Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 94. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 8. r.

374 lakás-jog felbecsültetésénél azon lakbér lenne kipuhatolandó, mely a helyi viszonyok szerint azon helyiségekért remélhető, melyek a lakás-szolgalmi jog tárgyát képezik, ezen egy évre kiszámítandó lakbérnek 6°/0 kamatláb szerint megfelelő tőke képezhetné a kielégítési összeget, mely szintén a szolgalmi jog tartama alatt letétkép kezelendő, a kamatok a jogositottat illetvén. Egyéb szolgalmaknál, melyeknél az imént érintett szabály természetüknél fogva nem alkalmazható, — a jogosított személy kényelmének, vagy a jogosított birtoknak a szolgalmi jog ált il növekedett, és annak megszüntetése által csökkent értéke vagy egyéb körülmények tekintetbevételével lenne a becslés eszközlendő, az élelmezési jog pedig akként becsültethetnék fel, hogy a kikötött egy évi kiszolgálmányok felbecsültetvén, és a becsérték a jogosítottaknak a körülmények szerint megállapítandó valószínű élettartamukra kiszámíttatván, egyszerre kifizettessék, vagy pedig az egy évi kikötmény becsértékének Q°f0 kamatláb szerint megfelelő tőke az élelmezési jog tartamáig letétkép kezeltetvén, a jogosított személy annak kamatját élvezze stb. Seinmitőszéki határozatok. A szülőföldek tizedváltságköteles minőségének kimondására és a megtagadott tizedhátralék együttes felszámítására a megyetörvényszék s nem az alispánság az illetékes. (1868 : 29. t. cz. 26. §J A törvényben kijelölt törvényszék nevezet alatt az alispáni bíróság nem értethetik Ily perek, ha a tized megváltása iránti per még nem volt folyamatban, s a tized megtagadtatott, a volt földes ur által a t s z é k e k előtt voltak 1869. jul. 1-ig meginditandók. Csáuádmegye tszéke előtt a makói pü«pöki uradalom Hös János és társai, mint a makói szőlőhegy birák s általuk azon földek birtokosai ellen a makói határban létező szőlők, veteményes kertek, kenderföldek tizedváltságköteles minőségének 1868: 29. tcz. alapján kimondása és az 1858-tól megtagadott tizedhátralék szőlőváltsággal együtt felszámítása iránt pert indított. Alperesek a birói illetékesség ellen tettek kifogást, ez ügyet nem a tszékhez, hanem az alispáni hatósághoz állítván tartozónak. Az eljáró t s z é k f. év július 2-án 1919. sz. a. hozott végzésével az alperesi kifogást elvetvén a birói illetőséget megalapította. Indokai: Jóllehet a kereset alapját tevő azon kérdés, hogy a makói határban létező nevezett szőlők stb. az úrbér telki állományhoz tartoznak-e vagy sem, s mint ilyenek az or. kárpótlásban benfoglaltatnak-e vagy sem ; igy az 1868. 29. tcz. folytán tized váltság kötelesek-e vagy sem, — úrbéri természetű levén, annak eldöntésére az alispáni bíróság, mint a melynek az úrbéri ügyekre nézve az ideigl. törv. szab. 40. §. által megalapított illetőségét a perr. 25. §-sa fentartott^ — lenne hivatva; mindazonáltal, miután a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról rendelkező 1868: 29. tcz. 26. §-sa a fenforgó kérdés eldöntése iránt a pert, a mennyiben ily perek folyamatban nem volnának, az illető tszékek előtt rendeli lolyamatbatételni ; (szék ntvezet alatt pedig az alispáni bíróság nem érihető, ennélfogva felperes keresetére nézve a megyetszék illetősége megalapítandó volt. Ezen végzés ellen alperes részről semmiségi panasz adatott be. ASemmitőszék ezen semmiségi panaszt el vetette; „ni e r t: a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról rendelkező 1868. évi 29. t. cz. 26. § sa világosan azt rendeli, hogy ha a tized megváltása iránt a per még folyamatba nem tétetett, ott, hol a tized kiszolgáltatása megtagadtatott, a volt földesúr 18G9. jul. l-ig igényeinek különbeni elenyészése terhe alatt a pert az illető tszék előtt folyamatba tenni tartozik; „már pedig, ha figyelembe vétetik, hogy a jelen ügyben épen a törvénynek most említett esete fordul elő, — a törvényszéki nevezet alatt pedig az alispáni bíróságok sohasem értettek, és most sem értethetnek, — a megyei tszék akkor, midőn ez ügyre nézve magát illetékesnek mondotta ki, a törvény értelmében intézkedett — és igy semmitésre okot nem szolgáltatott (1869. sept. 15-én 1709. sz. a.) A dologi bíróság testvérek közti osztály tételre illetékes, ha ingatlan fordul elő s az örökösök ki nem egyeztek (583. §.J Tehát az egyesség előleges megkísérlésére az 562. §. szerint az illető szolgabíró is illetékes. Özvegy F. N. Jánosné, szül. H Erzsébet hagyatéki ügye az illető járás szolgabirája előtt folyamatba tetetett. Azonban illetőségi összeütközés merült fel az illető szbiróíág és a megyetszéke között. A szbiró ugyanis az osztály megtétele végitt perr. 583. §. értelmébeu az iratokat felterjesztette a men-ye tszéJ kéhez; ez azonban hivntkozva a perr. 562. 585. §§ ra viszszaküldötte az összes iratokat azzal, hogy a szbiró mint illetékes biró járjon el. Minthogy azonban a perr. 583. §. határozottan kimondja, hogy oly hagyatékok elintézése, melyekhez ingatlan birtok tartozik, a tszékek mint dologi bíróság hatáskörébe tartozik, s igy eszerint az 50. §. jelölte összeütközés jött elő; jelen ügy a semmitöszékhez lett felterjesztve. A Semmitőszék ezt következőleg döntötte el: „tekintettel a perr. 583. § ra, mely szerint, midőn a hagyaték — mint jelen esetben is — csupán testvérek közt osztandó meg, a birtok bíróság nz osztály megtételére csak az esetben van hivatva, ha az érdekelt örökösök osztályrészük mennyisége iránt ki nem egyezhettek, és az örökség ingatlanból áll; hogy következőleg az egyességnek előleges megkísérlése az 562. §. szerint az illetékes járásbeli szolgabíró teendőihez tartozik. „ezen hagyatéki ügj'ben az 585. § h<>z képest további eljárásra az illető járás szbirája illetékes meghagyatván egyszersmind a szbirónak a hagya! téki vagyon biztosítására szükséges kellő ideigl. intézkedések megtétele is (1869. nov. 8. — 2940. sz. a.) A per rend életbelépte elölt hozott, de június 1. után kézbesített birói határozatok ellen a felebbviteli perorvoslatok (felebbezés és semmiségi panasz 275. §.) azuj perrend szabályai szerint benyújtandók s elintézendök. (átm. intézk. V. cz.) Ily esetben a halasztást megtagadó végzés elleni semm. panasz kérdése is az uj perr. szerint megbírálandó. Kövelkezéskep elvetendő, mert sommás eljárásban az azt megtagadó végzés ellen külön semmis, panasznak nincs helye.