Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 76. szám

303 sék ; és igy alperes társulat jogtalan birlalása rnegszün- . tettessék. A megyei törvényszék következő végzést ho­zott: „A. birói illetőség megalapittatik s a per felvételére s esetleg jegyzőkönyvi tárgyalására határidőül f. év jul. 22-ik napja kitüzetik. „Mert felperesek keresetlevelükben alperestől nem ennek a p. inaszói felperesi birtokon szerzett, de nem iga­zolt b á n y a t u 1 a j d o n j og á t, hanem a p. inasztói s cserneki birtokrészeken alperes által jogtalanul gyako­rolt kőszénbánya mivelés megszüntetésétsérintett birtokuk, úgy földfeletti, mint földalatti területének kizá­rólagos használatába behelyezésüket követelik. „E szerint alperesek azon állítása, hogy ez ügy ille­tékes megbirálása az id. törv. szab. VII. r. III. fejezetéhez képest, a bányabirósághoz tartozik, annyival kevésbbé vétethetik birói figyelembe, mert alperes azt sem igazolta, hogy neki a kérdéses birtokokon gyakorolható turzási jog bányabiróságilag adományoztatott s bányatelek­könyveztetett volna. „De alperesnek a birói illetőség elleni azon kifogása sem vétethetett figyelembe, miszerint felperesfél válaszá­ban azon alperesi állítást hallgatag beismerte, hogy alpe­resnek bányatulajdonjoga 10 évi háboritlan birtoklással van szentesítve; mert épen ezen állítólagos 10 évi birtok­lás indította felpereseket arra, hogy alperes ellen, nem sommás utú, de rendes visszahelyezési keresetet indít­sanak." „Meg kellett tehát a tszék birói illetőségét alapittani, még azért is, mert „1-ör felperesek p. inaszói s cserneki birtoka, me­lyekhezi tulajdoni joguk megtámadtatásáért birói ótalmat keresnek, e megyébe kebelezett Zagyva köz­ségi telekjkönyvben foglaltatik, s ezekre nézve a birtokbiróságot e törvényszék gyakorolja; 2-or és főleg, mert alperesnek állítólag adományo­zott bányamivelési joga a zagyvái 1. sz. telekjkönyvben ,p. inaszó' 1.780. h. r. szám alatt foglalt p. inaszói és cser­niki birtokrészekre bekebelezve nincsen; már pedig a jó­hiszemű vevők s tulajdonosok oly szolgalmat, mely bir­tokuk telekkönyvében elötüntetve nincsen, tűrni nem tar­tozván, ennek megszüntetéseért keresetlevelüket e tör­vényszékhez, mint illetékes birtokbirósághoz jogszerűen nyújthatták be. 3. Maguk alperesek is elismerték e törvényszék ille­tékességét, azon tényük által, hogy a fennérintett kereset­levél benyújtása után, a bányaturzási jognak állítólag tollhibából elmulasztott bekebelezése miatt, e tszék telekk. osztályánál a kereseti p. inaszói én cserniki birtokokra nézve telekk. kiigazításért folyamodtak." Mindezeknél fogva a birói illetőség megalapítandó volt." (1869. jun. 17. — 4112. sz. a.) Ezen végzés ellen a birói illetőség iránt alperes tár­sulat beadott semmiségi panaszát következőleg fej­tette ki. Azon indok, mintha felperesek nem bányatulaj­dont keresnének, tévedés, mert a keresetlevélből kitűnik, hogy felperesek a társulat ellen birtokkeresetet indítottak s a puszta csernik s inaszói kőszénbányák tulajdonát kö­vetelik. Ily kérdések eldöntése pedig a bányabiróságot illeti. — Felperesek kétségbe nem vonták, hogy a társu­lat a cserniki, inaszói pusztán 10 évi háboritlan birtoklás­sal erősített bányaruÍvelést üz bányaszéki adományok alapján; s miután felperesek a keresetlevél okiratai sze­rint, azon puszták tulajdonjogát a fennálló szolgalmi, do­logbani jogok tűrésének kötelezettségével csak 1868. dec. 15. szerezték meg — itt birtokháboritási kérdést s erre fektetett indokot előhozni igen nagy tévedés. — Birtok­háboritásról csak az panaszkodhatik, ki birtokháboritás előtt kizárólagos tulajdonjogú birtoklást gyakorolt; felpe­resek pedig azt állittani meg sem kisérlették. — Birtok­háboritásról tehát szó sem lehet. Ezen jogczimnek elővon­szolása csak a bányatulajdonjog követelésének nem he­lyesen burkolt kifejezése lehet. Igaz, hogy a cserniki-inaszói puszta ezen megye te­lekkönyvében bekebelezett birtoktestet képez; de alperes társulat a cserneki inaszói pusztákat sajátjuknak nem kö­vetelik. A társulat csak bányatulajdont bir, jogait csak arra érvényesiti, a mi megyei telekk. testet nem képez. Nem lehetett tehát a cserniki-inaszói pusztákat a tulajdon­jog tekintetében s a birtoklásra nézve megháboritottak­nak keresztelni; annyival inkább, mert felperesek ilyet nem is állítottak, s h3 állítottak volna,ez esetben a kere­set alanya hiányoznék, mert a társulat azon puszták bir­tokát sohsem követelte. Hogy alperes társulat a kőszénkiaknazási jog telekk. kitüntetését szorgalmazza — ennek az illetőségi kérdés­hez semmi köze ; miután a bányákat bányaszéki adomá­nyozások alapján már 10 év óta tulajdonilag birja — tehát azon időtói kezdve, midőn még az or. bir. szab. életbelépte előtt a kőszéntelepek kir. haszonvételekhez tartoztak, tehát magánosok földtulajdonát nem is képez­hették. A Se mmitőszé k ez ügyben következő végzést hozott: „A semmiségi pauasznak hely adatik, s a megye tszéki végzés megsemmisítésével Nógrádmegye tszékének illetékessége ez ügyben leszállittatik. Mert felperesi ke­reset lényegében véve, alperes rész által, ellenfele részé­ről is kétségbe nem vont adománylevél alapján több évek óta gyakorolt bányamivelés megszüntetésére van irányoz­va, ily perügyek pedig az id. t. r. VII. fej. §§-ai értelmé­ben a bányabirósái; elé tartoznak." (1869. szeptember 3. 681. sz. a.) Egy bizonyos per kimeneteléig, tehát feltételesen alperes által a marasztalási összeg biztosítására letéteményezett taka­rék-pénztári könyvecske kielégítési alapul nem szolgál. Ily letétemény daczára, alperes vagyonára vezetett s fo­ganatosított végrehajtás a perr. 297. §. 18. p. szerinti semmi­séget nem képez. Az iparüzlet lényeges eszközeinek egy-egy darabja ma­rasztallnál meghagyatván, az iparüzlete legszükségesb eszközei­től megfosztottnak nem tekintethetik. K. Zsuzsanna felperes részére sz. k. Lőcseváros tör­vényszéke által 1869. év jun. 11. 636. sz. a. Ker. Károly alperes ellen a végrehajtás 36 ft.stb. iránt elrendeltetvén, az jul. 3. foganatosíttatott. Alperestől lefoglaltatott s meg­becsültetett — az ő hozzájárulásával, egy üllő és 5 csavar­fogó — összesen 63 ft. értékben. Végrehajtási jelentés tétetvén, a várositszék az üllőt és egy kisebb csavarfogót a lefoglalásból kitörülte, és a végrehajtási költséget, mely 11 ft. 12 krra volt. számítva, 3 ft. 12 krra leszállította; egyszersmind oz igény beadá-

Next

/
Thumbnails
Contents