Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 94. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 8. r.
37 Grosz Henrik mint felperes Gro=z Károly s Erzse palánkai lakosok ellen 800 ft. s járul, iránt az illető Bácsmegyei szbiró előtt sommás pert indított. Ebben alperesek halasztásért folyamodtak, minek a szbiróság 1869. máj. 26-án 405. sz. a. hozott végzésével helyt nem adott. Ezen végzés alpereseknek f. év június 5-dikén lett kézbesítve. Ezen végzés ellen alperesek jun. 10-kén semmiségi panaszt adtak be. ASemmitőszék határozata: „tekintve, hogy a perrend életbeléptetése tárgyában 1869. márcz. 30 án kelt igazs. min. rend. V. cz. értelmében a felebbvitel a perrend hatályba lépte előtt keletkezett, azonban annak hatályba lépte után kézbesített határozatok ellen az 1868: 54. tcz. sza b á 1 y a i s z e r i n t nyújtandó bes intézendő el; „tekintve továbbá, hogy a megtámadott végzés a panasztevő feleknek már a törvény hatályba lépte után f. é. jun. 5. kézbesittetett s igy a felébb idézett V. czikkhez képest azon kérdés: lehet e ama végzés ellen semmis, panasszal élni, a perrend szabályai szerint megbírálandó s elintézendő; „tekintve végre, hogy halasztási kérelemnek a sommás szóbeli eljárásban helye nincs, s annak megtagadása miatt külön semmis, panaszszal élni nem lehet; hanem a mennyiben alperesek azt panaszolják, hogy nekik védelmük előkészítésére elegendő határidő nem adatott, ha ezen állitásnak valódisága esetében mindamellett a törvény 116. §. ellenére elmarasztaltatnának, e miatt a perr. 297. §. 12. p. által megengedett semmis, panaszukat a 126. §-hoz képest az Ítélet meghozatala után nyújthatják be • „mindezek folytán alp. idő előtti semmis, panaszuk elvettetik (1869. július 1. — 34. sz. a.) A kisebb hatalmaskodást esetek, a törvényhozás további intézkedéséig, polgárjogi pereknek tekintetvén, a perrend szabályai alá esnek; és igy mint minden 300 frtot nem haladó s külön ügybirósághoz nem sorolt keresetek a 93. §. szerint sommás eljárás alá s egyes bíróság elébe tartoznak. P. Adolf pesti lakos sz. k. Pest terézvárosi egyes bírósága előtt F. József ellen kisebb hatalmaskodási pert indított f. év aug. 3-kán — az illető 105 ft. dijt kérvén megítéltetni. A tárgyalás alkalmával alperes a birói illetőség ellen tett kifogást, az ellene emelt panaszt bűnvádi útra s bíróság elébe tartozónak vitatván. Az egyes bíróság f. év sept. 9-én 3773. sz. végzésével illetőségét leszállította s az ügyet a büntető törvényszékhez mint illetékeshez utasította. Indokai következők : „Testi bántalmazás, minő' a jelen kereset állítólagos tényálladékát képezi, mint a személybiztonság elleni vétség illetőleg kihágás a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozván, miután az alp. által felperes ellen állítólag használt „ki vele" kifejezés magában véve becsületsértést nem tartalmaz, felperes keresetét birói illetéktelenség miatt keliett stb. stb. A Semmitőszók az egyes biróság fentebbi 3773. sz. végzé«ét megsemmisítendőnek találta, minek folytán nevezett egyesbiróság odautasittatott, hogy mint ez ügyben illetékes biró járjon el s abban érdemileg határozzon. „Mindaddig ugyanis míg a törvényhozás a kisebb hatalmaskodási pereknek mily uton, s mely birói hatóságok által leendő elintézése felett, tüzetesen rendelkezni nem fog; a polgári perek sorába tartozóknak tekintett kisebb hatalmaskodási pereknek illetősége iránt egyedül az 1868: 54. tcz. szabályai jöhetnek alkalmazásba; miután pedig ezen törvény 93. §. szerint mindazon keresetek, melyek tárgya 300 ft. értéket túl nem halad, s melyek külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, sommás eljárás alá tartoznak, jelen kisebb hatal. keresetet is, melyben 105 frt. bírság mogitéltetése kéretik, s mely külön ügybirósághoz utasítva nincs, sommás eljárási útra s az egyes biró illetőségéhez tartozónak tekinteni s az egyes biróság ellenkező értelmű végzését megsemmisíteni kellett. (1869. nov. 16. — 2166. sz. a.) Legfőbb itélöszéki döntvények. 36.4 birói végrehajtás telekkönyvi feljegyzése el nem rendelhető oly ingatlanra, mely még nincs alperes nevére lelekkönyvezve (telekk. rend. 71. $.) habár igazoltatott, hogy az alperesnek községileg érvényesen ajándékozva lelt s ez alapon neve a tagosítás folytán szerkesztett földkönyvben már elő is fordul. Sik-Rakóvszky Hermina a volt tiszántúli kerületi tábla előtt Kulini Nagy Beuő derecskéi lakos ellen 2494 forint s járul, erejéig pert folytatván, az elmarasztalásával végződött, s a kerületi tábla ellene a végrehajtást elrendelte, s foganatosítására Biharmegye tszékét megkereste. Ennek következtében az arra utasított alispáni hivatal által a végrehajtási foglalás eszközöltetett is. Alperes részéről végrehajtási alapul a derecskéi214. sz. a. telekjkönyvben előforduló ingatlan jelöltetett ki; mely birtok t. i. alperesnek munkálatai jutalmául Derecske m. város képviselőtestülete által — 40 hold terjedelemben — ajándékoztatott; mi az alispáni hatóság által is jóvá volt hagyatva. Biharmegye telekk. tszéke ezen alispánilag foganatosított végrehajtási foghtlást nevezett derecskéi telekk. birtokra feljegyeztetni rendelte (1867. jun. 26-án 3396. sz. a.) A királyi tábla azonban következő végzést hozott : „A lefoghlt és becsültetui rendelt fekvőség a derecskéi 2114. sz. tele kjegyző könyv tanúsága szerint végrehajtást szenvedő neve alatt nem állván, s igy arra ő irányában sem végrehajtás vezethető, sem a telekk. rend. 71. §. szerint bejegyzés eszközölhető nem lévén, a felfolyamodott végzés megváltoztatásával, a foganatosított végrehajtás feljegyzésének helye nem találtatik, — s egyúttal az ez irányban foganatosított végrehajtás minden következményeivel megsemmisíttetik. (1868. nov. 20-án. — 12561. sz. a.) Ez ellen felperes felfolyamodásában elóadatik, mikép a kérdéses 40 hold birtokot a végrehajtási jegyzőkönyv szerint önmaga ajánlotta fel végreh. alapul ; s ezt tehette is, mivel az Derecske város által neki jutalmul ajándékoztatott; ez az alispáni hatóság által megerősíttetett, ennek folytán az az alperes részére ki is hasittatott s ő anuak használatában is vaD. — Elismeri felperes, hogy azon birtok még nem áll alperes nevén, de azért arra a