Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 74. szám

Pest, 1869. kedden sept. 21. 74. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Semmitőszéki határozatok. — Legf. tszéki ügykimutatás. — Legfőbb itélőszéki döntvények. — Min. rendelet. Semmitöszéki határozatok. A végrehajtás Jeljesitése ingatlanokra a dologi bíróság jogköréhez tartozik, (perrend 353. §.) A szolgabiróság, mely abba avatkozik, hatáskörén túl terjeszkedik, s azért eljárása megsemmisítendő. A végrehajtási eljárás törvénytelenségére okul nem szolgál, ha a férj tartozásáért oly ingó vagyon foglaltatik be, mely állítólag a nő tulajdonát képezi. Ily eljárás annál kevésbbé megsemmisítendő, ha az érdekelt nö az ellen panaszt nem is emelt. Blum Károly mint felperes, Tatay István ellen 500 frt. s járulékai iránt Szathmármegye tszékéhez kielégítési végrehajtásért folyamodott. A megyei törvényszék 1869. márcz. 23-án 166. sz. a. a végrehajtást elrendelvén, annak eszközlésére az illető nyiri járás szbiráját kiküldötte. A kiküldött szolgabíró a végrehajtást 1869. jun. 11. foganatosította, lezárolván és megbecsültetvén alperes és neje által ez utóbbi tulajdonául állított sertés és juhnyájat 1055. frtban; azon esetre pedig, ha ezen ingó jószág az igényló által tulajdonának lenni igazoltatnék, lezároltatott és ruegbecsültetett alperesnek nejével közösen bírt p a telekjkönyvben 16 lap, 271. b. r. sz. a. jegyzett 77 hold és 1197 • öl tagos birtok a hozzá tartozó épületekkel 9324 ff. 50 krban. Ezen végrehajtási eljárás ellen alperes törvényes idó alatt sem miségi panaszt adott be : mert az nem a jelen törv. rendtartás szabályai szerint eszközöltetett, s azért a 297. §. I. p.szerint semmis; mivel 1 ör. A 348. §. rendelete, miszerint a végrehajtási kérvényben az ingatlanok telekkönyvi pontos megjelölése bennfoglaltassák — mellőztetett. 2- or. A 422. §. ellenére alperes nejével közös birtoka, ki perben sem állott, egészben vétetett foglalás és becslés alá; — sót nem csak a telekjkönyvben foglalt 77 ffoo hold birtok, mely felében nejét illeti, zároltatott le, hanem még azon 33 hold szántóföldje is, mely telekkönyvezve nincs, de a fentebbi birtokkal egy tagban hasittatott ki. 3- or. Mivel a 463. §. ellenére alperes és neje által is ez utóbbi tulajdonául állított ingóságok lezároltattak és megbecsültettek, s az igénylő nő törvényellenesen utasíttatott igényperre, mi a 297. §. 11. p. értelmében semmiséget képez. ASemmitőszék következőleg határozott: „A semmiségi panasz a lefoglalt ingókra nézve elvettetik ; az ingatlanokra nézve pedig annak hely adatik s az 1869. jun. 11. foganatositott végrehajtás azon része, mely szerint a telekköuyvezett ingatlan birtok lefoglaltatott és megbecsültetett, megsemmisíttetik, s felperes az uj törv. rend. szerint ujabb végrehajtási kérvény beadására utasittatik; „mert a végrehajtó az ingóságok lefoglalásánál törvényesen járván el, eljárása ellen a sajátlag érdekelt végrehajtást szenvedő neje panaszt nem is emelt; ,,^z ingatlanokra nézve azonban, a mennyiben a végrehajtás foganatosítása idejében már hatályban volt törv. rend. 353. §. szerint a végrehajtás-teljesítése az ingatlanokra a dologi b i rós ág jogköréhez tartozik; s ez szerint a szolgabíró hatáskörén túl terjeszkedett — annak eljárása megsemmisítendő volt. — (1869. jul. 24 298. sz. a.) A perújítás kérdése előlegesen tárgyaltatván az ügy érdemében} tárgyalás pótolandó. Az illetéktelenné vált alispáni bíróságtól a halárjárási per az illető főszolgabíróhoz helyesen tétetik át az eljárás folytatása végett. Kis Bobrocz s Pálfalva községek mint felperesek Nagy Bobrócz mezőváros mint alperes ellen Liptómegye alispáni bírósága előtt ujitott határjárási pert kezdettek, mely per az 1858: 54. tcz. által megalapított ujabb illetékességi szabályok értelmében az illető szolgabíróhoz kellő eljárás végett áttétetett. A főszolgabiróság által folytatólagos tárgyalás rendeltetett 1869. jul. 19-ón 29. sz. alatt. Ezen végzés ellen alperes részéről semmiségi panasz adatott be azon alapon, hogy az átmeneti intézk. III. cz 1. p. ellenére, mindamellett, hogy az ujitott per tárgya lása már befejeztetett, a helyett, hogy Ítélet hozatott volna az ugyanazon átmeneti szab. X. czikke helytelen alkalmazásával folytatólagos tárgyalás rendeltetett. Ezen semmiségi panasz folytán akir. curia mintsemmitőszék 1869. augustus 31-dikén a közbevetett semmiségi panaszt elvetette ; mert az 1840: XV. t. cz. II. része értelmében tárgyalt ezen ujitott ügyben, a perújítás kérdése előlegesen tárgyaltatván, és ezen ügynek a sommás eljárás szabályai szerinti folytatása tekintetéből a polg. tkezési rendt. 320. §-ra való tekintettel, az ügy érdemébeni tárgyalás még pótolandó lévén, e per körülményeihez képest az átmeneti intézk. X. czikkének alkalmazása helyesen történt. (1869. aug. 31. 858. sz. a.)