Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 76. szám

302 tályos feltételt kikötni nem szándékozott, és most az úr­béri egyességnek az 5/. alatti bírói okirat szerint már megtörtént végrehajtása s igy az egyezkedő volt földes­uraság részéró'1 is mindenben történt teljesítés folytán a véglegesen birtokba lépett alperes községnek, a kétoldalú terhes szerződésekből általában folyó viszonosság s jog­egyenlőség elvénél fogva, a kérdéses feltetel teljesülését megakadályozni törvény szerint nem szabad. 3l Jogosulatlan alperesnek azon kifogása is, hogy az orsz. birói ért. VII. 1. §. d) és e) határozatai szerinti föld­tulajdonosi minőség, a 2/ alatti úrbéri egyesség 4. pontja szerint összesített területekre nézve, mar ezen egyezség > megkütése idejétől jogérvényeseu őt megillette volna; — mert a 2/. alatti egy esség jogérvényességének még a B. alatti 1866-i október 11-én eszközlött bányajáráskor fen­forgott, a keresetlevélben E/2 alatt igazolt hiányát maga alperes község is elismerte 7/. alatti előterjesztésében, mi­dőn annak felsőbb jóváhagyását még 1867-ik évi október havában szorgalmizni szükségesnek találta; mert az úr­béri egyességet jóváhagyó 3/. alatti vallás- és közoktatási miniszteri rendelet 1867-ik évi decz. 10-én s a 4 ./. alatti királyi táblai ítélet 1868-ik évi február 19-ikén kelt, az úrbéri egyességnek 5/. szerinti végrehajtása pedig csak 1868 ik évi april 20-án lön foganatosítva. A 2/. alatti egyességnek a B. alatti bányahatósági bányajáras után másfél évvel később történt végrehajtása tehát az egyesség előtti időben birtokolt s az egyesség ;i!ial fentartott kószénjogra visszaható erővel nem bírhat, mivel az úrbéri összesítés a B. alatti bányajárás idején véglegesen megállapítva nem volt, s igy az orszb. ért. VII. 1. §. d) világos értelme szerinti földtulajdonos még I mindig a pécsi püspökség, illetőleg a várallyai földesura­ság volt. — Még kevesebb befolyást gyakorol tehát a kérdéses kószénjogra az elkülönített területeknek az egyesség 10. és 11. pontjaihoz képest azonnal az egyesség megkötésekor a 7/. alatti elismerés szerint különben is csak kedvezményképen történt átadása. Mindezeknél fogva a felkért „Gusztáv" nevü bánya­telek felperes javára leendő adományozása ellen, a fent bebizonyult ténykörülményeknél fogva, semmi törvényes akadály nem forog fen. Alperes község egyéb kifogásaira megjegyeztetik: hogy az ált. bányatörvény 44. §. világos értelme szerint az előleges turzási jog az adományozásnak kellékét nem képezi; annál kevésbbé pedig jelen esetben; hol a földes­úrnak a köszénkiaknázási jog, különben is törvényileg biztosítva volt, ésbogy felperesnek azon mulasztása, hogy az alperes által elleniratilag a 2/. alatti egyesség 14. pont­jára hivatkozással állított lemondásra válaszilag nem fe­lelt, a polg. törvénykezési rendtartás 159. §-a szerint, httl­gatag beismerésnek nem tekinthető, mivel az állított lemondás a 2/. alatti egyességnek maga alperes által hi­vatkozott 14. pontjában is meg van czáfolva. A mi a többi 2. 3. és 4 ik rendű alpereseket illeti, ezek elleniratukat, bár a 10. számú keresetlevelet az arra vezetett végzéssel a visszaérkezett kézbesítési iv szerint jókor megkapták, beadni még is elmulasztván, a felperes­nek ezekre vonatkozó kereseti előadását is, a f. é. april 20-án 121. sz. a. beadott itéletérti folyamodása folytán, az orszb. ért. 74. 88. §§., illetőleg az 1840: XV. tcz. II.K 96. §. helyébe lépett polg. törvk. rendtartás 111. §. értel­mében valónak és begyőzöttnek elfogadni sőket a B. alatti kifogásaikkal az itt (elhozattakon kívül, többiben az első rendű alperest illetőleg fent előadott hasonló okokból, el­utasittani kellett." A perköltségek megítélése mind négy alperest ille­tőleg, a polg. törvk. rendtartás 251. és 252. §§. rendelé­sein alapul. Ezen terhes Ítélet ellen alperes Várallyaköz ség az ellen bt széd és yiszonválaszában kifejtett, a tör­vényben gyökeredző kifogásaival indokolt felebbvi­teli kérvényt nyujtottbe, melyben, valamint a később benyújtott sürgető kérvényében az 1-ső bírósági ítélet in­dokolásának megczáfolása mellett azon körülményt is bő­vebben kideritette, miszerint a többi érdekletteknek lát­szó alperesek a bányajárás alkalmával tett kifogásaikat a perben mi okból nem érvényesíttették? illetőleg a perben meg sem jelentek, mert azok nem k^zs^gbeliek lévén, csak kőszén keresés s nagy nyereség reménye fejében csődül­tek a községbe, a hol is csak néhány ölnyi térséget vásá­rolván meg, a- várt nyereségre számítottak, a mint azon­ban a szemfüles izraeliták látták, hogy a reménylett ha­szonhoz némi akadályok leküzdése után juthatni csak, a községből szépen odább állottak. Következőleg abból, hogy 2-od, 3-ad és 4-ed rendű alperesek érdekeiket a perben nem védelmezték, semmi alapos következtetést Várallya község jogos igényeire vonni nem lehet. A benyújtott felebbezés folytán a Gusztáv bányate­lek adományozása iránti peres ügy a kir. itélö lábiára felterjesztetvén, 13685. szám alatt vár a végeldöntésre, melyet annak idejében közölni fogok.*) Sentinitöszcki határozatok. A salgó-tarjáni részvény-társulat köszénbányaúzleti ille­tősége. A bánya- s különösen kőszénbányamivelés megszünteté­sére irányzott keresetek a bányabiróságok elébe tartoznak. Nem tesz különbséget, ha a bánya tulajdonjog, birtokhá­borítás, jogtalan birlalás, és búnyamiveiés megszüntetése, a te­rület használatába való behelyezés czime alatt — kerestetik is. Nem az sem, hogy a bányatulajdon — a mivelési jog be­kebelezve nem levén — megyei telekk. testet nem képez ; s hogy a bányaüzlet a megyei telekkönyvbe kebelezett birtoktesten gyakoroltalik. H. Sándor stb. nógrádmegyei földbirtokosok mint felperesek, gr. Forgács Antal mint a salgó-tarjáni Köszénbanya részvény-társulat elnöke mint alperes ellen, Nógrádmegye tszéke előtt aziránt támasztottak ke­resetet; hogy alperes bánya-társulatnak felperesek zagy­vái birtokához tartozó, a zagyvái 1-ső sz. telekjkönyvben felvett puszta inaszói és puszta cserniki birtokrészeken való kőszén- és ásványtelepeken s átalában ezen részeknek úgy földfeletti, mint föld alatti területén, mint felperesek kizárólagos telekk. tulajdonában, minden turzás, művelés, közlekedés és használat betiltassék, s átalában alperes bánya tái-sulat az említett részeket minden belső és külső tartozékokkal, felperesek birtokában leendő átbocsáttatá­sára s azok minden érintésétőli tartózkodásra köteleztes­*) Szakközönségünk érdekében egész készséggel fogadand­juk. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents