Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 56. szám - A birósági javaslat tárgyalásából. 2. r.

222 meghatározott megkülönböztetést a 17. és 22. §§-ok eseteiben is? A 23. §-hoz megjegyzésem: Miért nem említtetik itten a városi és megyei törvényszékek mellett akerületi törvényszék is? Mert a kikindai kerületben nincs v á r o s i t ör v é n y s z é k, már pedig ezen ügyek kezelésére az érintett kerületben a 37. §. értelmében csak is a kerületi törvényszék lehet illetékes? A 26. § hoz. Ezen §-ban a második sor következő szavai helyett: „illetőleg az 1. §. 4. pontja alatt" könnyebb megérthetés czéljából helyesebben ez állhatna: „Erdélyt illetőleg az 1. §. 5. pontja alatt." A 36. §. ellentétbenálla 22-ik §-al. Mert a 22. §. szerint a házassági viszonyból származható minden peres kérdések a házassági kötelék érvényessége, az ideiglenes elvállás és a végképeni felbontás kérdésének kivételével, az ezen §-ban megnevezett bíróságok elé tartoznak. A 36. §. következő szavai szerint pedig: „amennyiben ezen felekezetek egyházi bíróságai rendezve n e m v o 1 n án a k" ezen peres kérdések eldöntése, ha ezen felekezetek egyházi bíróságai rendezve lennének, mégis csak az egyházi bíróságok hatásköréhez tartoznék ; és így a 36. §. a 22-ik §-al nézetem szerint határozott ellentétben áll. A 45. §-hoz. Ezen §. c. pontja alatt az mondatik, hogy a Jász, Kun,Hajú, 16. szepesi és a nagy-kikindai kerületekben a csődbíróságot első folyamodásilag az a. és b. pont alatt kifejezett elvek szerint az illető városi tszék gyakorolja; de miután a nagy-kikindai kerületben városi törvényszék nem létezik, kérdés, ki fog ezen kerületben a csődügyekben első folyamodásilag határozni — az egyes községi biróság-e, vagy pedig a kerületi tszék ? Igaz, hogy ezen törvénykezési rendtartás elveinél fogva a nagy-kikindai kerületben a csődügyekben első folyamodásilag az egyes községi bíróság nem határozhat; de miután az érintett 45. §. c. pontja alatt csak városi tszék említtetik, mi a nagy-kikindai kerületben nem létezik, — a kétely eloszlatása és a törvényhozási határozottság tekintetéből, nézetem szerint, szükséges lett volna a 45-ik §. c. pontja alatt a nagy-kikindai kerületre vonatkozólag a kerületi törvényszéket is határozottan megemlíteni. Az 5 6- ik §. ellentétbenálla 297. §. 8. pontjával. Mert az 56. §. a. b. c. és d. eseteiben a birónak nem szabad az ügy eldöntésében részt venni, még akkor sem, ha a felek ellene kifogást nem tettek, tehát az érintett esetek eléfordultával keletkezhető birói intézkedések semmisek; mégis a 297. §.8. pontjában nyilvános hivatkozással az 56. §-ra az mondatik, hogy a birói eljárás az 56. § a. b. c. és d. eseteiben csakúgy semmi=, ha az az ellen tett kifogás figyelembe nem vétetett. De azellentétben áll az 57-ik §-al is. Mert a míg az 56. §. a. b. c. és d. eseteiről az mondatik, hogy azokban a birói szemólynek nem szabad még oly esetben sem részt venni, ha e miatt a felek kifogást nem is tettek volna; addig az 57. §. intézkedése azt sejteti, hogy az 56. §. a. b. c. és d. eseteiben mégis csak a felek kötelesek a birói személy ellen lehető kifogásaikat megtenni. Az 59. §-hoz. Ezen §-ban az mondatik, hogy azon fel, mely a bíróküldés iránti eljárás megindítását a per késleltetése, vagy a biró, avagy az ellenfél hoszantása végett tudva hamis előadás által idézte lő, a rendes bíróság által a költség megtérítése mellett 300 f t i g t e r j e dhetó birsággal büntettetik. — Én a rendes bíróság kifejezésben e helyen egy kis homályt látok. Az szándékoltatott-e itt kimondatni a törvényhozás által, hogy a vétkes fel saját rendes, vagyis személyi bírósága által i büntetendő-e; vagy pedig az, hogy a vétkes fél a per ren' des bírája által büntetendő birsággal? azt az idézett kifejezésből határozottiui kivenni nem tudom. Ha a rendes bíróság kifejezés a rendes, vagyis személyi bírósággal egyértelműnek fogadtatik el, mely nézetben támogattatni hiszem magamat az 52. és 53. §§-okban felvett rendes birói illetőség kifejezéssel: akkor az idézett 59. §. értelmével tisztában lennék ; de miután alig hiszem, hogy a törvényhozás a vétkes félnek rendes vagyis személyi bíróságát szándékolta volna ezen birság kimondásával megbízni, hanem inkább a per reudes bíróságát akarta értetni, mely esetben a kétely elkerülése végett nem lett volna felesleges a rendes bíróság kifejezés helyett, a per rendes bírósága kifejezést használni. (Folyt, köv.) A bírósági javaslat tárgyalásából. (Vége.) Vidliczkay József képviselő beszedj éJnek további folytatása következő: „A szőnyegen levő törvényjavaslat szerint, a mint már előre megemlitém, a hivatalok betölhetésére való hatalom minden korlát nélkül — a kormánynak adatik át, minden korlát és különbség nélkül arra nézve, hogy mily természetűek a fenforgó kérdések. Méltóztassanak megengedni, de én nem tartom alkotmányszerünek, hogy a kormány ily hatalommal felruháztassék. Visszatekintve a történelemre, azt hiszem, hogy abból mindenki levonhatja magának azon igazságot, hogy minden kormány, minden hatalom, nem zárva ki a nép hatalmát sem, hajlammal bír magában arra, hogy a bíróságokat a maga részére hódítsa. Ez természete minden hatalomnak — nem véve ki sem a monarchiát, sem az aristocrátiát, sem a democratiát. Bátor vagyok arra, mint históriai igazságra hivatkozni, mint oly igazságra, amelyet e részben a tudomány is megállapított. Miután pedig minden hatalomnak és minden kormánynak megvan ezen hajlandósága, azt hiszem, hogy az alkotmányosság politikájának elvei szerint önként előáll azon szükség: gondoskodni arról, hogy a hatalom a birákat a maga czéljára eszközül föl ne használhassa. Ezt pedig azon uton, hogy a birói hivatalok betöltésére való hatalmat korlátlanul és minden tekintet nélkül arra, hogy milyenek a fenforgó kérdések, a kormánynak adjuk át, el nem érjük. Nézetem szerint itt is előáll azon tekintet, itt is szemünkbe tűnik azon igazság, mely körül minden politikai bölcseség forog: a hatalom megosztásának tekintete és szüksége. Akár politikai, akár alkotmányossági szempontból tekintjük a kérdést, azt máskép, mint ez uton eldönteni nem lehet. És csak is ezen igazság képes biztos jövőt adni asza-