Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 85. szám - Inditványok
Pe<M8ti9. péntek október 29. 85. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni cs eperjesi ügyvcdcgylct közlönye. Tartalom : Indítványok. — A debreczeni ügyvéd-egylet sat. 1 n (1 i t v ÍÍ ii y o k. -4 debreczeni itgycédegíjlethez, ennek titkára Kovács Sándor állal I. Az 1868: 54. tcz. azuj polgári törvénykezési rendtartást megállapitá s az f. évi június l-én életbe is léptettetett. — Hogy minden emberi műnek hiánya lehet és van : ez igen természetes. Hoyy ama perrend sem tökéletes mű, sőt hogy annak sok hiánya, a gyakorlati életben alig kivihető intézkedései is vannak : a szakértők által már több oldalról kimutattatott. Ezen hiányok azonban nagy részben olyanok, melyeket a gyakorlat, a birák bölcsesége, különösen a semmitöszék majdan kipótolhat, helyre hozha^jL^ "^^kzonban a törv. rendtartásnak egy intézkedése, mely l^Tddigi türvénytől s gyakorlattól teljesen eltérő s ugy a hitelezőkre, mint adósokra károshatásu, a hitelre s forgalomra zsibbasztólagható s épen ezért nagyfontosságú, de oly világos s félre magyarázhatlan intézkedés, hogy azon a törvény sértése nélkül a biró nem segíthet 5 oly intézkedés, mely csak a felek Togilásával végrehajtható, mely ennélfogva a törvényhozás utján megváltóztatandó, illetőleg módosítandó lenne. Ugyanis a törv. rendt. 422-ik§-a azt rendeli, hogy : „ha valamely íeloszthatlan ing atl a n vagyon többekééscsak egy vagy több, denem valamennyi tulajdonos társ ellen intéztetik a végrehajtás: csupán a marasztalt fél jutalékának tulajdonjoga foglal tat hátik le s bocsáttathatik árverés alá.u Ha már most felveszszük azon esetet, mely a gyakorlati életben úgyszólván mindennap előadja magát, a midőn t. i. az adósnak házastársával, vagy testvéreivel közös háza van, mint egyedül lefoglalható vagyona és a törvény szerint csupán az ő jutalékának tulajdonjoga foglaltathatik le s bocsáttathatik árverés alá: ezen esetben ama törvény fentartása s végrehajtása mit eredményez? Azt, hogy a törv. rendt a múltra nézve is hatálylyal *) Nézetünk szerint soha sem! oly értelemben t. i., hogy korunk igényeinek csak megközelítőleg is megfelelő, tökéletesb igazságszolgáltatás érdekeit kielégithesse. E műnél minden javítgatás csak foltozgatás jellegével s hatályával bírhat — mi igényeinknek sohasem tehet eleget. Ez sohasem fogja helyrehozhatni azon késedtflmezést s költsége9kedést, mit az elkülönzött semmitőszéki eljárás okoz; azon hátrányokat, melyeket az elavult fclebbezési rendszer szül; azon tökéletlenségeket, melyek az egyes biróságok illetőségének tiilterjesztésébŐl keletkeznek stb. stb. E bajok s hiányok enyhíthetők, — de helyre sohasem hozhatók. S ? e r k. ,. — Semmitőreéki határozatok. — Buda-pesti ügyvéd-egylet. birván: azon követelőnek, ki az előbbi törvénybe bizva tette a hitelezést ily adósnak, jogát tetemesen megcsorbitja, az uj hitelezőt pedig a hitelezéstől visszatartja, vagy súlyosan megkárosítja; azon egyén, kinek csak közöstulajddna van valamely törvény szerint együvé tartozó, vagy íeloszthatlan ingatlan vagyonban, kölcsönt vagy épen nem, vagy oly áron kap, mely őt semmivé teendi. Mer* a fővárost kivéve, hol bérházak vannak s hol ennélfogva ama törvény talán alkalmazható, a vidéken átalában — a kivétel oly kevés lévén, hogy tekintetbe is alig jöhet — a házak a tulajdonosok átal saját lakásul használtatván : egy közös tulajdonos házbeli illetőségének biroi árverés utján leendő eladását végrehajtani csaknem lehetetlen, vagy csak a követelő, vagy az adÓ9 nagy kárával lehetséges. Mert ugyan ki vállalkoznék megvenni a tulajdonostárs illetőségét egy oly házból, a melyben p. o. az eddigi tulajdonos házastársak is lakni fognak, habár ott a vevő foglalhatna lakást ? — Örökös súrlódást, veszedelmet, melyet meggátolni semmi törvény nem képes, bizony senki sem hajlandó pénzen venni. Ki vehetne bírói végrehajtás folytán oly közös házat, melyben — és ez számtalan eset — egyetlen lakás van, a mely lakást csak is a szó szoros értelmében együtt használhatna az eddigi teljes tulajdonos házastársakkal? Mert fel sem tehető az, hogy ha p. o. az egyik házastárs illetősége eladatik: felhatalmazva lenne a vevő arra, hogy a törvény által együtt lakásra kötelezett házastársakat elválaszthassa, külön lakásra kényszerithesse s ez által a családi életet megrontsa semmivé tegye. Miként lehetne eladni egy oly házbóli illetőségét a férjnek, vagy testvérnek, a melyben az egyetlen lakásta család számos tagja annyira elfoglalja jelenleg is — ami pedig épen nem ritka eset — s a jogosítottak az eladás után is annyira elfoglalandják, hogy oda egy uj családnak beköltöznie lehetetlen. Ilyen körülmények közt, ily féle házbeli illetőségekre s/ámtalan árverést kell hasztalan megkísérteni. A hitelező aztán, ha nem birja a költséget : kénytelen követelése érvényesítésétől, miután azt nagy költséggel hasztalanul pótolta meg, visszalépni. Ha pedig a követelő a költséget előlegezni képes: a különben eredetileg csekély összeggel adós alperes tartozása annyira nőhet, hogy az, ha illetősége tűrhető áron adatnék is el, vagyonát egészen felemészti. De becsületes árról szó alig is lehet, mivel a kérdéses törvény által előidézett s az életben felmerülő, fen-