Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 82. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközéseknél mint kellessék az érdekelteknek továbbá eljárni? 1. r.
327 B. László mint Kolba csődtömeg gondnoka felperesként Pest város tszéke előtt a m. kir. kincstári ügyészség mint^ alperes ellen 11226 frt 51 kr. tőke s járulékai iránt pert indított, azon eredménynyel, hogy alperes 29317 sz. a. kelt Ítélettel, a kereseti tőkében és járulékaiban t. i. 1849 július 2-tól járó 6% kamataiban és 170 ft 36 kr. perköltségben elmarasztaltatott. Ez ellen alperes felebbezésén kivül semmiségi panaszt is adott be, mely a birói illetéktelenség miatta polg. t. rendt. 297 §. 2 pontjára alapíttatott. Abban azon kifogás fejtegettetett, miként a jelen kereset az 1849. évben a katonaparancsnokság által elfoglaltatni rendelt, a kincstár tulajdonát képezett 237 mázsa 59 font réz árának megtérítésére lévén irányozva, ezen követelés iránt folyamodási s közigazgatási uton lépések tétettek; és a közhatósági intézkedések ő Felségének a curiához 1862. május 28-án 4139. sz. a. intézett leiratához képest birói eljárás körébe nem vonathatnak. — A birói illetőség a hazai régibb törvények ugy a polg. t. rendt. 8-dik §-nak a) pontja értelmében hivatalból is leszállítandó. A Semmitőszék határozta: „Tekintve hogy a Kolba Samutól lefoglalt réz meny nyiség elvételéből származott kár megtérítésére intézett ezen keresetnek, mint a kártérítés jogalapjára fektetettnek és így magánjogi természetűnek, elintézése, a polgári bíróságok köréből el nem vonathatik, és e szeriot a polg. törv. rendt. 8. §. a) pontjának esete sem forog fenn, a 297. §. 2-dik pontjára helytelenül fektetett semmiségi panasz elvettetik. (1869. aug. 24. - 840. sz. a.) A tőrvény értelmében kereset kellékeivel el nem látott f olyamodvány, birói eljárás alapjául nem szolgálhat. Az ily nem birói, hanem közigazgatási uton elintézendő folyamodvány alapján keletkezett itélet semmisnek nyilvánítandó. A. Dávid és neje mint a bor- s pálinkamérési jog haszonbérlói Somogymegye igali járás főszbirájához folyamodtak (f. év 1316. sz. a ) aziránt, hogy St. Jakab és Cs. Jakab a bor- ésjálinkának kisebb mértékben való jogosu latlan árulásától eláltassanak. Ezen panasz megvizsgálására a főszbiró által f. év jul. 6-dika tüzetett ki, mire panaszló ós másodrendű panaszlott megjelentek, e. r. panaszlott helyett pedig St. Zsigmond, ki azonban megbízatását nem tudta igazolni. — Folyamodók képviselője a p. t. r. 68. §. alapján kérvényét kijavítva, e. r. panaszlottat a regálék megsértése miatt 50 frt, másodrendűt pedig 20 frt birságban kéri elmarasztatni; a tényálladék bebizonyítására előmutatván az A. alatti bizonyítványt. A megjelent m. r. panaszlott magát a 20 forint lefizetésére egyezségileg kötelezte; elsó r. panaszlott pedig meg nem jelenése folytán itéletileg elmarasztatott, a kért 50 ftban s 8 for. perköltségben, ki egyszersmind akónál kisebb mértékben való boreladástól eltiltatott. (1869. jul. 6-kán. — 281. sz. a.) Ez ellen e. r. alperes semmiségi panaszt adott be ; mert 1-ör, az idézési végzés nem kereset, hanem egyszerű kérvényző irat folytán hozatott, s annak hozatalánál a biróság nem volt szabályszerüleg alakitva, mennyiben az esküdt által alá nem Íratott. 2-or. A biróság a kérelmen túl terjeszkedett, mennyiben panaszos kérvénye legke, vesbbé sem érinti az ítéletben foglaltakat. A Semmitőszék a jul. 6-án 281 sz. a. kelt Ítéletet s annak e. r. alperesre nézve minden jogi következményét megsemmisítette; „mert a panaszlók által f. é. jun. 10. — 1316. sz. a. benyújtott folyamodvány a p. törv. r. 64. §-ban a keresetre nézve előirt kellékekkel nem birván, az keresetnek, s az azon folyamodványban tett panasz megvizsgálására határnapot rendelő végzés idézési végzésnek nem tekinthető; minélfogva azon folyamodvány sem a p. t. szabálynak a kereset kijavitását szabályozó 68. §. szerinti kiigazítási — sem birói eljárásnak alapját nem képezhetvén; — az ezen közigazgatási uton elintézendő folyamodvány alapján e. r. panaszlott ellen meg nem jelenése miatt hozott itélet a p. t. rendt. 297. §. 2. pontja szerint megsemmisítendő volt. (1869. aug. 13. — 544. sz. a.) Legfőbb itélöszéki döntvények. 21. Az engedményesnek, a végrehajtási jog érvényesítésénél sem lehetnek több jogai, mint a melyekkel az átengedő bírt. Az engedményező végrehajtási jogáról zz engedményezés előtt ünnepélyesen lemondván, azzal engedményes fel nem ruháztathatott, tehát nem is bírhat. Az engedményező jogróli lemondását egyoldalulag, helyes ok nélkül vissza nem vonhatja. Goldstein Áron mint Rosenbaum Ábrahám engedményese Brichta Ferencz ellen 505 frt. s járulékai iránt végrehajtást kérvényezett Pozsonymegye tszékénél. A törvényszék 1868. deczemb. 1. — 10,021. sz. a. végzésével a végrehajtást elrendelte s azt foganatosította. Akirályi tábla alperes felfolyamodása folytán az első biróság végzését s a végrehajtási eljárást helybenhagyta. (1869. mart. 1. — 1650. sz. a.) A legfőbb ítélőszék pedig következő végzést hozott: „Az alsó bírósági végzések, a foganatosított végrehajtással együtt feloldatnak, és az első biróság oda utasittatik, hogy szóbeli tárgyalást rendeljen,és azon alkalommal az engedményes által a 10,021. sz. a. beadott végrehajtási kérvény tartalma felett a feleket hallgassa ki s annakutánna ujabb végzést hozzon ; „mert: ez úttal az engedményes részére a végrehajtást elrendelni nem lehetett, mert az csak az átengedő jogaival bírhat; márpedig az átengedő Rosenbaum Ábrahámnak végrehajtási joga nincsen; mert arról a tszékhez Írásban beadott ünnepélyes nyilatkozata szerint, az engedmény kelte előttformaszerint lemondott; ezen lemondását pedig már többé egyoldalulag, és minden helyes ok nélkül vissza nem vonhatta; nem lévén tehát az átengedőnek végrehajtási joga, azzal az engedményes sem bírhat, következéskép az engedményes végrehajtási kérelmétől egyszerűen elmozditandó volna ugyan; miután azonban Brichta Ferencz az e helyre intézett felfolyamodásában nem ezt kéri, hanem csak a maga kihallgatását kívánja elrendeltetni, a biróság pedig a fél kérelmén túl nem terjeszkedhetik, annálfogva e helyen csak a végzések s végrehajtás feloldása s a felek kihallgatása, s újabb végzés hozatala volt elrendelhető." (1869. okt. 6-kán. — 3046. sz. a.)