Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 57. szám - Az uj perrend kritikájához. 2. r.

226 mely most már az uj törv. rendtartást életbeléptető igazságügyminiszteri rendelet XIX. czikkelye által is fentartatott, hivatkozva, íeloldta s kimondván, aogy a földbirtokszerzésnek a polgári oklevél, ház sat. nemléte akadályul nem szolgálhat, a szóban forgott kaszál lót az illetőnek nevére rendelte telekkönyveztetni, a mit aztán maga az eljáró telek, tszék 711/1869. sz. a.foganatosított is azon kaszállóra nézve, melynek telekkönyvében ama statútum szintén bejegyeztetett: addig másfelől ugyancsak a vo 11 t. kir.tábla, mely a kérdéses statútumra vonatkozólag oly sok esetben megsemmisité már az e. bíróság ilynemű végzését, 1869. april 13-án, tehát ugyanazon időben 2279. sz. a. magát több felfolyamodók ügyében a házutáni földeket illetőleg, illetéktelennek mondta ki. Ezen illetékességi határozat ellen felfolyamodások adattak be, melyekben előadatott, hogy: a bíróság végzése kéretett megsemmisíttetni, mely kérdés egyedül a kir. tábla elé tartozott; de különben is maga a közigazgatási hatósági intézkedés is, ha az a törvénykezés keretébe átcsap s ott még aztán bíróság által is fogauatosittatik: a felsőbb bíróságok bírálata elé tartozik, annál inkább pedig jelen esetben, a midőn a bíróság végzése még a közig, határozat keretén is túlterjeszkedett, annak feltétlen s visszaható erőt is tulajdonítva; és szinte képzelhetlen, hogy a telekkönyvi ügyek elintézése más, mint a bíróságok körébe tartoznék sat. Az ügy a fm. m. k. curia bírálata elé kerül, mely legfőbb itélöszékünknek ezen, a hűbéres kornak az ujabb korral, a kiváltságoknak a törvény előtti egyenlőség elvével és a szabad föld eszméjével küzdését előtüntetö kérdésben hozandó határozatát, törvénykezésünk uj korszaka előestéjén, a jogi közönség méltán nagy érdekkel várhatja. Az aj perrend kritikájához. Fülepp György ügyvéd úrtól (Érkáváson). (Folytatás). II. Folytassuk tovább szerény kritikai észrevételeinket — és pedig sorrend szerint a 66. §-hoz. Ezen §. b. pontjában az mondatik, hogy több követelés akkor is egy keresetben összefoglalható, ha azon bíróság, melynél a kereset beadatott, az előterjesztett követelések mindenikére illetékes. Lássuk ennek egy igen egyszerű gyakorlati példáját: B. tartozik A.-nak 200 fttal — tovább 500 ftal, melyre nézve okmányilag asommás eljárás köttetett ki. B. A.-nak egy bizonyos rész jószágát tartja haszonbérben s e viszonyból kifolyólag nekie 200 ft. haszonbér hátralékkal tartozik. A. kívánja a haszonbér megszüntetését. A bérleményben okozott kár megtérítését. B. A.-nak tulajdon szénáját megétette, a miért A. B. ellen mezei rendőri keresettel élhet. B. A.-nak egy darab a haszonbérhez nem tartozó földjét foglalta el Cnhatalmilag, a miért A. B. ellen visszahelyezési keresettel élhet sat. I Ezen és még több esetek is fenforoghatnak két egyén közt, melyek eldöntésére ezen polg. tkezési rendtartás szabályai szerint egy és ugyanazon bíróság van hivatva. A felvett esetben a kereset körülbelól következőleg hangzanék: A.-nak sommás keresete B. ellen 200 ft. tisztaadósság, 500 ft. adósság, melyben okmányilag a sommás bíróság köttetett ki, — 200 frt. haszonbérhátralék megfizetése — a bérleti viszony megszüntetése — a bérleményben okozott 200 frt. — valamint 100 frt. mezei rendőri kár megfizetése és egy darab önhatalmilag elfoglalt szántóföld birtokba leendő visszaadása és a járulékok megfizetése végett sat. Most kérdem, hol van az a biró, ki a legjobb szándék és legkiterjedettebb kiképzettség mellett egy hasonló ügyben életre való Ítéletet kimondhatna, kivált, ha még jelen birói szerkezetünket és bíróságaink alkatrészeit nem akarjuk a számításból kifelejteni ? Hátha még ezen elv gyakorlatilag a birtokbiróságok hatásköréhez tartozó ügyekre is alkalmaztatni fog, hogy mily nagy lehet majd a zavar és bonyodalom, azt a gyakorlat boszulólag fogja megmutatni. Aztán nem kell kifelejteni a számításból, hogy az ezen §-us szerint egy ugyanazon keresetben összehalmozható ügyekben keletkezhető Ítéletekben, és az azok elleni perorvoslatokhasználatában nem egy és ugyanaz az eljárás; például szolgáljon a sommás bírósághoz beadható és fennebb jelzett kereset, ugyanis a sommás visszahelyezési keresetben hozott ítélet azonnal végrehajtandó, tekintet nélkül az elmarasztalt f'elrészéről netalán beadott felebbezés vagy semmiségi panaszra. Igaz ugyan, hogy a 287. §. és 345. §-ának a. és b. pontjai tartalmából kiindulva, egyelőre azt hinné az ember, hogyha felebbezés — vagy semmiségi panasz-zal j élt az elmarasztalt fél, — egyetlen ítélet vagy határozat sem hajtható végre, mig az ügyben két bíróság megegyezőleg nem határozott; de hogy ilyesmit akart vagy akarhatott volna a magas törvényhozás a birtokháboritási vagyis sommás visszahelyezési esetekben is, egyáltalában nem hihetem el, mert ez annyit jelentene, mint az erőszakos jogmegtámadókat törvényes oltalom alá venni, a jóhiszemű birtokost pedig a törvény oltalmán kivül hagyni. A mint tehát fent mondám, nem hihető, hogy sommás visszahelyezési esetekben az első biróság Ítélete, vagy határozata tekintet nélkül az elmarasztalt fel részéről netalán beadott felebbezés vagy semmiségi panaszra, rögtön végrehajtható ne legyen, és nem hiszem, hogy a 287. és 345. §§ nak a végrehajtásra vonatkozó intézkedései a birtokháboritási vagyis rövid visszahelyezési esetekben hozott határozatok — vagy Ítéletekre is kivétel nélküli teljes alkalmazást nyerhessenek? S ha már ez igy áll — mit fog a biró tenni ily halmozott keresetben a többi ügygyei azon esetre, ha a halmozott keresetek közt egy birtokháboritási eset is elé \ fog fordulni, s abban a marasztalt fél az első bírósági Ítélet vagy határozat ellen felebbezéssel vagy semmiségi panaszszal fog élni, a mig ezen együtt tárgyalt halmozott keresetben a birtokháboritási kérdésben a periratok a másod bíróságot megjárják ? A többi ügyben semmit sem fog-e tenni a biró,—vagy pedig a felebbezett ügyet nem terjeszti fel addig a felebbviteli bírósághoz, amig minden ilyetén halmozott keresetben beadott ügyben Ítélet vagy határozat nem fog keletkezni? Mind az egyik, mind a másik eset épen ezen polg. tkezési rendtartás szabályai szerint megengedhetetlen.