Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 58. szám - Az uj perrend kritikájához. 3. r.

Pest,lSö9. kedden julios 27. 58. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK. Debreczeni ügyvédegylet közlöny e. Tartalom: Az uj perrend kiritkájához. III. — Semmitőszeki határozat. — Törvény s Min. rendelet. Az II j perroiul kritikájához. Fülepp György ügyvéd úrtól (Érkávásonj. (Folytatás). III. Át megyek most a 100. §. vizsgálatára. Ezen §. nem bir gyakorlati életre valósággal, mert, ha az ünnepnapra történt ruegidéztetés ellen nincs perorvoslatnak helye, mi szükség volt annak kimondására, »h°gy vallásának ünnepein megjelenésre senki sem id ézt ethetik meg?" Avagy a sürgős esetek felemlítése elegendő biztositék-e az innen származható birói visszaélések ellen? koránt sem! Mert itt a biró bölcs belátására, vagy ha szabad, önkényére van bizva annak elhatározása, hogy melyik eset sürgős és melyik nem; és miután e kérdésben a birói önkény ellen nincs perorvoslatnak helye, ki áll érette jó, hogy némely biró ezen §. intézkedését nem fogja-e szándékosan kizsákmányolni saját czéljai elérhetésére ? És váljon összeegyeztethető e ez a törvény által biztosított szabad vallásgyakorlattal és törvény előtti egyenlőséggel, kivált tekintettel az izraelitákra, kik vallásosság tekintetében minden keresztény felekezeteket jóval felülmultak, hacsak ez által ez utóbbiak vallásos érzelmein némi nyomás nem szándékoltatott ejtetni? A 191. §. azon intézkedése, mely szerint azok, kikatanuskodásrai felhívás alkalmával éltük 16-ik évét még be nem töltötték, a tanúskodásra képtelenek, a törvény szerint szerzett polgári jogoknak feltűnően praeiudical. Mert törvényeink szerint a nőnem férjhezmenetel által éri el a teljes kort — a nagykorúságot. — Ha már most egy élete 13 vagy 14 évét betöltött nő férjhezmenetel által teljes vagy nagykorúságot ér el törvény szerint, az ezen minémüségben saját nevében minden vagyonáról szabadon intézkedhetik, pert indíthat sat. mivel ezen jogok gyakorlatától őket semmi törvény nem tiltja el. És ha már egy a férjhezmenetel által élete 13 vagy 14-ik évében teljes vagy nagykorúságot elért nőszemély saját nevében törvény szerint minden vagyonáról szabadon és korlátlanul intézkedhetik, van-e abban ratio, hogy ezen személyek életük 16-ik évének betöltése előtt tanúskodásra képteleneknek nyilváníttassanak? És ha csakugyan olyanoknak nyilváníttatnak, ezen intézkedés nem praejudical-e ezen személyek által férjhezmenetük következtében törvény szerint szerzett polgári jogaiknak ? Eltérésa204. ésa216. §§-okközt. A szakértőknek a mü- és tárgyismereteken kívül a 213. §. szerint ép azon tulajdonokkal kell birniok, mint a tanuknak, mégis a szakértők a 216. §. szerint a szemle teljesítése előtt, a tanuk pedig a 204. §. szerint a kihallgatás bevégeztével esketendők meg. Miért ezen különbség, hol rejlik ennek ratiója? ha pedig semmi ratió benne, miért ezen eltérő eljárás? avagy inkább megfelel a könyuyüség, következetesség és törvényhozói logicanak, ha ugyanazonos esetekben eltérő eljárás fogadtatik el? 215. §-hoz. Ezen §. szerint, ha a birói szemle foganatosítására kitűzött határnapon és helyen a megválasztott avagy kinevezett szakértők meg nem jelentek, és az illető felek tüstént nem helyettesítenek másokat, azokat a biró hivatalból nevezi ki. Ez mind helye9, csak az a kérdés, ha váljon megtartathatik-e ugyanakkor a kitűzött birói szemle? Szerintem az nem kivihető minden esetben, például akkor, ha a jelentkezett felek nem tudnak tüstént szakképzettséggel biro özakértőt helyettesíteni, mivel nincs honnan, mely esetben e hiányt a birói kiküldött maga sem fogja kipótolhatni: következéskép ez esetben a birói szemle felvételének ezen határnapon szükségkép meg kell hiúsulnia, mely körülmény a feleknek mindenkor, — némely esetekben pedig igen is jelentékeny költségeket okozhatna. És most ki legyen ezekért felelős? Ezen a bajon és határozatlanságon nézetem szerint kellően segítve lett volna, ha az érintett §-hoz még a következő szavak adattak volna: „a mennyiben pedig a kellő szakértők ily eljárással sem lennének pótolhatók, s e miatt az eljárás meghiúsulna — uj szakértők meghívása mellett az alaposok nélkül elmaradt szakértő költségén uj határnap tűzendő ki." És ezen intézkedés a 206. §. határozatával is tökéletes összhangzásban állana. A 223. §. a. pontjának ezen intézkedése: „az eskü meg nem engedhető azon félnek, a ki azon időpontban,melyben az esküt leteendő lenne 18-ik évét még be nem töltötte" megtámadja a polgárok bizonyos részének alkotmányos, de megsemmisíti azoknak törvény által biztosított jogait is. Mert a törvényhozás kell hogy számot vessen az állampolgárok egyetemének összes érdekeivel; kell hogy a mennyiben a törvényhozási bölcseség ellenkezőt nem parancsol, a jogokat terjeszsze, nem pedig korlátozza azokat, az eddig megszerzetteket pedig köteles tisztán megvédeni, nem pedig azokat nyirbálni, aláásni vagy épen kíméletlenül megsemmisíteni.