Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 79. szám - Ujabb észrevételek a polg. perrendtartásra. 3. r.

315 „mert a polg. törv. r. 239. §. értelmében a tszék a S. Antalnak megítélt póteskü letételére hivatalból határnapot kitűzni, hivatva nem volt." (1869. aug. 27-kén — 693. sz. a ) Az 1868. 54. tczikhel ellentétes törvények s rendeletek f. év június 1-től hatályon kívül helyezvék. A bérleti felmondásokra s hason jogviszonyokra előbb Erdélyben érvényben volt 1858. decz. 17-ki bérleti pálens szabályai f. év június 1 tői érvénytelenekké vállak. A bérleli felmondások jelenleg — június l-jétől Erdélyben is csak a perrend 93. §. c. pontja szerint érvényesíthetők. L. Jakab a gyula fehérvári megyei egyes bíróság előtt Gl. Ábrahám mint az alvinczi izraelita hitközség elnöke e. bérletfelmondási pert indított, melyben a felmondási kérelem felmondottnak kézbesittet ni rendeltetett, 6 erról felmondó értesitetett (18G9. jul. 21. 942 sz. a.) Ez ellen a hitközség részerői semmiségi panasz adatott be — következő okokból: mert a végzés ellenkezik az átmeneti intézk. rend. I. czikkével, melyben ki van mondva, hogy az 18G8: 54. t. czikkel ellenkező minden törvény- és szabályrendelet 18G9. jun. 1 én hatályon kivül tetetik. A végzés pedig épen ily szabályrendeleten alapszik; mert az eljáró biró ság azt az anyagi törvényre alakítja, de ez csak jogot, nem pedig az eljárá t szabályozza, a jogok mikénti érvényesítése a törvénykezési rendtartás feladata levén. — Panaszló miután az 1858. decz. 17-ki bérleti pátens hatályon kivül tetetett, leható ellenvetéseit meg nem teheti, s igy a lehető jogvédelmétől elüttetik. Afelmondás csak is kereset alakjában adathatik be ; miután a jelen perrend szerint csak is ezen az uton védheti magát; a neheztelt végzés tehát a p. törv. rendt. 297. §. 1. p. szerint semmis levén az megsemmisítendő. ASemmitőszék végzése következő: „A semmiségi panas/,na k hely adatván, az eljáró bíróságnak f. é. július 2l-ken 942. sz. a. hozott végzése megsemmisíttetik ; mert az átmeneti intézkedések I. cz. szabványa szerint az 1868: 54. t.czikkel ellenkező minden törvény vagy szabályrendelet f. é. június l-ő napjától kezdve hatályon kivül tetetvén, nyilván való, miként a bérleti felmondásokra nézve eddig fen nállott szabályok is meg vannak szüntetve; s a bérleti felmondások jelenleg a p. törv. rendt. 93. §. c. pontja szerint csak is sommás rdjárás utján érvényesíthetők; ennél fogva a neheztelt végzé* a 297. §. 1. p. értelmében megsemmisítendő volt." (1869. sept. 15. — 1210. sz. a.) A birói érdekeltség esetét képezi, ha a fél az illető bíróval peres viszonyban áll. A birói érdekeltség miatti kifogás körül épen vgy mint a birói illeléklelenség miatt, rendes perekben azon eljárás alkalmazandó, mely a perrend 98. §-ban van előírva Ifj. A. József sz. k. Kassa város tszéke előtt A. Simon ellen egy üveges hintó s egy pár lóhám esetleg 480 frt. iránt pert indított. — A keresetlevél kézbesítése után alperes A. Simon azonnal egy folyamodványt nyújtott be a tszekhez, melybeu jelenté, mikep a varos föbirajaval, ki a törvényszék elnöke, peres viszonyban állván, biró érdekeltség kifogásának alapján biróküldei-én folyamodott, minélfogva kéri a tárgyalás felfüggesztését, mig kérelmére a miniszteri határozat leérkezend. Erre sz. k. Kassa város tszéke következő végzést hozott: „A biró érdekeltsége miatti akadály felmerülése esetén a peres félnek a törv. rendt. 57. §. alapján biróküldés iránti kérelmére megindított eljárás, a 98. § - ból következtetett hasonlatosságánál fogva, a folyamatba tett per felfüggesztésének a törv. rendt. szerint helye nem levén, folyamodó fel ezen szabályellenes kérelmével elutasittatik (1869. jul. 7. — 4834. sz. a.) Ez ellen alperes semmiségi panaszt adott be, következőleg indokolva s a perr. 297. §. 1. 4. 5. és 8. pontokra alapítva: A tszék elnöke s így a tszék ellen kifogással élvén, s igazolván azon körülményt, hogy a minisztériumhoz biróküldésért folyamodott, a bíróság érdekeltsége alapján, az 57. §. értelmében tett kifogás felett, a per birája előtti különleges tárgyalásnak helye nem lehet, hanem a perbeli eljárás felfüggesztendő, mig a minisztérium határozott. Mert a 98. §. értelmében az illetéktelen biró semminemű határozathozatalára nincs jogosítva, legkevesbbé utasíthatja pedig vissza hivatalból az ellene tett kifogást; mivel a felhívott §. értelmében a folyamodást a percsomóhoz csatolni, nem pedig visszatartani, és az ellenfél kihallgatása nélkül elintézni kellett volna; mely körülmény által védelme kellő előadhatásától is elesett; miután a pertárnok abba, hogy a perfelvétele, beadott kérvénye elintézéséig függőben maradjon, beleegyezni nem akart. A Semmitószék a semmiségi panasznak helyt adott: „mert a polg. törv. rendt. 98. §-sza a bíróság érdekeltsége miatt emelt kifogás körüli eljárást szabatosan meghatározván, és a beadott kifogásnak a percsomóhozi tételét, a peres feleknek pedig a per felvételére való megjelenését, és a kifogás külön tárgyalását rendelvén — Kassa város tszékének a perfelvételi nap eltelte után hozott, és a most felhívott §. rendelkezésén túlterjeszkedő határozata, a 297. §. 1. pontja értelmében megsemmisítendő volt; — utasíttatván a 305. §. értelmében az eljáró városi tszék, miként az időközben lejárt perfelvételi határnap helyett, ujabb határidőt kitűzvén, és erre a feleket beidézvén, áz alperesileg bejelentett kifogásnak jegyzőkönyvi tárgyalását, a 98. §. szabályai szem előtt tartásával, e°zközölje, és a felek szóváltásaik alapján hozzon határozatot. (1869. sept. 13. — 1094. sz. a.) Legfőbb itélüszéki döntvények. (19-dik legf. itélőszéki döntvény vége.) A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét megerősítette következő indokokból: „Felperes kártérítési követelése ellen alperes a persorán azt ellenveti, hogy felperes a tőle visszakövetelt 840 for. vételárt nem neki (alperesnek), hanem Kovács Mihálynak fizette le. „Ámde az anyaperbeli keresetlevélhez •/. alatt csatolt fel — és alperes mint szerződő felek között kötött adásvevési szerződésben a vételár lefizetése alperes által levén elismerve, ezen szerződés által a vételárnak alperes mint I