Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 92. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 6. r.

367 mert a kézbesítésre (ett feljegyzés felebbezvéoynek el neai fogadhaló." (1869. okt. 27. - 1628. sz. a.) A perr. 4 75. §. a községi bíráskodást illető szabálya csali a személyes, valamely tartozás megfizetésére irányzott kerese tekre terjed ki. — A bár csak 30 ftig terjedő bérletszerződés fentartása, és letéteményezetl pénzösszeg felvétele iránti keresetek az alá nem sorolhatók. Cs. Domokos L. Gergelytói 20 frt. évi haszonbérért luczernás fűidet bérelt ki, minek fejében 10 ftot a városi letéti pénztarba letett. L. azonban visszalépett a szerződéstől. Ennek folytán Cs. Torda város egyes bíróságához keresetet adott be, melyben a bérlemény fentartását, a letett 10 ft. kiadatását s a bérlemény visszavétele esetében okozott kárának naponkénti 3 ftnak megfizetését kérte. Az egyes bíróság f. é. jun. 9 i határozatában a bérlemény fentartását kimondotta, alperest kötelezvén a letett 10 ft. felvételére s a perköltségek megfizetésére, felperest kárigényével rendes perntra utasítván. Alperes semmiségi panaszt adott be, mit főleg a bírói illetőség ellen intézett azon okból, mert elismertetvén felperes által is, hogy köztük szerzó'dés jött létre 20 frt. értékig; már pedig a perr. 475. 480. §§. szerint 30 ftot értéket meg nem haladó személyes keresetben a községi bíróság az illetékes, s a rendes bíróság a 480. §. esetén kívül hason keresetet el nem fogadhat. Ez egész átalánosságban bármely jogczim alatti személyes keresetre áll, mert, ha a törvény kivételt akart, azt mindjárt a szabály után megjegyezte volna. Az egyes bíróságok 30 ftig akár bérleti, akár más czimü személyes kereseteket csak azután fogadhatják el, ha a perr. 480. §. határozta eljárás megtörtént. A Semmitőszék határozata: „A sem. panasz elvettetik; mert felperes jelen kere setét nem valamely tartozás megfizetésére, és így nem személyes kötelezettség teljesítésére indítván, jelen ügy nem tartozik a perr. 475. §. szerint a községi bíróság hatáskörébe, hanem a perr. 93. § f) pontja alatti rendelkezése alá esik. Következőleg sommás eljárás alá tartozván, az egyes bíróság illetékessége megvan alapítva; továbbá felperes keresetében az alp. által neki visszaküldött s általa birói .letétbe helyezett 10 ft. felvételére alperest köteleztetni kérte; alp. sem, panasza e részben is alaptalan. (1869. július 7 én 156. sz. a.) A pesti tőzsde-bíróság érvényen kivül helyezése. Június 1-től az uj perrendel ellenkező rendeletek, tehát a kivételes birói illetőséget s törvénykezési eljárást alapító kanczelláriai rendeletek is hatályon kívül helyezvék. Ennek alapján a pesti tőzsde-bíróság halósága jun. 1-vel törvényileg megszüntetett s ily minőségében eljárása törvényes alappal nem bir. Az mint felektől választolt bíróság is csak ugy járhat el érvényesen, ha alakítása s eljárása a perrend vál. bírósági szabályainak megfelel. Az ezekkel ellenkező, azokat mellőző vál. bírósági eljárás megsemmisítendő; különösen, ha a vál. bírósági szerződésben az alaki törvények követése alól a bíróság kivétetnék. Ezen kiváló fontosságú, minden szakértő' által csak helyeselhető elveknek, a Semmitőszék általi kimondására, következő két jogeset szolgált alkalmul. 1. Krausz Károly és Spitzer H. s társai közti áruszállítási ügyben, melyben a felek magukat szerződésileg a pesti tözsde-biróságnak alávetették, ennek f. é. sept. 20. hozott i élete ellen közbevetett semmis, panasz folytán. A Semmitőszék következőleg határozott: „A pesti tőzsde vál. bíróság 449. sz. Ítélete s azt megelőző egész eljárása megsemmisíttetik. „Okok: Az 1868: 54. t. cz. f. é. jun. 1. életbelépte napjától az ezzel ellenkező minden törvény és szabályrendelet az átm. intézk. I. cz. értelmében — ha'ályon kivül tétetvén „miután a felhívott t.cz. 1-ső illetőleg 22—28 §§-ban a pesti tőzsde vál. bíróság mint ilyen fentartva nincsen — eddigi birói hatósága f. év jun. 1. megszűnt; és mint a felek által választott biróság is törvényesen csak úgy járhat el, ha alakítása s eljárása a perr. IX. cz. 3-dik fej, szabályainak megfelel. „Tekintve már, hogy azon vál. bírósági szerződés, mely a felek közt köttetett, a törvény által a vál. biróság körül megalapított szabályoknak egyátalán meg nem felel, mert abban azon megállapodás foglaltatik, hogy a vál. biróság sem az anyagi, sem az alaki törvények által nem köteleztetik, holott a perr. 505. §. világosan rendeli, hogy a perr. szabályai a vál. bir. eljárásnál is zsinórmértékül veendők „tekintve továbbá, hogy a vál. bir. eljárása a törvény szabályainak teljes mellőzéseivel történt, mert a peres felek szóváltásairól sem jkönyv nem vétetett, sem periratok be nem adattak, —a hozott ítélet pedig az 508. §. ellenére a biróság tagjai által alá sem íratott „az előbocsátottak szerint a tkezési eljárás lényeges szabályainak teljes mellőzésével hozott Ítéletet-és szabályellenes eljárást a perr. 297. §. 1. p. értelmében megsemmisitteni kellett; — nőin állhatván ennek útjában azon körülmény, hogy a kötött vál. bírósági szerződésben afelek a sem. panaszról is lemondottak, miután ezen lemondás az 509. §. szerint joghatálylyal bírónak el nem ismertethetik. (1869. nov. 17. — 2952. sz. a.) 2. A buda-pesti első otnnibu9társulat mint felperes Mandl J. Ignácz, mint alp. ellen a pesti ,Tözsde és gabona-csarnok' választott bírósága előtt 100 dar. társasági részvény névszerinti értékben leendő átvétele iráot pert indított, mely akkép végződött, hogy Mandl J. a tözsde-biróság által 1868. okt. 13-kán 640. sz. a. a keresetben elmarnsztatott. Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be, és ezt következőleg indokolja. A tőzsde választott bírósági eljárás a perrend teljes mellőzésével történt; jelesen alperes által vál. bírósági szerződés alá nem Íratott, hanem a pesti tőzsdének a volt magyar k. udvari cancellária 1865. nov. 24. 17880. sz. a. rendeletével helybenhagyott szabályai szerint helyette két biró a tőzsde bizottmány által lett kinevezve. — Kétséget nem szenvedhet, mikép az 1868: 54. t. cz. életbelépte napjától ezen tözsde-biróság törvényesen fenn nem áll és törvényesen el nem járhat. Választott bírósági eljárásnak is csak akkor lehet helye, ha ilyennek a felek magukat szerződésileg alá vetették, mi jelen esetben nemcsak nem történt, de alperes ily szerződés aláírását határozottan megtagadta, és mégis a perrend szabályai mellőzésével helyette 2 biró neveztetett, és ezen törvényellenesen alakított biróság a perrend szab. teljes mellőzésével járt el és ítélt. Alperesnek nem kézbesittetett