Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 62. szám

246 Semniitoszéki határozatok. *) 7. Ingatlanokra intézett végrehajtásnál a 297. §. 18. és 19. sz. alatti eseteit kivéve, az árverés foganatosítása előtt alaki sérelmek miatt külön semmiségi panasznak helye nincs. (1869. jul. 1-én 80. és 81. sz. alatt, továbbá 1869. jul. 2-kán 106. sz. a. kelt semmitó'széki határozatok). Végrehajtási ügyben alperes a lefoglalt ingatlanok árverését elrendelő első birósági végzés ellen seoimiségi panaszt emel. Ezer, semmiségi panasz fentebbi határozattal (80.81.) mint idő előtti visszautasittatolt; m e r t a p. törv. rend. szabályai szerint az árverési végzés ellen a végrehajtás folyamát gátló külön semmiségi panasznak helye nincsen, hanem az a p. t. r. 442. §-ban az árverésnél felmerült alaki sérelmek miatt engedett semmiségi panaszszal együtt előterjeszthető. A 106. sz. alatt hasonlólag ingatlanokra intézett végrehajtási ügyben alperesnek az árverési végzés ellen beadott semmiségi panasza elvettetett, mert „az árverés foganatosítása előtt, a 297. §. 18. és 19. pontjaiban foglalt eseteket kivéve, alaki sérelmek miatt semtniségi panasznak helye nincs." 8. Váltóvégrehajtásnál felmerült igényperben, midőn a végrehajtás ingóságokra van intézve, a támasztott igény iránt hozott katározat elleni semmiségi panasz elintézése nem tartozik a semmitöszék hatásköréhez. (1869. jul. 5-én 114. sz. a. kelt semmitó'széki határozat). M . . . . J . . . . j;ivára R . . . . K . . . . elleu eszkózlött váltóvégrehajtás folytán a lefoglalt gőzeséplő jövedelme iránt Tschida János által támasztott igényügyben, az első birósági határozat ellen igénylő által benyújtott semmiségi pauasz és fel folyamodás az összes iratokkal együtt illetékes elintézés végett a váltófeltörvényszékhez tétetikát; mivel „az átmeneti intézkedések tárgyában kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet VI. cz. b. pontja, ugy a XIX. oz. i. pontja, továbbá a váltó-végrehajtások tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendelet 74. § a, és a polg. törv. rendt. 26. és 29-ik §§-ai szerint nem ezen semmitöszék, hanem az előbbi szabályok szerint illetékes felebbviteli biróság elé tartozik." 9. Az első biróság a p. t. r. 282. §. szerint csak a törvényes határidő ellelte után beadott semmiségi panaszt utasíthatja vissza. (1869. július 14-én 117. sz. a. kelt semmitőszéki határozat). Végrehajtási ügyben a másodbirósági végzés kihirdetésére határnapot kitűző elsőbirósági végzés ellen alperes semmiségi panaszt adott be, ezt azonban az elsőbiróság hivatalból visszautasította. Ezen visszautasító végzés ellen alperes törvényes időben hasonlólag semmiségi panaszszal élt. Ezen utóbbi semmiségi panasznak az emiitett indok alapján hely adatváu, a hivatalból visszautasító elsőbirósági végzés megsemmisíttetett. *) Azon döntvények tára ez, melyek, mint nagyobb fontosságúak, magában a nmélt. semmitöszék kebelében szerkesztetnek s állíttatnak össze, melyeket tehát igy nyervén lapunk számára, azokat azon teljesen hiteles alakban teszszük közzé. S z e r k. Jogirodalmi szemle. Ezen rovatunk hosszasb idő óta félbe3zakasztva leven, ez alatt jogszaki 8 ezzel rokon irodalmunk számosb műv -l gazdagodott vagy legalább szaporodott, melyek közöl bemutatjuk a kővetkezőket. Magyarország és Ausztria s t a t i s t i k á j a, tekintettel a többi nevezetesebb európai állam jelentékenyebbéletmozzanataira. Irta Kovács Ferencz, a debreczeni ref. fói-kolában a római jog, egyházi jog, osztrák polgári jog és a stanstíka ny. r. tanára. Debreozen és Nyíregyháza. 1869. örömmel jelentjük o könyv megjelenését, mert némely hiánya mellett is igen jól használható kézikönyv, mely minden Btatistikailag fontos mozzanatot tartalmaz anélkül, hogy óriási kötetté tömegülne. Eddig megjelent statistikai kézikönyveink közül csak Kőnek é volt alkalmas, mindaz egyetemi é* akadémiai ifjúság, mind pedig a búvárkodó vagy egyes adatokat kereső számára. Kőnek kézikönyve pedig mily nehézkes! hiába igyekszik szerzője a statistikai száraz adatokat virágos nyelvezetbe öltöztetni, hiába igyekszik élezek által a tán kifáradt olvasót uj életre hozni: virágzó irálya émelgést, élczei boszankodást szülnek és a sok szó közt a tartalmat keresnünk és pedig fáradság teljesen keresnünk kell. Nem akarjuk tagadni, hogy Kőnek statlstikája tudományos becsű, csak sajnáljuk, miszerint megérzik rajta, hogy ivszámra Íratott. Kovács statistikája ment ez emiitett hibától, — ez tartózkodik a tulszaporaságtól, mindenütt csak a tárgyhoz szól és kerüli a phrasisok tömkelegét. Mellőzi egyszersmind a számoknak túlságos egymás mellé rakását s a munka szövegében tisztán a fő számot adja ; a jegyzetekben a fö számokat egyéb európai államok adatjainak főszámaival egybeveti, s a könyv végén táblázatokban nyújt a birodalomra vonatkozó érdekesebb momentumokra viláj got vető számcsoportokat. Ami magát a munka tartalmát illeti, azt következőkbe foglalhatjuk. A bevezetésben a statistica fogalma, elmélete r.ividen felemlittetik. A bevezetést maga a munka négy fő része követi. Kovács ugyanis a statistikát négy részre osztja s igy eltér a szokásos hármas felosztástól. A négy rész az alaperőkről, az állam szervezetéről, az államháztatásról és az állam művelődéséről szól. Az állam alaperejéről szóló első részben a terület és népesség tárgyaltatik, minden ide vágó viszonyzattal. — Az államszervezet igen bőven s elég világosan adatik elő a legújabb politikai átalakulás szerint. Itt nemcsak Magyarország kormányszervezetével, közigazgatási közegeivel, birói organismusával találkozunk hanem párhuzamosan Ausztriának e részbeni szervezete is egymás mellé helyeztetik és igy világos képet nyerünk az összes állami tevékenységről. — Az állammivelődést tárgyazó rész kettős tartalommal jelenkezik : az anyagi és szellemi mivelődést látjuk itt kifejtve. Az anyagi mivelődés magában foglalja a földmivelést, baromtenyésztést, a mezőgazdasági mellékfoglalkozásokat, a mezőgazdaság állapotát és segédeszközeit, a bányaipart, a műipart, a ) közlekedési viszonyokat, és a kereskedelmet. A szellemi művelődés pedig az egyházi személyek és javak, a tanintézetek, község és árvaügy, jótékonysági, gyámolitó és biztosító intézetek valamint a büncselekvények sat. vázlatát tünteti fel. — cs. — Polgári törvénykezési eljárás. A polgári törvénykezési rendtartást tárgyazó 1868. LIV. t c z i k k Madarasy László és Gáspár Lajos kecskeméti ügyvédek a birói államvizs. bizottság tagjai által szerkesztve, Budán 1869. Aigner Lajos könyvkereskedőnél. Ara 1 frt. 50 kr. lapszám 250. A jogtauuló ifjúság, különösen a birói állam- és az ügyvédi vizsgára készülők számára igen czélszerü munka. E dolgozat rendszeres átnézetben van összeállítva, mely összeállítás már annál-