Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 58. szám - Az uj perrend kritikájához. 3. r.

231 végzés s a végrehajtási eljárás ellen f. é. június 25-dikén 1205. sz. a. beadott sernmiségi panasza folytán, az 1869. évi július hó 13-án tartott nyilvános ülésen vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: „A. neheztelt Pest belés lipótvárosi bíróságnak végrehajtást elrendelő végzése, annak minden következményeivel megsemmisíttetik s az eljáró bíróság oda utasittatik, miszerint az illetéktelenül áttett végrehajtási kérvényt Pestváros törvényszékéhez szabályszerű eljárás végett küldje vissza, mert: A kérdéses per, melyben a végrehajtási kérelemhez mellékelt Ítéletek hozattak, 3100 ft. és járulékai megitélése iránt Pestváros törvényszéke előtt rendes szóbeli eljárás szerint tétetett folyamatba, s ezen eljárás szerint befejeztetett; a felperes által f. é. június 4-ikén 39237. sz. alatt Pestváros törvényszéke, mint eljáró perbeli bírósághoz benyújtott végrehajtási kérelem elintézésére tehát az 1868. 54. t. cz. 346. §-a szerint is Pestváros törvényszéke illetékes levén, ugyanazt az eljáró Pest bel- és lipótvárosi egyes bírósághoz hivatalból áttétetni annál kevésbbé lehetett volna: mert az átmeneti intézkedéseket szabályozó i ga zs ágügy m i n i s z t e r i rend. Vll-ik czikkea folyamban levő végrehajtások áttételéről nem rendelkezik. — Miről az eljáró biróság f. évi június 29-én 1205. sz,a.kelt jelentésével felterjesztett iratok csatolása mellett további szabályszerű eljárás végett ezennel értesíttetik. — Kelt Pesten, a m. kir. curia mint semmitőszéknek 1869. évi július 13-án tartott nyilvános üléséből. Maj lá th György s. k., Soltész Albert m. k. 1869. évi IV. törvényczikk a birói hatalom gyakorlásáról. (Szentesítést nyert 1869. július hó 14-ikén. Kihirdettetett: az országgyűlés mindkét házában 1869. évi július hó 15-én.) 1. §. Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik. Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozkatnak. 2. §. A birói hatalom Ő Felsége a király nevében gyakoroltatik. 3. §. Az ítélő bírákat, az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett, a király nevezi ki. 4. §. A birói állomások betöltésénél különös figyelem fordítandó arra, hogy a kinevezések az első folyamodásu törvényszékeknél és az egyes bíróságoknál a 6-ik és 7-ik §§-ban meghatározott képzettség mellett, lehetőleg az első folyamodásu törvényszéki kerület kebeléből, és az 1868. XLIV. t. cz. 27. §. határozmányához képest az illető törvényszéki kerületben lakó különböző nemzetiségi egyénekre való méltányos tekintettel történjenek. 5. §. Minden biró az állampénztárból húzza fizetését, és a törvényben meghatározott illetékek- és dijakon kivül ingyen tartozik a feleknek igazságot szolgáltatni. A bírák fizetése az államköltségvetésbe vétetik fel, s a kinevezett bírónak megállapított fizetése le nem szállítható. 6. §. Birói hivatalt oly magyarországi honpolgár viselhet, a ki: a) életének 26-dik évét betöltötte; b) feddhetlen jellemű; c) csőd, vagy gondnokság alatt nem áll; d) az 1868. XLIV. törvényczikk rendeleteinek megfelelni képes, melynek 13-ik § sa ezentúl is csak a felsőbb bíróságokra értetik. Végre e) a következő 7. §-ban meghatározott elméleti ós gyakorlati képzettséggel bir. 7. §. Jogi képzettség tekintetében kimutatandó, hogy: 1. vagy a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette; vagy pedig 2. hogy: a) a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette, és ezenfelül b) az utolsó vizsga letételétől számítandó 3 éven át jogi gyakorlaton volt, és pedig: egy évig valamely bíróságnál, a más két év alatt valamely bíróságnál vagy ügyvéd mellett,se három év letelte után a gyakorlati birói vizsgálatot szintén sikerrel állta ki. 8. §. A biró nem lehet egyszersmind: a) országgyűlési képviselő; b) gyakorló ügyvéd, vagy ügynök; c) nem viselhet más, akár állami (polgári, katonai és fizetéses egyházi), akár törvényhatósági vagy községi valóságos vagy tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot, kivéve, mennyiben 32 éves koráig a tartalékban vagy a honvédségnél való katonai szolgálatra a véderSről szólő törvény által kötelezve van; d) nem lehet tanár vagy tanitó; e) nem folytathat kereskedést vagy iparüzletet vagy bármi oly foglalkozást, mely a birói hivatal függetlenségével össze nem fér, vagy mely által hivatalos kötelességei teljesítésében gátoltatnék; f) nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesztője. 9. §. A biró nem fogadhat el magánosoktól semnyugpénzt, sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást, s ha ilyenre birói hivatalra lépte előtt nyert jogot: tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemondani. 10. §. A biró, ha megválasztatik, tagja lehet ugyan a törvényhatósági vagy községi képviselő testületeknek, de azoktól megbízatást vagy kiküldetést nem fogadhat el. 11. § A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyűléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez. 12. §. A biró nem lehet valamely — az állam által segélyezett vagy biztosított — vállalat engedményének tulajdonosa, sem más részvényes, kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bárminő, habár csak ideiglenesen és fizetés nélkül működő közege. 13. §. Gyámságot vagy gondnokságot, melylyel vagyonkezelés, számadás vagy hatóságok előtti képviselet van egybekötve, csak azon esetben viselhet a biró, ha a gyámság vagy gondnokság ót a törvénynél vagy végrendeletnél fogva illeti. 14. §. A biró, kineveztetése után legkésőbb 3 hó alatt s mindenesetre hivatalának elfoglalása előtt, köteles a bi-