Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 69. szám

275 jesztendö jelentése mellett az igazs. minisztériumot aziránt, hogy a mennyiben ezen ügyben két hatóság van érdekelve, az eljárás czélszerüsége azonban ugy kívánja, hogy az ügy miudannyi vádlottra nézve, egy bíróság által Ítéltessék el, az ügyben leendő Ítélethozatal végett, a hatóságok tszékének egyikét nevezné ki, felkéretni elhatározta; — és a ra. k. itélő tábla 1869. máj. 14. 2952. sz.a. kelt végzésével Csongrád megye tszékének illetőségét megalapítja, Oroszi M. s Talányi Jánosra nézve a megyei tszék végzését helybenhagyta, Kulcsár Józsefet ellenben C9ak bünperbe fogatni, s szabadlábra helyeztetni rendelte, — Oroszi Miklósnak s Talányi Jánosnak 1869. máj. 27. 316. sz. a. együttesen Írásban beadott, mint szintén Kulcsár Józsefnek Csongrádmegye fenyítő tszóke által 1869. jun. 9. 412. sz. a. utólagosan jelentett egyszerű febbezése folytán az 1869. aug. 5. tartott nyilvános ülésben vizsgalat alá vévén *) — végeztetet t." „A kir. ítélő tábla f. évi május 14. 2952. sz. alatti végzésében a vádban forgó bűntény összefüggése végett, a bírói illetőség és nem biróküldés iránt hozván határozatot, az ezen okból támasztott semmiségi panasz elvetése mellett, a kir. itélő tábla fent hivatolt számú végzésének az illetékességre vonatkozó része, az általa felhozott indokokból helybenhagyatik. „A perbefogás kérdésében: tekintve a vizsgálati iratokban f"glalt cselekvények, és az ezekből folyó vád minőségének nagyságát, minthogy vádlottakat oly súlyos gyanúokok terhelik, melyek a bűnösség vagy ártatlanság kiderítése tekintetéből — mind a közigazság mind vádlottak saját érdekében is szükségessé tették a bünfenyitő perbefogás kimondását.; ily értelemben a kir. itélő tábla fentebb felhívott végzésének erre vonatkozó része is helybenhagyatik. „Minthogy azonban a vádlottak terheltetésóre szolgáló adatok meghiúsításának veszélye, és a két e. r. vád lott letartóztatására szolgáló egyéb törvényes okok fenn nem forognak — a kir. ítélő tábla érintett számú végzésének e részbeni megváltoztatásával Oroszi M. s Talányi János elégséges s elfogadható kezesség mellett szabadlábra bocsáttatni rendeltetnek; végrn Kulcsár Józsefet illetőleg a kir. itélő tábla végzése az ott felhozott okokból helybenhagyatik." Semuiítöszéki határozatok.^ 28. Bűnvádi ügyekben beadott semmiségi panaszok elintézése nem tartozik a semmitöszék hatásköréhez. (1869. jul. 24. 567. sz. a. kelt semmit, határozat). P. Károlynak özvegy K. ellen hamis eskületétel miatt indított perében alperesnő felmentetvén, ezen ítélet ellen semmiségi panasz adatott be a nmélt. curia mint semmitőszékhez. Ez azonban annak vizsgálatába nem bo*) A legfőbb törvényszéki előadás — (előadó egyike az uj bíráknak) — feltűnő készületlensége s tájékozatlansága által tényleges illustrátiójául szolgált azon véleménynek, mely e szaklapban az uj kinevezések felett nyilváníttatott. Szerettük volna, ha a miskolcziak jelenlettek volna, hogy meggyőződjenek, mikép a hazafiság, politikai routine stb. még nem elegendő, hogy valaki a legfőbb törvényszék fényes polczára képesítessék. csátkozván, azt kellő ellátás végett a nmélt. curia legfőbb itélőszéki osztályához áttétetni határozta; „tekintve, hogy az átmeneti intézkedések XIX.cz. 1-ső pontja értelmében a bűnügyek ezen semmitöszék illetőségi köréhez nem tartoznak" lift. Karageorgievics ügy. Ezen ügyben,melyet már részletesen megismertettünk,*) Pestváros törvényszéke mint kiküldött bíróság, hg Karageorgievicr-, Tnfkovics és Sztankovicsellen gyilkosságbani bűnrészesség miatt a vád alá helyezést végzésileg megalapította (1869. febr. 18.) És ezt a kir. tábla mind három vádlott felebbezést használván, megerősítette következő végzéséve 1: „Belgrád melletti topschideri vadaskertben Serbia uralkodó herczegén néhai III. Obrenovics Mihályon és Constantiuovics Ankán elkövetett, Constant. Katalin, Garaschanin Svetozáron és Timárcsevits Dömén megkisérlett és tárgyi tekintetben kifogástalan s hiteles adatokkal igazolt gyilkosság tárgyában a vádló t. ügyész a teljesített vizsgálat alapján, a perben, illetőleg vizsgálat alatt álló vádlottak, jelesül hg Karageorgievics első, Trifkovics másod, Stankovics harmad r. vádlott ellen a fentebbi büntettbeni büurészesség miatt a perbefogást és a pernek rendes utoni tárgyalását elrendeltetni indítványozván, és az eljáró tszék részéről teljesített és befejezett vizsgálat eredményéhez képest, az első birós. végzés indokaiban felhozott ténykörülményekben a fennevezett vádlottak ellen aziránt, hogy a végbevitt tettel és tettesekkel szövetkezésbe n^vultak, törvényszerű jelenségek s gyanúokok foglaltatván, és ezek alapján, miután a vádlottak által előadott védelmi érvek és adatok természetüknél fogva a per érdemleges tárgyalására; a gyanúokok, és ezek elleni érdemleges védelmi érvek súlyának s bizonyító erejüknek megbirálása pedig a végitéletre tartoznék, — a perbefogási végzés, valamint az eljárás iránt tett és a per természetéből, úgy az ideig. törv. szab. II. r. 4. §. rendeletéből kifolyó intézkedés indokoltnak levén tekintendő, a neheztelt végzés ez értelemben helybenhagyatik." „A mi pedig a végbevitt nyomozáson kivül szorgalmazott további adatok közlését illeti, az ez iránt tett, és a per s bizonyitéki eljárásra tartozó intézkedés, mely egyébiránt a fel folyamodás tárgyát sem képezi, érintetlenül hagyatik; — magától értetődvén, hogy valamintaz előadandó vád támogatására szolgáló adatok beszerzése a közvádló t. ügyészt, úgy a védelmi érvek s bizonylatok előadása a vádlottakat a peres felek törvényszerű jogosultságánál fogva megilleti. — Ekkép s ez értelemben az e. bír. végzés helybenhagyatván, a periratok" stb. stb. (1869. május 12-én 2036. sz. a.) A kir. tábla végzése ellen hg. Karageorgievics Sándor részéről beadott felebbezés következőleg van kifejtve s indokolva: A neheztelt kir. táblai végzés nem vette figyelembe ősi törvényeinkkel ellentétben állóazon szokatlan eljárást, melyet az igazs. minisztérium meghagyása folytán a fennforgó ügy nemzetközi jogi természeténél fogva, az első bíróság a tanuhitelesités czime alatt tartott nyilvános végtárgyaláson követett, a mennyiben nem szorítkozott csu*) Lásd lapunk f. évi 13—24 számait.