Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 62. szám

Pest, 18(59. kedden aug. 10. 62, szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom: Kártérítési körösetek sat. — Semmitőszéki határozatok. — Jogirodalmi szemle. — Min. rendelet. Kártérítési keresetek, melyeket a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indít, ha ehhez való joga szerződésben foglaltatik, még azon esetben is sommás ntra tartoznak-e, ha a * kereset a bérlet lejarta után indíttatott? *) Kovács Sándor ügyvéd úrtól. A „Törvényszéki Csarnok" f. évi 51. számában am. kir. semmitöszékuek egy határozata közöltetett, mely állítólag a terv. rendt. egyik hiányát pótolta volna az által, hogy kimondta: miszerint a p. törv. rendt. 93. §-ában elősorolt sommás eljárás esetei közé a bérleti viszonos kötelezettségek teljesítésére vonatkozólag nem csak & bérlet tartama alatt, miként ama 93 ik §. g. pontja nyíltan rendeli, hanem „megszűnte után is" ugyanazon bérleti szerződés alapján felmerült kérdések is sorolandók. Ugyanezen szaklap 60-ik számában ezen határozat indokai is közöltetlek. Ezen indokokból kitetszik, hogy a semmitőszék a p. törv. rendt. 93. §-a g. pontját ugy értelmezte, hogy: „ha a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indit kártérítési keresetet, ha ebbeli joga szerződésben foglaltatik" e kereset sommás eljárás alá tartozik minden esetbeu, tehát akkor is, ha — miként az eljáró szolgabíró kimondta, a bérlet már meg is szűnt. A dolgon nézetünk szerint semmit nem változtat a semmitőszéki határozatból kitűnő azon körülmény, mely szerint a bérleti szerződésben talán átalában is ki vala kötve a sommás eljárás; mivel ha ez okból talán — bár ezt is kétségbe kell vonnunk, mert midőn a 93. §. b. pontja „az összegre való tekintet nélkül minden oly keresetet, melyre nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett és a követelés teljesen igazoló okiraton alapul, ha külön ügybirósághoz utasítva nincs" a sommás eljárás alá soroz; ugyanazon §. g. pontja pedig a kártérítési keresetekről külön intézkedik: alig ha kétségbe vonható, hogy a kártérítési kereset a 93. §. b. pontja alá épen nem. de egyedül a g. pont alá tartozik — az eljáró szolgabíró illetékességét megállapíthatta volna: de tény az, hogy a semmitő zék a 93. §. g. pontjára világosan hivatkozva, annak azon értelmet tulajdonította, hogy „a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt, ha ebbeli joga szerződésben foglaltatik, kártérítési keresetet *) E czikkben tárgyalt kérdés, tekintve, hogy a semmitőszék csak most kezdte működését s hogy annak határozatai törvénykezésünkre nézve döntő sulylyal birnak, a debreczeni ügyvédegyletnél — mint értesültünk — szak fejtegetés és tanácskozás tárgyát képezi S z e r k. feltétlenül a sommás bíróság előtt indíthat", tehát akkor is, ha a bérlet már megszűnt. Ezen értelmezése a p. törv. rendt. 93. §. g. pontjának onnan látszik eredetinek, mivel azon pontban a kártérítési kereseteknek először azon neme van megemlítve, melyet „a bérlő a bérbeadó ellen a bérlemény nem használhatása miatt" indíthat és itt van betéve az, hogy „a bérlet tartama alatt", azután pedig a kártérítésnek azon neme van felhozva, melyet „a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt" indíthat és ez utóbbinál ezen kifejezés, ezen feltétel: „a bérlet tartama alatt" már nem foglaltatik, nem ismételtetik. Ugy, de ha figyelemmel vizsgáljuk ama g. pont fogalmazását: látni fogjuk, hogy a kártérítés első nemének második nemével összekötése „vagy" szócskával történvén: „a bérlet tartama alatt" kifejezés mindkét nemű keresetre vonatkozik, a mit kétségtelenné tesz az is, hogy midőn egyfelől a bérlő által a bérbeadó ellen, másfelől pedig a bérbeadó által a bérlő ellen indítható kártérítési keresetről van azon g. pontban szó: ezen felek közti keresetek körülírása azzal rekesztetik be, hogy: „ha ehhez való joguk a szerződésben foglaltatik; e szó pediir: „joguk" mást nem jelenthet, minthogy mind a bérlőnek, ki a bórbeadó ellen, mind a bérbeadónak, ki a bérlő ellen kereskedik, jogáról s illetőleg mindkét nemű keresetről van szó és mindkét nemű kereset sommás eljárás alá csak is a bérlet tartama alatt vonható. E nézet helyességét támogatja az is, hogy a sommás eljárás általában bizonyos feltótelekhez van kötve, és k ülönösen a bérleti viszonyt illetőleg azf. pont szerint a felek közti minden viszonos kötelezettség teljesítése iránti keresetnek a sommás bíróság előtt indithatása egyedül azon feltételhez van kapcsolva, hogy az a bérlet tartama alatt történjék. A I. pont szintén időhöz köti a szállásadás viszonyából keletkezett kereseteknek a sommás eljárás alá vonhatását. Ezek igy lévén: a semmitőszéki határozatban — ha az e lapban, miről kétkednünk nem lehet hiven közöltetett, a törv. rendt. 93. §. g. pontjának oly értelem tulajdoníttatott, melyet nézetünk szerint annak tulajdonítani épen nem lehet s annak értelme csak az lehet, hogy: a bérleti viszonyból kifolyó kártérítési keresetek feltétlenül sommás útra csak „a bérlet tartama alatt" vihetők; önként értetvén, hogy „a bérlet tartama alatt" azon időt értjük, a míg a bérlet jogilag feDáll, vagy annak, habár a bérlet netalán egyik vagy másik félnek egyoldalú eljárása miatt tényleg megszűnt volna is, jogilag fenállani kellene.