Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 62. szám

247, fogva is helyes, mert az életbeléptetett törvényczikk sorrendjével megegyez. Különös figyelembe vétettek az átmeneti intézkedések, valamint a birói ügyvitelt tárgyazó igazságügyminiszteri rendeletek is, melyek a trnykezési rendtartás magában foglaló 1868. LIV. tcz. §§-ai közé, kellő hivatkozással az illető miniszt. rend. szakaszaira felvették. Ez által a tanuló sem jöhet oly könnyen zavarba a felett, mi törvény és mi rendelet; miután világosan ki van tüntetve, melyik §. a törvény, és melyik a kibocsátott rendeletek §-a. A jogtanulók és vizsgákra készülőknek, kik magukat az uj polgári törvénykezési rendtartásban tökéletesen tájékozni és maguknak a tanulást könnyíteni óhajtják, e munkát csak ajánlhatjuk. — Fent egy jeles statistikai munkáról tevén említést, ezzel kapcsolatosan meg kell ismeretniink Ráth K. könyvkereskedő s egyik legkitűnőbb kiadónk ide tartozó legújabb statistikai kiadmányait, melyek mint rendesen minden kiadmányai a finomabb külcsín s fényes kiállítás által nem kevéssé feltűnők. Értjük itt különösen azon kiadványait, melyek az ipar- és kereskedelmi minisztériumunk által szervezett statistikai tanfolyamban tartott statistikai előadásokra vonatkoznak, melyeket ugyanazon minisztérium statistikai osztálya a keresk. miniszter rendeletéből közzétett, s a melyeknek kiadására Ráth Károly ur vállalkozott. Ezen közlemények, melyek jogászaink figyelmére is nem kevéssé érdemesek, a következők : 1- sőfüzet: A statistika elmélete : Kőnek Sándor egyetemi tanártól. Ara 1 ft. 2- ik füzet: A népszámlálás : Irta s előadta Keleti Károly a statistikai osztály vezetője. 51 lap. Ara 40 kr. 3- dik füzet: A népesedési mozgalom. Irta Barsi József a statistikai osztály tagja. 24 lap Ara 40 kr. 4- ik füzet: A mezőgazdasági termelés. Irta Keleti Károly a statist. osztály vezetője. 70 lap. Ara 80 kr. 5- ik füzet: Bányászat és ipar. Irta Hunfalvy János műegyetemi tanár. 28 lap. Ara 40 kr. 6- ik füzet: A kereskedelem. Irta Beöthy Leo min. titkár a statistikai osztályban. 38 lap. Ara 40 kr. 8 - ik füzet: Az igazságszolgáltatás. Irta Schmerer Gyula jogtudor, ügyvéd, min. titkár. 40 lap. Ara 40 kr. 1 2-ik füzet: Köz- s magán jótékonyság, jelesen önsegélyezés és biztositási ügy. Irta Kőnek Sándor egyetemi jogtanár. 31 lap. Ára 40 kr. Azon adatok, melyek az elősorolt munkálatokban foglaltatnak, s melyek a statistikai közlemények föértékeül szolgálnak, nem tekinthetők ugyan sem kielégítőknek, sem kimerítőknek ; mindamellett ajánlhatjuk azokat jogászaink figyelmébe is, minthogy egy és más szempontból mégis tartalmazuak oly ismereteket, melyek reájok nézve is tanuságosak. — A magyar polgári anyagi magánjog összeállittása. Irta Szabó Benő jogtudor, köz- s váltóügyvéd (Győrött). A szerző tulajdona. 1869. Győr. 132 lap. Kapható közvetlenül a szerzőnél s minden könyvkereskedésben is. Ára 2 frt. 20 kr. Ezen tömött irálylyal, szabatos rövidséggel,és rendszeres felosztással készült munka ajánlható nem csak kezdőknek, kik magánjogunk tanulmányozását czélül tűzték ki maguknak, hanem már szakismerettel bíró ügyvédeknek, s bíráknak is, mert a szerző magánjogunknak sokfelé szétszórt, de még érvényben levő alkatrészeit tapintatos rendszerrel összeállítván; a munka nagy időkímélés mellett gyakorlottabb jogászok által is segédkkönyvül használható. Mert helyesen jegyzi meg a szerző előszavában: A rég óhajtott, de a közel jövőben még alig (valóban nem) remélhető törvényes orvoslásig — a (magánjogi) codifikálásig — tehát, nehogy törvénykezési közegeink közül még az avatolttabbak is, kik hivatalos teendőkkel különben is terhelvék, idejüket a sokféle időszaki szétszórt törvények és jogi szabályok kikeresésével, az érvényes törvényhelyeknek az érvényen kivüliektőli felismerésével, vagy kiterjedt jogi művek búvárlatával elforgácsolni kénytelenitessenek, ma magánjogi viszonyainkon már csak az által is. — hogy az ugy is elég lassú igazságszolgáltatás még inkább késleltetnék — nem kis sebet ütne: jónak véltem mngánjogi viszonyainkra vonatkozó törvényeink és törvényes szabályaink érvényes alkatrészeit lehető röviden ugyan, de mégis határozott modorban összeállítani, mi közben minden hosszas fejtegetés, egyéni nézetek jelezése és hatályon kivül helyezett törvények fölsorolása tervem és czélom keretén kivül esett. Miniszt. körrendelet a szölöbirtokot terhelő tartozások megváltása végett beadandó felszámítások tárgyában. (Vége.) A tartozás átlagos évi mennyiségének kiszámítása ugy történik, hogy az 1858-tól bezárólag 1867. évig lefolyt tíz év alatt évenkint beszolgáltatott tartozás mennyisége összeadatik s az ebbeli összeg tízzel elosztatik, aa ekként keletkező hányad tévén az egy évi közép-, vagyis átlag-mennyiséget. Hasonló módon történik a tiz évi árak átlagának, vagyis közép-árnak kiszámítása is. b) Ha a fentebbi 4. pontban (a táblás előterjesztés V. rovatára nézve) érintett azon eset forog fenn, hogy a váltságkötelezettek tartozásaikat évről évre megszabott összegben egyetemlegesen rótták le: akkor a beadványban ezen viszony előadása mellett, azon összeg teendő ki, melyet a váltságjogositott, a táblás előterjesztésben egyóuenkint felsorolt kötelezettektől, és az ugyanott kijelölt szőlőbirtok után egyetemlegesen, tíz évi átlag szerint, évenkint bevett. Az évi tartozás átlagos mennyisége- és értékének kiszámítására szolgáló adatokat nem szükséges a bejelentéshez mellékelni; mindezek a törvény 19. §-a értelmében kitűzendő tárgyalásnál lesznek előterjesztendők. B) Azon esetekben, midőn eddigelé keletkezett egyezségek-vagy ítéleteken alapuló váltságtartozásokra nézve, a törvény 16. §-a értelmében az átváltoztatás kéretik: a bemondá és a váltságkötelesek közt az átváltoztatás iránt létrejött megegyezés odacsatolása mellett előadandó a beadványban, hogy mennyi a szerződés vagy Ítélet szerint még hátralevő tőke, mennyi a lejárt kamat, s mennyi összesen az átváltoztatandó váltságtartozás; úgyszintén előadandó, hogy a táblás előterjesztésben elősorolt váltságkötelezettekre egyénenkint mennyi esik ezen összes váltságtartozásból. Időközben létrejött egyezségeknél, a beadványban az egyezség és kellőleg kitöltött táblás előterjesztés odacsatolása mellett, a törvény 20. §-a alapján az egyezség hitelesítése kérendő. 7. A váltsági bejelentések az illető vidékekre kiküldendő jogbiztosnál lesznek beadandók, mihelyt ez működésének megkezdése iránt az illető vidéket hivatalosan értesitendi.