Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 69. szám

276 pán a tanúvallomások hitelesítésére, hanem bizonylati i rium a belgrádi kormányt megkereste aziránt, hogy az ottani vádlottak halálos Ítéletének végrehajtását függesztené fel, mig azok némelyikének, az itteni vádlottakkal leendő, már elrendeli, s csakhamar foganatosítható szembesítése meg nem történik ; de a belgrádi kormány azokat hanyathomok kivégeztetvén, ekkép a magyar biróság által s/ükségesnek talált szembesítést önkényt meghiúsította. (Vége köv.) eljárást is tartván, a Zimony alatt foganatosított szembe sitésböl kifolyólag a belgrádi vádlottakra az ottani geandarmok által gyakorolt megfélemlítés constatirozása végett vizsgálatot rendelt el s arra Pestről leküldött biztosoknak mint tanúknak kihallgatásával foganatosította is. Ezen eljárás igazolja, hogy az ezen ügyben tanúhitelesités czimealatt tartott nyilvános tárgyalás nem tanúhitelesítési, — hanem végtárgyalás volr, mit leginkább azon körülmény is bizonyit, hogy tiszti ügyész írásból felolvasott vádbeszédében teljesen kimerítette mindazon vádokokat, melyeket a belgrádi kormánybiztos Lazarevics segélyével gyűjthetett, s hogy a vádlottak védő ügyvédei szintén tüzetes és érdemleges védbeszédéket terjesztettek elő. Mindennek daczára ezen végtárgyalást mindkét biróság határozata, csupán tanúhitelesitési tárgyalásnak tekintvén, e balfelfogás az oka, hogy az ármányszülte bűngyanú ellenében a vádlott által felhozott ténykörülmények és védérvek taglalásába egyik biróság sem bocsátkozott. Ugyanis az 1 ső biróság perbefogási határozatában, a vádló tiszti ügyésznek mintegy 28 gyanúokból összerakott halmazából 3 oly gyanúokot tartott fenn, melyeket vádlott az ellen benyújtott felfolyamodásában teljesen megczáfolt, s meg van győződve, mikép ha a kir. itéló tábla az ezen ügyben rendkivülileg alkalmazott birói eljárást azon felsőbb szabadelvű intentió szerint fogja fel, mely ez ügyet ősi fenyítő eljárásunk formaságaiból kiragadta, az európai fenyítő eljárás színvonalára helyezé, nem kétségeskedett volna vádlott fellolyamodási indokainak taglalásába bocsátkozni, s ennek folytán kimondani, hogy a vádlott terhére rótt büngyanú a nyilvános bizonylati eljárással befejezett vizsgálat s tárgyalás folytán kiderült ténykörülmények és indokokkal szemben, megalapítható nem lévén, a büngyanú miatti perbefogatás, mint felesleges és czéltalan, jogszerűleg el nem rendeltethetik; mit annyival inkább tehete, mert: a) A belgrádi kormány a fejedelem gyilkosságban résztvett belgrádi vádlottak vallomásait, nem egész terjedelmükben s nem eredetiben, hanem csak kivonatosan közié; ily körülmények között pedig nemcsak Ítéletet kimondani, de még fenyítő vizsgálatot indítani sem lehet. b) Mert az eljáró pestvárosi tszéknek abbeli megkeresését, hogy a belgrádi vádlottakkal kivett jkönyvek s némely a vádlottak előnyére szolgálandott adatok, eredeti alakban küldettessenek hozzá, a belgrádi kormány visszautasította. c) Kiderül a Zimony alatt felvett jköny vekből, hogy az 1-só biróság Majstrovics belgrádi vádlottnak a vádlott herczeggel leendő szembesítését kérte; de a belgrádi kormány Majstrovicsot betegsége ürügye alatt a szembesítésre nem kisértette, hanem öt néhány nap múlva agyonlövető ; — végre d) köztudomású körülmény s tán az ügyiratokban is conetatirozva van, hogy a magyar kir. igazs. miniszte— Semmitciszt ki előadások sept. 2. s köv. napokon: Varga Imre, Szabó János és liszta Mária elleni perében • Balbuk Kristóf, Balbuk Katalin ; — Leczky Kristóf, Fradi Hermán ; Török Ferencz, Steiner Lipót végrehajtási ügyben;— Hornyák Pál, Kaszteliczky Ferencz, Peez Mihály, Fried Simon, Gyurita Márton és Imre, Gyurita Katalin végrehajtás befejezése iránti kérelmi ügyben; — Ugyanazoknak hasonló panasza, az ellenök Gyurita Katalin által inditott per befejezése iránti kérelmi ügyben ; — Forró község birája, Gálffy Déne3 sommás visszahelyezési ügyben; — Deák Gábor, Ditró községe sommás visszahelyezési ügyben ; —Sánta Mihályné, Deutsch A. végrehajtási ügyben : — N.-Bobrócz m. város, Kis-Bobrócz és Pálfalva községek megújított határjárási perben; — Czoppelt Frigyes, Mangesius Frigyes kártérítési perben; — Varga Jánosné, Horváth György adóssági perben ; — Ozv. Bartakovits Ágoston öregebb és ifj. Szalacsy Antal sommás perben ; — Sztrakay János, Antal György s András, ugy Scsavniczky Mátyás kártéritési perben; — Goldmann Jakab, Popovits F. Demeter végrehajtási ügyben semm panaszuk. — A m. kir. kincstár pesti képviselője, a néhai Magyari Kossá Sámuel hagyatéki tömegére vonatkozólag, a vichnyei és szénafalusi ingatlanok elárverezése iránt hozott végzés ellen ; — Nagel Hermann, Quittner Miksa sommás szóbeli perben, az igazolás kérdéséből; — Higyigyis Mitru, Steigerwald József sommás szóbeli keresetben felebbezéssel kapcsolatosan; — Gf. Forgách Mária, Zahn Jánosné a Lászlóffy Antal javára elrendelt biztosítás ellen; — Ugyanannak semm. panasza, a kirendelt zárgondnok be vezetését elrendelő végzés ellen; — Makray László, Földváry szül. Makray és báró Kemény Lajosné zárlati ügyben beadott semmiségi panaszuk. — Halálozások: Karácson Mihály nyug. kir. táblai ülnök, magyar akadémiai levelező-tag stb. élte 74-ik évében Pesten ; — Z in e 3 k á 1 S ándo r Győrmegye törvényszékének elnöke élte 49 évlÉen Győrött; — Lasztókay János Ungmegye egykori all^&nja élte 71-ik évében Ungváron. — Rögtön bíráskodás T o r o n t á 1 megyére is kiterjesztetett — egy évre — a rablókat, rablógyilkosokat, azok bűntársait, bilnrészéseit, orgazdáit és a gyujtógatókat illetőleg. Lapunk mai számához van mellékelve Kilián György pesti könyvkiadó megrendelési ive Kassay Adolf : „Irománypéldák az uj polg. perrendtartáshoz a perrendtartás szabályaival" czimü munkájára 5s szerkesztő PB kiadó-tulajdonel SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Tétlen, 1869. Nyomatolt Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. »í. a.