Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 82. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközéseknél mint kellessék az érdekelteknek továbbá eljárni? 1. r.

327 B. László mint Kolba csődtömeg gondnoka felperes­ként Pest város tszéke előtt a m. kir. kincstári ügyészség mint^ alperes ellen 11226 frt 51 kr. tőke s járulékai iránt pert indított, azon eredménynyel, hogy alperes 29317 sz. a. kelt Ítélettel, a kereseti tőkében és járulékaiban t. i. 1849 július 2-tól járó 6% kamataiban és 170 ft 36 kr. perkölt­ségben elmarasztaltatott. Ez ellen alperes felebbezésén kivül semmiségi panaszt is adott be, mely a birói illetéktelenség miatta polg. t. rendt. 297 §. 2 pontjára alapíttatott. Abban azon kifogás fejtegettetett, miként a jelen kereset az 1849. évben a katonaparancsnokság által elfoglaltatni rendelt, a kincs­tár tulajdonát képezett 237 mázsa 59 font réz árának megtérítésére lévén irányozva, ezen követelés iránt folya­modási s közigazgatási uton lépések tétettek; és a közha­tósági intézkedések ő Felségének a curiához 1862. május 28-án 4139. sz. a. intézett leiratához képest birói eljárás körébe nem vonathatnak. — A birói illetőség a hazai ré­gibb törvények ugy a polg. t. rendt. 8-dik §-nak a) pontja értelmében hivatalból is leszállítandó. A Semmitőszék határozta: „Tekintve hogy a Kolba Samutól lefoglalt réz meny ­nyiség elvételéből származott kár megtérítésére intézett ezen keresetnek, mint a kártérítés jogalapjára fektetettnek és így magánjogi természetűnek, elintézése, a polgári bírósá­gok köréből el nem vonathatik, és e szeriot a polg. törv. rendt. 8. §. a) pontjának esete sem forog fenn, a 297. §. 2-dik pontjára helytelenül fektetett semmiségi panasz elvettetik. (1869. aug. 24. - 840. sz. a.) A tőrvény értelmében kereset kellékeivel el nem látott f o­lyamodvány, birói eljárás alapjául nem szolgálhat. Az ily nem birói, hanem közigazgatási uton elintézendő folyamodvány alapján keletkezett itélet semmisnek nyilvání­tandó. A. Dávid és neje mint a bor- s pálinkamérési jog ha­szonbérlói Somogymegye igali járás főszbirájához folya­modtak (f. év 1316. sz. a ) aziránt, hogy St. Jakab és Cs. Jakab a bor- ésjálinkának kisebb mértékben való jogosu latlan árulásától eláltassanak. Ezen panasz megvizsgálására a főszbiró által f. év jul. 6-dika tüzetett ki, mire panaszló ós másodrendű pa­naszlott megjelentek, e. r. panaszlott helyett pedig St. Zsigmond, ki azonban megbízatását nem tudta igazolni. — Folyamodók képviselője a p. t. r. 68. §. alapján kérvé­nyét kijavítva, e. r. panaszlottat a regálék megsértése miatt 50 frt, másodrendűt pedig 20 frt birságban kéri el­marasztatni; a tényálladék bebizonyítására előmutatván az A. alatti bizonyítványt. A megjelent m. r. panaszlott magát a 20 forint lefi­zetésére egyezségileg kötelezte; elsó r. panaszlott pedig meg nem jelenése folytán itéletileg elmarasztatott, a kért 50 ftban s 8 for. perköltségben, ki egyszersmind akónál kisebb mértékben való boreladástól eltiltatott. (1869. jul. 6-kán. — 281. sz. a.) Ez ellen e. r. alperes semmiségi panaszt adott be ; mert 1-ör, az idézési végzés nem kereset, hanem egyszerű kérvényző irat folytán hozatott, s annak hozatalánál a biróság nem volt szabályszerüleg alakitva, mennyiben az esküdt által alá nem Íratott. 2-or. A biróság a kérelmen túl terjeszkedett, mennyiben panaszos kérvénye legke, vesbbé sem érinti az ítéletben foglaltakat. A Semmitőszék a jul. 6-án 281 sz. a. kelt Ítéle­tet s annak e. r. alperesre nézve minden jogi következ­ményét megsemmisítette; „mert a panaszlók által f. é. jun. 10. — 1316. sz. a. benyújtott folyamodvány a p. törv. r. 64. §-ban a kere­setre nézve előirt kellékekkel nem birván, az keresetnek, s az azon folyamodványban tett panasz megvizsgálására határnapot rendelő végzés idézési végzésnek nem tekint­hető; minélfogva azon folyamodvány sem a p. t. szabály­nak a kereset kijavitását szabályozó 68. §. szerinti kiiga­zítási — sem birói eljárásnak alapját nem képezhetvén; — az ezen közigazgatási uton elintézendő folyamodvány alapján e. r. panaszlott ellen meg nem jelenése miatt ho­zott itélet a p. t. rendt. 297. §. 2. pontja szerint megsem­misítendő volt. (1869. aug. 13. — 544. sz. a.) Legfőbb itélöszéki döntvények. 21. Az engedményesnek, a végrehajtási jog érvénye­sítésénél sem lehetnek több jogai, mint a melyekkel az át­engedő bírt. Az engedményező végrehajtási jogáról zz engedmé­nyezés előtt ünnepélyesen lemondván, azzal engedményes fel nem ruháztathatott, tehát nem is bírhat. Az engedményező jogróli lemondását egyoldalulag, helyes ok nélkül vissza nem vonhatja. Goldstein Áron mint Rosenbaum Ábrahám enged­ményese Brichta Ferencz ellen 505 frt. s járulékai iránt végrehajtást kérvényezett Pozsonymegye tszékénél. A törvényszék 1868. deczemb. 1. — 10,021. sz. a. végzésével a végrehajtást elrendelte s azt foganato­sította. Akirályi tábla alperes felfolyamodása folytán az első biróság végzését s a végrehajtási eljárást hely­benhagyta. (1869. mart. 1. — 1650. sz. a.) A legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: „Az alsó bírósági végzések, a foganatosított végre­hajtással együtt feloldatnak, és az első biróság oda utasit­tatik, hogy szóbeli tárgyalást rendeljen,és azon alkalom­mal az engedményes által a 10,021. sz. a. beadott végre­hajtási kérvény tartalma felett a feleket hallgassa ki s annakutánna ujabb végzést hozzon ; „mert: ez úttal az engedményes részére a végre­hajtást elrendelni nem lehetett, mert az csak az átengedő jogaival bírhat; márpedig az átengedő Rosenbaum Ábra­hámnak végrehajtási joga nincsen; mert arról a tszékhez Írásban beadott ünnepélyes nyilatkozata szerint, az en­gedmény kelte előttformaszerint lemondott; ezen lemon­dását pedig már többé egyoldalulag, és minden helyes ok nélkül vissza nem vonhatta; nem lévén tehát az átenge­dőnek végrehajtási joga, azzal az engedményes sem bír­hat, következéskép az engedményes végrehajtási kérel­métől egyszerűen elmozditandó volna ugyan; miután azonban Brichta Ferencz az e helyre intézett felfolyamo­dásában nem ezt kéri, hanem csak a maga kihallgatását kívánja elrendeltetni, a biróság pedig a fél kérelmén túl nem terjeszkedhetik, annálfogva e helyen csak a végzé­sek s végrehajtás feloldása s a felek kihallgatása, s újabb végzés hozatala volt elrendelhető." (1869. okt. 6-kán. — 3046. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents