Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 74. szám

296 parancs 10. és 11 ik §§-ra, az '/6 levonása után eszközöl­tetik a kárpótlási tőke, — továbbá is fenntartatik. 4. A kárpótoltak által illetéken felül kapott összegek visszafizetésére nézve a volt erd. kir. udvari korlátnokság már 1862. augusztus hó 14-én 3051. sz. a. keltrendeleté­vel kijelentvén, hogy a földadó ideiglenes munkálatai csak is az egyéni fölszólamlások után tekintethetlek be­fejezetteknek, valamint egyrészről az illető kárpótlandók­nak, ha az egyéni felszólamlások folytán kiderülne, hogy kelleténél kevesebb kárpótlásban részesültek,igényük van a teljes kárpótlásra és a fizetetlen összeg után 1848. jul. 1-től járó kamatra, ugy másrészről az alap is jogosítva van az illetéktelenül kiadott löbblet és az utána a kifize­tés napjától járó kamat visszakövetelésére, vette légyen eredetét ezen illetéktelenül kiadott összeg akár abból, hogy a kárpótlás alá eső úrbéres föld térmértéke hibásan nagyobbnak vagy magasabb osztályzatúnak mondatott be, akár abból, hogy államkárpótlás alá nem eső föld ve­tetett fel mint kárpótlandó, akár abból, hogy a létezett megváltási szerződés eltitkoltatutt s annak következtében a kárpótlás terület szerint magasabb mértékben adatott ki, mint az az úrbéri nyiltparaucs 10. és 11 §§ai értel­mében kiadandó volt. Minden ily esetekben a kir. alapigazgatóság hivatal­ból tartozik eljárni és indokolt határozatot hozni, mely az illető kárpótolttal közlendő. A visszafizetés, ha az adósnak a földtehermentesitési alapon más, már valósított követelése van, compensatio utján történik, különben pedig az adósnak bárminemű vagyonából, szükség esetében közigazgatási végrehajtás utján is eszközlendő, a megtéritési kötelezettség az adós­nak netalán bekövetkezett halála esetében az örökösöket is az örökség erejéig terhelvén. Azon kérdésre nézve, hogy t. i. melyik művelési ág szerint történjék a kárpótlás, ha az úrbéres birtoknak az első bevallásnál vagy felvételnél talált művelési ága kü­lönböznék a második felvételnél talált művelési ágtól, kimondatik: hogy ily esetben, valamint eddig is történt, ugy ezután is az egyéni felszólamlások eredményéhez képest megállapított művelési ág szolgáljon kárpótlási alapul. 5. Azon esetet illetőleg, midőn a tizedet vesztett föl­desúr az 1858. szept. 15-ki dézsma-nyilt-rendelet szabá­lyainak megfelelőleg nem igazolja az élvezett hasznot tizedszedésröli okmány- vagy más adatokkal, a földter­ményekre nézve a létezhetett jövedelemnek a vetésforgás és megszaporodás alapjáni kiszámítását és megállapítását tárgyazó eljárásra vonatkozólag ezen kir. alapigazgatóság által 1867. évi febr. 1-én 540. sz. alatt kiadott szabály­rendelet — mely ugy a kárpótlandók, mint a kincstár érdekét kellő figyelemben részesiti — továbbra is fenn­tartatik. 6. Az úgynevezett fiscalis, arendalis dézsma kérdése a dézsma-kárpótlás iránt 1858. szeptember hól5-kén ki­bocsátott legfelsőbb nyiltparancs 2-dik § a által már el­döntve lóvén, ujabb intézkedésnek szüksége nem forog fenn. 7. A dézsmakárpótlás összegének kiszámítási módja és az azután járó kamatoknak, mely időtől való számi­tásba-vétele iránti kérdés a fennidézett nyiltparancs 7. és 10. §-a által már szintén elintézve lóvén, hasonlólag nem kiván ujabb intézkedést. A fennebb tisztelt miniszteri elhatározásoknak szük­séges tudásul közlése mellett, azon általános érdekeltség­nél fogva, melylyel a vételjogosultak a kárpótlási ügy jelen állapota iránt általában, de egyes kárpótlási ügyek miben állása iránt is viseltetnek, — a mi az e részbeni számtalan tudakozódásokban nyer kifejezést, helyén lévőnek találtatott, tájékozásul egyszersmind a követke­zőket közzétenni: a) Miután az úgynevezett „vegyes szolgálmányi" kérdések által érdekelt kárpótlási munkálatok már bead­ványilag is régebbiek, e mellett pedig huzamos idő óta függőben állanak, és mert másfelől merülhetnek fel ezek közt olyan esetek, hol a hasonlókra nézve a fennebb tisz­telt rendelet 2 ik es 3-ik pontjában megszabott követel­ményeknek tekintetében, netaláni további bizottmányi nyomozatokra lenne szükség, — hogy az olyanokra nézve, melyek további nyomazatot nem szükségeinek, — az ér­demleges ellátás — a még nyomozást szükséglők iránt pedig a bizottmányi eljárá? minél gyorsabban bekövetkez­hessek, — az emiitett függőben álló munkálatoknak a kir. alapigazgatóságnál egymásközti sorrendben ugyan, de minden más tárgyak előtti elővétele elrendeltetett. (Vége köv.) Seiumitöszéki előadások sept. II. s köv. napokon : Tolnay János, Debreczenyi László ; — Bergmann Náthán, Klein Henrik és Mandel Mór előleges biztosítás iránti végrehajtási ügy­ben ; — Leyrer József, Schark István s többek ; — Spier Péterné és Spier Fülöp, Spier Ádám hagyatéki ügyében; — Zubovits Okolicsányi Sidónia, Hajnal Auguata, Szabó Jánosné becsületsér­tési perben ; Zubovics Okolicsányi S., Szabó János has. perben. — Bárdos István, Deutsch Mátyás igazolási ügyben; — Liblich Ignácz, Klek József; — Ozv. Popper Dávidné, Péchy Ká­rolyné; — Kis József s többek Mogyorós István; — Kis József Kenedich János és Füleky Mária ; — Schveller Mária, a Magran Miksa által szorgalmazott igazolási ügyben hozott végzés ellen ; Ifj. Vizkelety Ferencz, id Vizkelety Ferencz és Kis Jozefa sora­más ügyben; — Éltető György, a Deák Miklós által intézett vég­rehajtási eljárás ellen; — Márkus Hormann, Braun József ma­kacssági itélet ellen; — Kari Sebestyén és Olay Szilárd ügygond­nok, Gattein Izrael által Kari Sebestyén ellen intézett végrehaj­tási ügyben; — Czakó István, Krausz Móricz; — Kreitler József Zolner Márkus végrehajtást ellen ; — Fuchs Hermannak mint a „Reichsgelse" felelős szerkesztője esküdtszéki itélet ellen. — Tolnay János, Fehér Miklós, Gasser Miklós, Stolcz Kár. hagyatéka elárverezés iránt; — Tokody Mihály, Köves Lajos ki­sebh hatalmaskotlási ügyben ; — Ugyanaz Boris János hasonló ügyben; — Weinberger Jakab, Hell Adolf végrehajtási ügyben ; Kutsényi Rudolf, Andreits Bogumilia bizt. végrehajtási ügyben ; Tóth Sándor s neje, Fazekas Sámuel sommás visszahelyezési ügy­ben ; — Goll és társai, gr. Tholdy Ludovica s László Ede végreh. Í ügyben beadott semmiségi panaszuk. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocti S ándo r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. a.

Next

/
Thumbnails
Contents