Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 80. szám - A vegyes házassági válóperek illetősége

319 res intézkedés végett, nem a szentszékek, de a világi bíróságok illetőségére szavazok. Semniitöszéki határozatok. A fél megbízóit ügyvéde közvetlenül a perköltségek viselésére, kifizetésére nem kötelezhető. Az, ki a fél megbízottjaként jár el, fele mellőzésével a végrehajtási költségek kifizetésére nem vonható. Ily esetben is a szabályszerű megidézés s kihallgatás nélkül a megbízott ellenében nem lehet eljárni. F. Jánosné mint felperes 64 frt. s járulékai iránt Sz. János mint alperes ellen Szabolcsmegye nyírbátori járás szolgabirája előtt pert indítván, az alperes elmarasztalásával lefolytattatott (1868. apr. 29.), midőn a végrehajtás elrendeltetvén, foganatosítására Sz. esküdt lett kiküldve. Ez 1868. máj. 5. kelt végzésével a végrehajtás határnapját május 19-re tűzte ki, mely végzés felperesi megbízott ügyvédnek Gs. Somának máj. 13-án kézbesittetett. — A kiküldött esküdt a határnapon alperesnél a helyszínén megjelent, mig onnan felperesi megbízott elmaradt a nélkül, hogy elmaradása okáról a bíróságot értesítette volna. — Ezen körülmény folytán, miuián alperes végrehajtási alapul vagyont ki nem jelölt, a végrehajtó biró pedig annak vagyoni állapotját nem ismervén, ki nem jelölhetett, a végrehajtást felperes további jelentkezéséig felfüggesztette, a végreh. költségeket 15 frtban megalapítván s mindezekről a végreh. jegyzőkönyvvel együtt jelentését a szolgabírónak beterjesztvén. Ennek folytán a szolgabíró 1868. évi máj. 29-kén 208. sz. alatt kelt végzésével Cs. Somát mint felperesi megbízottat az említett 15 ft. végrehajtási költség a végrehajtó esküdt részére leendő megfizetésében elmarasztalta; mert „az iratok közt levő kézbesítési ivból kitűnik, hogy Cs. Soma idejekorán lett értesítve a végrehajtási határnapról, daczára annak a végrehajtásra meg nem jelent s igy az eljáró bírónak méltatlan költséget s megbízójának a végrehajtási foganatosítás elmulasztásával kárt, és szintén költséget okozott." És ennek végrehajtási behajtására Biharmegye érmelleki járás szbiráját megkereste. A fentebbi végzés Cs. Soma megbizott ügyvédnek f. év jun. 19-kén kézbesittetvén, az jun. 21-én a végrehajtás foganatosítására megkeresett szolgabíróhoz semmiségi panaszt adott be azon indokolással: mert ő a végrehajtási határnap kitűzését nem kérelmezte; továbbá akkor, midőn mindamellett annak megtörtént kitűzéséről értesíttetett, posta utján tudtára adta a kiküldött esküdtnek, hogy a végrehajtásra nem fog megjelenni; és végre, mertaszbiró ily végzés hozatalára nincs jogosítva. A megsemmisítést a perr. 297. §. 9. és 11. p. értelmében kérte kimondatni. ASemmitőszék következöleg határozott: „A neheztelt 1868. május 29-ki végzés megsemmisíttetik ; „mert Cs. Soma ügyvéd a F. Jánosné sommás szóbeli perében mint felperesi megbizott járván el, — megbízója mellőzésével a végrehajtási költségek lefizetésére szabályszerű megidézés, s kihallgatás nélkül kötelezhető nem volt; (1869. aug. 3, 672. sz. a.) Legfőbb itélöszéki döntvények. 20. A hozomány valódiságának és befektetésének megbirálása nem tartozik a telekkönyvi törvényszék bírói köréhez. Nem annak birói megítélése sem, hogy bizonyos pénzösszeg niii e fordíttatván, annak visszafizetési kötelezettsége háramlik-e az illető gyermekekre is ? Pánthi Endre egri kanonok mint az egri egyházmegyei ájtatos alapítványok gondnoka Sötér Antalnésennek gyermekei ellen 1200 frt. s járulékainak az egri telekjkönyvben 3524. sz. a. házra mint főjelzálogra leendő átkebeleztetését kérvényezte. Hevesmegye telekkönyvi tszéke a kértátkebelezést megtagadta, annak kitörlését elrendelte (1867. okt. 18. 1702. sz.) Akir. Ítélőtábla felperes feiebbezése folytán az e. b. végzést megváltoztatta, az átkebelezést elrendelte; (1868. márcz. 17. 2724. sz. a.) Ez ellen a Sötér örökösök részéről beadott felebbezésben kifejtetett: mikép itt átkebelezésnek helye nem lehet, mert azon ház, melyre az átkebelezés kéretik, sohasem volt Sötérné tulajdona, hanem az attyuké; tehát arra ezen idegen betáblázas meg nem történhetik. A hozomány kérdésének vitatása s megítélése pedig nem ez útra tartozik; a közszerzeménjn jogot szintén el nem ismerik. Akir. curia mint legfőbb Ítélőszék akir. tábla ítéletét megmásítván az I-ső bir. Ítéletet hagyta helyben; „mert a hozomány valódiságának és állítólag a kérdéses házba történt befektetésének megbirálása, valamint azon felperesi állításnak, hogy a felvett pénz a kiskorú gyermekek nevelésére forditatván, annak visszafizetésére az alperes gyermekek is kötelezendók-e? birói elitélése a telekk. tszék birói köréhez nem tartozik. (1869. september 15-dikén. — 379. sz. a.) Az erdélyi magyar kir. földtehermentesitési alap-igazgatóság elnöksége az erdélyi úrbéri kárpótlási ügyben a következő hirdetményt bocsátotta közre. *) (Vége.) d) Ugyanez alkalommal a kárpótlási munkálat teljes lejártathatása végett, a még hatralevő munka, a jelenlegi állásponthoz képest számba vétetvén, ugy találtatott: hogy aa) a végleges valósítás a magyar megyék tereletén legnagyobb részben és már annyira végre van hajtva, hogy Belső Szolnok- és Dobokamegye alig néhány községein kívül, még Hunyad- és Alsó Fehérmegyében van néhány község hátra, legtöbb pedig, u. m. 34 község, Fogaras vidéken várja a valósítást; hogy azonban e munkák is minél gyorsabban keresztülvitethessenek, az emiitett helyeken jelenleg dolgozó valósító bizottmányokhoz, oly helyekről, hol a végleges valósítási munka már befejeztetett, a valósító bizottságok segítségül beosztattak és átrendeltettek. bb) Jelenleg a kir. alapigazgatóságuál, hol a bead*) Lásd lapunk f. é. 75. számát. Csak a tárgyhalmaz okozta, hogy e rend. közlését félbe kellett szakasztanunk — miért elnézést kérünk. S z e r k.