Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 82. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközéseknél mint kellessék az érdekelteknek továbbá eljárni? 1. r.

326 Seiumitöszéki határozatok. (Vége.) Atszéki végzés ellen a telekk. törvényszékhez az örüli üsük részéről ujabb semniiségi panasz adatott be azon alapon; mert a végrehajtás folyama alatt felmerült, az árverésre kiküldött főszbiró által hirdetményellenesen eszközült árverés ellen emelt semmiségi panasz a perrend 276. 298. §§. szerint osak is a kiküldött főszbirónál nyújtható be; s igy a telekk. tszék a kiküldött főszbiróhoz ugyanannak cselekménye ellen beadott semmis, panasz elintézésére illetéktelen volt. Erre a Semmitőszék következő végzést hozott: „A. f. évi aug. 16. — 9834. sz. a. beadott ujabbi semmiségi panasznak hely adatván, a telekk. tszóknek f. évi aug. 9-én 9538. sz. a. kelt visszautasító végzése megsemmisíttetik s az árverési eljárás ellen H. Rutkay Szidónia örökösei által f. é. aug. 3-kán 285. sz. a. beadott semmis, panasz törvényes időben beadottnak vétetik ; mert a vágujhelyijárás főszbirája, kinél ezen semmis, panasz beny ujttatott, a telekk. tszék által a polg. törv. rend. 42. §-sza értelmében kiküldve lévén, s igy annak nevében foganatosítván a végrehajtási árverést, ezen megbízási viszony természetéből kifolyólag, oly semmiségi panaszok elfogadására, melyek az általa teljesített végrehajtási cselekmények ellen vannak intézve, jogosítva van, — következőleg a semmis, panasznak azon különben is nem a felnek felróható körülmény alapján lett visszautasítása, hogy a kiküldött által későn terjesztetett elő, helytelenül történt.* „A mi azonban — ezen ekkép elfogadott semmis, panasz érdemét illeti, miután az, hogy az árverés nem a helyszínén tartatott volna meg, a kiküldött főszbirónak f. év aug. 4-ról 285. sz. a. kelt jelentésében felhozottak által megczáfoltatik, melyekből kitűnik, miszerint a verbói 264 teleJtjkönyvben irt 310. sz. háznak, melybe a végrehajtást foganatosító bíró, minthogy vevők nem mutatkoznak, a két órányi várakozási idő elteltéig — a nap forrósága elől visszahúzódott, a végrehajtás alá vett elárverezendő birtok beltelkével, melyen csak is egy elpusztult ház létezik, közös udvara van, de egyébként is panaszló fél e miatt az árveréskor semmi kifogást sem tett, s ezeknél fogva a semmis, panasz alaptalannak bizonyult, ugyanaz elvetendő volt. (1869. sept. 11. — 1497. sz. a.) A férjek feleségeik jogügyleteinek érvényes elintézésére csak kellő megbízás alapján képesitvék. Ily megbízás nélkül feleségeik irányában kötelező ígéretet nem tehetnek. Az árverés semmisnek tekintendő, ha a férj neje nevében árverezett, és attól megbízást elő nem mutatott. V. Julianna Gr. János ellen 231 frt. s járulékai iránt pert folytatván s az alperes elmarasztalásával befejeztetvén, utóbbi ellen a végrehajtás elrendeltetett, s ennek folytán Kecskemét város telekk. tszéke által 503 ftra becsült házánaks645 ftra becsült szőllöjének elárverezésére f. év július 9-ke s aug. 10-ke tüzetett ki határnapokul azon határozattal, hogy a szőllő csak azon esetben vonatik elárverezés alá, ha a ház vételárából a végrehajtató követelése ki nem telnék, s a végrehajtást szenvedő a hiányt azonnal a helyszínén kipótolni képes nem lenne. (1869. május 14-én 1198. sz. a.) Az első árverési határnapon a házra semmi ajánlat sem tétetvén, a második árverés megtartása elrendeltetett; a szőlő elárverezése azonban meg sem kisértetett, miután eladatásának szükségessége a ház vételárának összegétől függvén, csak másod sorban bocsáttathatott árverés alá. A második árverési határnapon a ház 324 frton eladatott. Miután ezen összeg a felperesi — 400 ft. követelést nem fedezé, s alperes a külünbséget nem pótolta; a birói végzés értelmében a szőlő is árverés alá bocsáttatott, s azt bizonyos F. Imre mint neje szül. Gy. Róza állítólagos megbízottja 850 ftért — a becsértéket jóval meghaladó áron megvette. — Ezen árverési eljárás a telekk. tszék f. é. aug. 13. — 1827. sz. a. kelt végzésével jóváhagyatott. Ezen árverési végzés és árverés elleu alperes semmiségi panaszt adott be következő okokból; mert 1-ör. Ellenkezik a méltányossággal, hogy 62 ft. miatt közel 1000 ft.érő vagyon eladattassék,holott a végrehajtást szenvedő ezen csekély hátraléktartozást a ház vételárának megfizetésére kitűzött első határidőben kifizetni magát kötelezte; és 2. Mert F. Imre, ki neje nevében árverezett, attól meghatalmazást elő nem mutatott, s az tőle nem is követeltetett. A semmitőszék következőleg határozott: „Tekintve, hogy a törvényben különösen meghatározott eseten kívül, kötelező ígéretet más helyett senki nem tehet; „tekintve, hogy az ország törvényei szerint ezen átalános szabály alól a férjek sincsenek kivéve feleségeik jogügyleteire nézve; s „tekintve, hogy megbízás nélkül egy harmadik nevében tett igéret teljesitésére az sem szorítható, ki az ígéretet tette; miután maga nevében kötelezettséget nem válalváu, szerződési viszonyon kivül áll; „Miután F. Imre 1869. aug. 10-én teljesített árveréskor határozottan kijelentette, miszerint az árverés alá bocsátott szőlőt, mint neje szül. Gy. Róza megbízottja veszi meg; azonban sem megbízását be nem ügyelte, sem az általa eszközlött vétel az állítólagos megbízója által utólagosan jóvá nem hagyatott; „a szóban lévő 625 h. r. szám alatti szőlőre nézve 1869. aug. 10-én teljesített árverés az 1869. aug. 13-án 1827. sz. a. kelt helybehagyó végzés vonatkozó részével együtt megsemmisíttetik , az ügyiratok ujabb határidő kitűzése stb. végett visszaküldetnek. (1869 *ept. 3. — 1254 sz. a.) } Az úgynevezett .Réz-per' 1849-böl a kincstár ellenében. Az államhatalom közegei által jogtalanul eszközölt vagyon lefoglalásból eredt kártérítési követelések a kártérítési magánjog alapjuk folytán, magánjogi természetüeknek tekintendők. Ezen magánjogi természetük folytán, a kincstár s államhatósági lefoglalások ellenében is elintézésük a polgári bíróságok hatásköréből el nem vonathatik. — Nem akkor sem, ha ezen actusok az I849-ki forradalmi korszakra esnek. Ily magánjog terén a 1862. május 28-ki kir. leirat a birói hatáskör korlátozására érvényesnek el nem ismertethetik,