Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 60. szám - Az uj perrend kritikájához. 5. r.

239 „mert oly kártérítési keresetek, melyeket a bérbeadó a bérlő ellen a bérlemény rongálása miatt indit, ba ebbeli joga szerződésben foglaltatik; „valamint szintén összegre való tekintet nélkül minden oly keresetek is, melyekre nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett, s egyszersmind a követelés teljesen igazoló okiraton alapszik, s külön ügybiróságboz utasítva nincs, a polg. törv. rendtartás 93. §. g. és illetőleg b. pontja szerint a sommás eljárásra tartoznak." Felhívás a magyarországi és erdélyi jogászokhoz a f. évi aug. 25. 26. 27. és 28-án Heidelbergben tartandó német jogászgyülés meglátogatása tárgyában. A buda-pesti úgy védi egylet f. évi jan. végén Pesten tartott közgyűlésében egybangulag elfogadta a hazánkban létesítendő országos jogászgyülés eszméjét, és tervezetével a buda-pesti ügy véd egylet igazgató választmánya lett megbízva. Azon remény, bogy a magyar jogászgyülés még ez évben létesülni fog, fájdalom nem teljesült. Idő és alkalom kínálkozik tehát, — ez évben meglátogatni a német jogászgyülést. Ajánlják ezt leginkább a már közhírré tett programba fölvett törvényhozási kérdések és indítványok, melyek a magyar jogászokra nézve is fölötte érdekesek, mennyiben ezek hazai törvényhozásunk terén megoldva nincsenek, pedig megoldásuk elkerülbetlen. Másrészről személyesen lehetvén találkozni és kölcsönösen megismerkedni a bevezetéskép emiitett jogászgyülésen megjelenendett német jogtudósok sok kitűnő tagjával (összesen 2223.) az érintkezés a milyen dús élvet igér, kétségtelenül ép oly nagy haszonnal jutalmazand. Annyi bizonyos, hogy a fölötte tanulságos tanácskozásokat szellemdús társalgás füszerezendi, ezeket pedig déli némethon egyik legszebb vidékeibe kirándulás követendi és mindezek közepettén lehetségessé válik az ottani (badeni, würtembergi és bajor) bírósági rendszereket, a törvénykezési eljárást és a börtönügyet öntapasztalatilag szemlélve tanulmányozni. Tekintettel arra. hogy a német jogászgyülés alapszabályai 3-dik §-a szerint tagja lehet nem német jogász is, ha őt — hazája törvényei a bírói hivatalra, ügyvédségre vagy közjegyzőségre képesitik ; vagy ha egyetemi tanár, vagy jogtudor ; hogy a tagsági dij csak két tallérba kerül, melyet utánvét mellett az illető postahivatalnál lefizethetni; hogy posta fordultával dr. Kratky Tivadar ur Bécsbeo, Jordán utcza 5. sz. a tagsági jegyet megkeresés folytán, megküldi; hogy Lajthántul a vasúti és gőzhajózási társaságok a jogászgyülés tagjait a tagsági jegy (Mitgliederkarte) előmutatása mellett a vitelbérnek 50°/0 elengedésében részesitik 1869. augustus 20-tól sept. 7-ig; végre hogy magam is a német jogászgyülés tagja lévén, szívesen szolgálok értesítéssel és ajánlkozom netáni közbenjárásra: mindezeknél fogva a közérdekeltség és ügyszeretetből bátorkodom felhívni hazai jogászainkat, hogy legalább is azok, kiknek viszonyai megengedik, minél többen az idei német jogászgyülést meglátogatni el na mulaszszák. Pest 1869. július 27-dikén. Dr. Környei Ede, ügyvéd. Min. rend. szölöbeli tartozások megváltási eljárása iránt. (Vége.) 91. §. Ha a hátralévő összes tartozás nem készpénzben fizettetik be, hanem névérték szerint elfogadandó jelzálogos váltsági kötvényekkel: akkor az adóhivatal ügyelend arra is, váljon a szelvények teljes száma megvan-e a fizetésképen beadott kötvényeknél? A legközelebb lejárandó és a kötvény mellett még meglévő szelvénynek t. i. folytatólag összefüggésben kell lennie a kötelezett részéről legutóbb befizetett járadékkal. Ha például valamely kötelezett összes hátralévő f.őketartózását 1870. első felében, de január 1-je után fizeti le és járadékaival hátralékban nincs, azaz 1870. első felére is befizette járadékát: akkor a kötvény mellett kell, hogy legyen az 1871. jan. 1-ső napján lejárandó szelvény a további szelvényekkel együtt. . Ha e részben fenakadás nincs: a kötvényekkeli törlesztés elfogadandó, a többire nézve pedig ugyanazon eljárás követendő, mint a készpénzfizetésnél. 92. §. Ha a hátralévő összes váltságtöketartozás befizetése, és az eziránti záradékkal ellátott tartozási könyvecskének a számvevőséghez való beküldése folytán, a kikeblezési engedély megadására a számvevőségi felhatalmazás az adóhivatalhoz érkezik: akkor az adóhivatal az egész váltságtartozási tőkének befizetéséről oly nyugtát állit ki az illető kötelezett számára, melyben világosan kijelentetik, hogy a lerótt tartozás kikeblezéséhez az államkincstár beleegyezését adja. Ezen nyugta az adóhivatali főtisztek által aláirandó és a hivatalos pecséttel ellátandó. A nyugta azonban csak azon esetre szolgáltatik ki a kötelezettnek, ha ez a 90. §. szerint tartozási könyvecskéjeért kapott téritvényt visszaszolgáltatja, és ezen téritvényen a kikeblezési nyugta átvételét elismeri. 93. §. A kikeblezési nyugta kiállítása végett a 92. §-ban szabályozott eljárás követendő akkor is, ha a töketörlesztés nem egyszerre, hanem valamennyi szabályszerű évi járadékok befizetése által történt. 94. §. A jelzálogos váltsági kötvények lejárt kamatszelvényeit, (ha ezek lejárati napjától egy év még le nem telt), a 10%-os jövedelemadónak (1868.XXVI. t.cz. 9. §-a) levonása mellett, minden adóhivatal beváltani tartozik. A lejárt szelvények, a lejárat napjától számított egy évig, minden adóhivatalnál készpénzfizetés helyett is elfog.idandók oly adók lerovására, melyek nem ezüstben fizetendők. Magában értetik, hogy a jövedelemadó levonásának ezeknél is helyű van. Egy évnél régebben lejárt szelvények, értékesítés végett az államadóssági pénztárhoz utasitandók. 95. §. A névre szóló szelvény telén váltsági kötvények után a kamatfizetést, az emiitett jövedelemadó levonása mellett, szintén minden adóhivatal teljesitendi, melyhez ily fizetések átutaltatnak. 96. §. A visszafizetésre kisorsolt jelzálogos váltsági kötvények beváltását minden adóhivatal következő módon köteles közvetíteni: