e j e I e n t v é n y ek e t és azoknak hatályát szabályozó 468. 472. és 473. §§. egymással, és a mennyiben az igény ingatlanokra vonatkozik, a telekkönyvi törvénynyel is szoros összeköttetésben állanak, a mennyiben a 468. §. az igényeknek — és csak ezekre nézve vannak észrevételeim — sommás utoni együttes tárgyalását, a 472. és 473. §§. pedig a hirdetvényi, illetőleg bejelentvényi határidő alatt, vagy annak lefolyta után, úgy szintén a foglalás előtt vagy után bejelentett igények hatályát szabályozzák, és a mennyiben a telekk. törvény első része is a hirdetvényi idő alatt vagy után bejelentett igények tárgyalását és joghatályát szabályozza. Hogy észrevételeimet érthetőbbekké tegyem, szük ségesnek tartom előrebocsátani, hogy a törvény az igények bejelentésére nézve, ha azok valamely telekkünyvezett vagyont illetnek ; kétféle határidőt említ; úgy mint a telekjkönyvi bejegyzésekre nézve a telekk. törvény 5. § a szerint kitűzött felszólamlási határidőt, mely hirdetvényileg egy évre, illetőleg 8 hónapra tűzetik ki, és azon határidőt, mely a törvény 404. §. szerint a hirdetvénynek a hírlapban harmadszori beigtatásától számítandó 15 nap alatt tűzendő ki. A 472. §. azon igényeknek tulajdonit felfüggesztési hatályt, melyek a foglalást megelőzőleg jelentettek be. s igy azoknak is, melyek a telekkönyvi hirdetvényi határidő után jelentettek be, ha csak a bejelentés a foglalást megelőzte. Ez ellen nincs észrevételem; söt a 472. §-nak ezen szabályát igen helyesnek, és az 1856. évben kibocsátott miniszteri rendelvénynyel öszhangzónak találom, miután a telekk. hirdetvényi határidő kitűzésének czélja az, hogy a telekkony vezett vagyont tárgyazó igények miatt a telekkönyv hitelessége ne szenvedjen csorbát; hanem, hogy az igények zárhatáridő alatt bejelentetvén, letárgyaitatván, és bíróilag elintéztetvén, a hirdetvényi határidő alatt harmadik személyek által szerzett telekkönyvi jogok a bejelentett, vagy a határidő alatt még bejelentendő igényektől, illetőleg azoknak elintézésétől feltételezve; a határidő után igénymentes birtokra nézve szerzett jogok pedig feltétlen hatálylyal bírjanak. Mondottam „igénymentes birtokra nézve", mert a telekkönyvi törvény szerinti szigor csak úgy értendő, hogy az igények bejelentésére kitűzött határidő lefolyta után bejelentett igénynek azon jogokra nézve, melyek harmadik személyek által vagy a határidő alatt, vagy az után ugyan, de az igény bejelentése előtt szereztettek, semmi joghatálya nincs; miből azonbm a fentebb említett törvényt értelmező rendelvény szerint következik, hogy igényt a hirdetményi határidő után is lehet törvényes joghatálylyal azon esetben bejelenteni, ha a telekkönyvi birtokra nézve, mely ellen igény jelentetett be, harmadik személyek által még semmi jog nem szereztetett, így — s mint mondám, igen helyesen — fogta fel a jogügyi bizottság is a telekkönyvi törvény szerinti hirdetvényi határidő kitűzésének czélját, és annak lefolyta után bejelentett igények joghatályát. De nézetem szerint nem helyes a 473. §-nak azon szabálya, mely szerint ott, hol a telekkönyvi hirdetvényi határidő még le nem járt, az igény a foglalás után, jelesen a 464. § szerint kibocsá4 tandó — nem telekkönyvi, hanem a perrendtartásnak imént érintett 464. §. szerinti — hirdeivénynek harmadszori közzétételétől számítandó 15 nap alatt bejelentendő, mert különben az árverést nem gátolhatja. A 473. §-nak ezen a telekk. rendeletnél szigorúbb szabályát az igénylők jogaira nézve sérelmesnek tartom; mert míg a telekk. rend. az igénylőknek 8 hónapi, illetőleg egy évi határidőt enged az igény bejelentésére, tekintet nélkül arra, hogy harmadik személyek által valamely jog szereztetett-e vagy sem; a 473. §. ezen határidőt tetemesen megrövidíti, és pedig csupán a végrehajtató hitelező kedvéért. így például, a hol még a telekkönyvi hirdetvényi határidő csak 1869. évi május utolsó napján fog lejárni, a foglalás pedig 1868. évi deczember hónapban történt, és az igénylők felszólítása végett a 464. §. szerint kibocsátolt hirdetvény deczember hó 15-én közzé tétetett, az igénylő tartozik igényét deczember 30-ig bejelenteni, hogy az árverést meggátolhassa, holott neki a telekkönyvi rend. megengedi, hogy igényét teljes joghatálylyal 1869. évi május végéig bejelenthesse. A törvény 473. §-a eszerint különbséget tesz azon eset között, midőn valaki a telekkony vezett jószágra nézve kielégítési végrehajtási jogot, vagyis végrehajtási zálogjogot szerez, és azon eset között, midőn valaki ugyanazon birtokra nézve szerződés alapján zálog- vagy más jogot szerez. Megvallom, hogy ezen különbséget indokoltnak nem találom. É n nani látok semmi különbséget a joghatályra nézve abban, ha valaki telekkünyvezett tárgyra nézve bírói végrehajtásnak, vagy valamely magán jogcselekménynek alapján valamely jogot szerez; mert a törvény a bírói cselekmény alapján szerzett jognak nagyobb hatályt nem tulajdonit, mint a magán cselekmény alapján szerzettnek. Hiszen, ha az, a ki a telekkönyvi hirdetményi határidő lejárta előtt tulajdonjogot szerez,azért, mivel