Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 96. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 9. r.

383 Ítélendő; ezek szerint pedig, mint a szerződés kötésének idejében korára nézve kiskorú, a gyámság beleegyezése nélkül érvényes kötelezettséget magára nem válalhatott; — tekintve, hogy azon körülmény sincs bizonyítva, miszerint a B. alatti szerződés, oly az alperes rendelkezésére adott vagyonra vonatkozik, melyre nézve ő magát a polg. törvk. szerint önhatalmilag lekötelezheii. (1869. nov. 6. 317. sz. a.) Semmitöszéki határozatok. A zárt elrendelő végzés ellen {úgy a zárgondnok személyére nézve is) csak kifogásoknak van helye, nem pedig fetebbezésnek Cperr. 327. $.J A fél állal az ellen beadott felebbezés a bíróság által kifogásokká vagyis ilynemű beadványnyá át nem váttoztathatik, s a felebbezésre a bíróság által hivatalból tárgyalás cl nem rendeltethetik. Ily végzés mint a perr. 7. §-ba ütköző megsemmisítendő. F. Francisca férje B. Henrik ellen hozománya biztosítása érdekében Szabolcsmegye tszékénél tékozlás miatt zár elrendelését kérelmezte, mi teljesíttetett is. Ezen végzés ellen B. Henrik 1869. július 8. felfolyamodást adott be. Erre következő végzés hozatott a tszék által. „Felfolyamodásnak s úgy felebbezésnek zárlat tárgyában az 1868: 54. tcz. 332. §. szerint csak a zár elrendelése és a zárgondnok személyére vonatkoző kifogások feletti tárgyalás után hozott végzések ellen levén helye, — ezen beadott felfolyamodás mint idő előtti a nevezett §. értelmében fel nem terjesztethetik. A mennyiben pedig a perr. 327. §. értelmében panaszlottnak joga van a zár elrendelése s a zárgondnok személyére vonatkozó kifogásait 8 nap alatt beadni, annálfogva ezen felfolyamodás ily értelemben beadott kifogásnak tekintetvén, az ezen kifogások feletti jegyzőkönyvileg a perr. 332. §. értelmében leendő tárgyalás határidejéül kitüzetik f. év aug. 12-ke, melyre stb. (1869. július 16-dikán. 2592. sz. a.) Ezen végzés ellen F. Francisca sem. panaszt adott be azon alapon: mert a zár elrendelése ellen kifogásoknak lehetett volna helye, de felebbezésnek nem. Abból, hogy B. Henrik által felebbezés adatott be, legkevesbbé sem következik, hogy ezen felebbezés hivatalból kifogásnak vétethessék; és a bíróság nemcsak a kérelmen túl terjeszkedett, hanem hivatalból oly peres eljárást is indított, mit csak a fél kérelmére lehetett volna folyamatba tenni, miért a perr. 297. §. 1. s 10. p. esetei forognak fenn. A Semmitőszék a sem. panasznak helyt adott; „Miután B. Henrik a zárlatot elrendelő végzés ellen felebbezést nem pedig ki fogásokat adott be; ilyenekké pedig a bíróság által a felebbezés sem átnem v ál t óz t a t hatik, sem pedig tárgyalás hivatalból a felebbezésre nem rendeltethetik; „eszerint a f. é. jul. 16. 2592. sz. végzés mint a perr. 7. §-ba ütköző, a 297. §. 1. p. értelmében megsemmisíttetik. (1869. nov. 17. — 1819. sz. a.) Felperes tárgyalás folyamában a pert. leievén, köteles alperesnek a perköltségeket megtéritteni {perr. 70. §.) Megsemmisítendő azon bírósági végzés ('perr. 297. §. 1-ső p.J mely alperesnek kérelmezeti perköltségei megtérítése felett nem intézkedett. H. mint kiskorú H. János gondnoka B.Ferencz ellen 100 ft. haszonbértartozás iránt Zalamegye tszéke előtt pert indítván, időközben H. János nagykorúvá lett s mint ilyen fentebbi követeléséről lemondott s a nevében indított per megszüntetését kérte, mi a perfelvételi jkönyvbe 1869. jul. 16-kán bejegyeztetett. A pertárnok jelentése folytán a tszék 1869. jul. 31. 3921. sz. a. végzésével a bejelentést tudomásul vette, a megszüntetést kimondotta és az ügyiratokat az irattárba tétetni rendelte. Ezen végzés ellen alperes f. é. sept. 17-én semmis. pana?zt adott be; mert felperes egyoldalú nyilatkozatára jelen per megszüntetése kimondatott a nélkül, hogy az eljáró bíróság által alperesi költségek megtérítésére felperes köteleztetett volna. A Semmitőszék határozata. „Zalamegye tszéke fentebbi végzése a perr. 297. §. 1. p. értelmében megsemmisíttetik s utasittatik alperesi perköltségekre is kiterjedő uj végzés hozatalára „mert a perr 70. §. szerint, midőn tárgyalás folyama alatt felperes a pert leteszi, alperesnek a perköltségeket megtéríteni tartozik ; a tszék tehát eljárási hibát követetett -el, midőn megtámadott végzésében alperesi perköltségek felett épen nem intézkedett — ámbár alperes a perletétel bejelentése alkalmával perköltségei jegyzékét a perfelvételi jkönyvhöz mellékelte (1869. nov. 17."— 2660. sz. a.) Megsemmisítés alapjául szolgál, ha igazoltatik, mikép az árverési végzés végrehajtást szenvedőnek csak az árverés napján lelt kézbesítve. Sz. Akim részére Temesmegye tszéke által M. ellen 1869. jun. 14. kelt végzéssel a kielégitési végrehajtás elrendeltetett. A megkeresett szbiróság által az ingóságok lezálogoltattak s megbecsültettek. Az árverésre 1869. jul. 29-én 1884. sz. a. kelt végzéssel aug. 6. napja tüzetett ki, és ezen végzés alperesnek szintén csak aug. 6-kán kézbesittetett. Ez alapon ellene semmis, panaszt adott be. A Semmitőszék a szbiróság 1884. sz. végzését megsemmisítette, s uj árverési végzés hozatala s ennek szabályszerű kézbesittetésére utasította; „mert a mellékelt kézbesítési iv szerint a megtámadott árverési végzés végrehajtást szenvedőnek 1869. aug. 6-kán, következve az árverés megtartására kitűzött napon lett kézbesítve; ezen elkésve teljesített tudósítás folytán tehát azon jogától megfosztatott, hogy az árverésnél érdekeire kellőleg felügyelhessen. (1869. nov. 29-kén. — 2814. sz. a.) Semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik az aláírás valódisága ellen emelt kifogások, a tanúkihallgatás elmulasztásából, nem kért tanuzási költségek megítéléséből, örökösödés erején túli elmarasztalásból emelt sérelmek. Ily panaszok mint az ügy érdemére tartozók, csak felebbezés utján, felebbvileli bíróság által orvosolhatók. Sz. Béla mint felperes és özv. St. Mikolanö mint alperes közt Aradmegye egyik szbirája előtt lefolyt sommás perében, alperes a szbiróság f. év jul. 16. 302. sz. a. hozott ítélete ellen semmiségi panaszt adott be. A Semmitőszék ezen semmis, panaszt elvetette: „mert a semmiségi panaszban felhozott, a kereset