Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 58. szám - Az uj perrend kritikájához. 3. r.

232 rói esküt letenni, azon törvényszék teljes ülésében, melyhez kineveztetett, vagy melynek kerületében székhelye van. A hivatalba lépés és a birói fizetés kezdete az eskületételtől számíttatik. Az eskületételt a mondott határidő alatt elmulasztó biró ugy tekintetik, mintha kinevezését el nem fogadta volna, s helye újból betöltetik. 15. §. A törvényesen kinevezett biró, a törvényben meghatározott eseteken és módon kivül, hivatalából el nem mozdítható. 16. §. A birót a törvényben meghatározott eseteken kivül csak saját akaratával lehet székhelyéről más bírósághoz vagy más hivatalba átteni vagy előléptetni. E szabály alól kivételnek csak akkor van helye, midőn az előléptetés vagy áthelyezés más bírósághoz, a birói szervezet változása folytán történik; továbbá, midőn a biró családjának valamely tagja ugyanazon törvényszéknél alkalmazásban van vágyjon. Ugyanazon törvényszéknél birói hivatalra nem alkalmazhatók: kik fel vagy lemenő ágbeli rokonok; vagy egymással harmad íziglen oldalrokonságban, vagy másod Íziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állanak. 17. §. A biró, miután 70 ik évét betöltötte, nyugalomba lép, kivéve, ha az igazságügy miniszter által hivatalának folytatására felszólittatfk és szolgálni kíván. Ezenkívül csak azon esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelessége teljesítésére töbé nem képes. A nyugdíjrendszert a bírákra nézve külön törvény határozza meg. 18. §. Minden biró évenkint 6 heti szünidőt vehet igénybe, mire nézve részletesebben az ügyrendtartás intézkedik. 19. §. A biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek, s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és Ítélni. A rendesen kihirdetett törvények érvényét kétségbe nem veheti, de a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró ítél. (Vége köv.) Min. rend. szölöbeli tartozások megváltási eljárása iránt. (Folytatás.) (66. §. vége) Ezen szabály azonban csak azon váltsági tőkéket illeti, melyek előmutatóra szóló kötvényekkel fedezendők. A névre szóló szelvénytelen kötvények kiállításánál azon szabály követendő, hogy a kötvény űrlapjába beírandó váltságtőke összege 10-el elosztható kerekszámu legyen. Ezeknél tehát csak a 10 frton alóli tőkerészlet egyenlittetik ki készpénzfizetéssel. 67. §.Azon kérdésre nézve, hogy minő értékosztályu kötvényekkel fedeztessék a váltságtőke, azaz: hogy menyi 100-as, 500-as, 1000-es kötvény szolgáltassák ki az illető pénztár által: a számvevőség, a mennyire lehet, tekintettel leend a jogosítottaknak e részben az iratok szerint nyilvánított kivánataira; 50 ftos kötvények azonban mindenesetre csak kiegyenlítésül fognak kiszolgáltatni. 68. §. Midőn a számvevőség a váltságjogositott kielégítésének érvényesítését akár az államadóssági pénztárnál, akár annak utján valamely adóhivatal által eszközli (62., 63. §§.): ugyanakkor megküldi egyszersmind az illető adóhivatalnak a felszámitási táblázat egyik példányát is, a váltságtartozások könyvelése, a tartozási könyvecskék kiállítása ,és kiosztása végett. Ezúttal elkészíti azon rendeletet is, melynélfogva az illető telekkönyvihatóság a felszámitási táblázat második példányának átküldése mellett, a váltságtartozások bekeblezésének haladéktalan eszközlésére felhivatik. 69. §. Ott, a hol telekkönyvek nincsenek, a pénzügyminisztérium, az előterjesztési táblák kivonatainak átküldése mellett, fel fogja hívni a birtokbiróságot, hogy az illető tartozásokat jegyzékbe vévén, a helyszíneléskor hivatalból kívánja el a pénzügyminisztérium számvevőségétől a szükséges okmányokat a bekeblezés eszközlése végett. 70. §. Ha valamely váltságkötelezett, a jogosítottnak kötvényekkel lett kielégítése után, a félévenkinti törlesztés kedvezményével tovább élni nem akarván, tőketartozásának egész hátralékát az illető adópénztárnál egyszerre befizetni kivánja: akkor a számvevőség, az adóhivatal által felterjesztett iratokból megbírálván, váljon a kötelezett szabályszerüleg eleget tett-e kötelességének, írásbeli felhatalmazást bocsát az illető adóhivatalhoz az iránt, hogy a törlesztőnek a kikeblezési nyugta kiadassák. 71. §. A kikeblezési nyugta kiállítása akkor isszámvevőségi felhatalmazást igényel, ha a tőketörlesztés nem egyszerre, hanem valamennyi szabályszerű évi járadék befizetése által történt. 72. §. A kisorolt kötvények érvényesítése a számvevőség teendőihez tartozik. Ez ugyanis az államadóssági pénztárhoz értékesítés végett beérkezett kötvényeket átveszi, azoknak megtörtént kisorsolását igazolja, azután kiállítja és az illető pénztárhoz küldi a fizetési utalványt, mely a bemutató nevét, a fizetendő összeget és a fizetési meghagyást tartalmazza. B) Magyar kir. központi főpénztár. 73.§.A m. kir. központi főpénztár ugy is mint m. államadóssági pénztár, a váltságjogositottak kielégitéséuól közreműködik, a jelzálogos váltsági kötvényeket kezeli és elszámolja, a kamatszelvényeket és kisorsolt kötvényeket beváltja, általában mindazon pénztári munkát végzi, mely a váltsági hitelmiveletek központosításából ered. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő ea kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S ón d o r saját nyomdájában Hal-piaci is al-dunasor sarkán 9. «*. a.