Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 55. szám - Községi biráskodás - A birósági javaslat tárgyalásából. 1. r.

Pest. 18Ö9. péntek július 16. 55. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyYédegylet közlönye. Tartalom : Községi bíráskodás. — A birósági javaslat tárgyalásából. — Min. rendelet. Községi bíráskodás. Gacsályi Lajos ügyvéd úrtól. Az ujjonnan életbelépett polg. törv. rendtartás §§-ai e szaklap foly<< 32. 33. 34. 39 43. 46. s több számaiban szakavatottan elannyira megbiráltattak,bogy ki azokat figyelemmel átolvasta, — megdöbbenhetett, hogy reményei mennyire csalódtak; — mert egy óhajtva várt tiszta és határozott, s el nem magyarázható törvény helyett, egy °ly kétes, s egymással ellentétes §§-okból összveférczelt alaki törvény léptettetett életbe, mely sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem felel meg a várakozásnak, — még kevesbbé a kor igényeinek. Én jelenleg csak a polg. törv. rendt. 475. s több a községi bíráskodást szabályzó, s gyakorlatilag jelen szerkezetben alig kivihető §§-okról szándékszom pár sorban szerény nézeteimet s tapasztalatomat előadni. Ugyan is, ha az 1832/6: XX. tcz. 3. §-ban szabályozott községi bíráskodást, a polg. törv. rendt. 475. s több §-ában előirt községi bíráskodással egybehasonlitjuk, az elsőt tisztábbnak, nagy mérvben könnyebben kivihetőnek találjuk. Mert az első egyszerűbb, és az öszvegre nézve korlátoltabb, — míg az utóbbi a hatáskörnek nagyobb határt engedve a gyors igazságszolgáltatás kerekeinek gátat vet. — Tapasztalatból tudjuk, hogy a népéletben, leggyakoribban fordulnak elő a kisebb összegű kölcsönzések, — nagyon természetes tehát, hogy az ily követelések behajtása iránt az illető községi bíróhoz kell fordulni, hogy itt a polg. törv. rendt. 477. 478. §§-ok szerint, vagy egyesség, vagy Ítélet utján az ügy elintéztessék. — Azonban itt következik gyakorlatilag jelen életbelépett törv. rendtartás szerint a községi bíráskodás nehéz oldala, — mert alig lesz alperes, ki részint az ügynek tova húzása, részint felperes bosszantása tekintetéből, a törv. rendt. 480. §-ban megszabott községi bíráskodást elfogadná, sigy nem lenne más teendője felperesnek, mint idő és költség pazarlása mellett, — a kivett bizonylat alapján, ott kezdeni ügyét, hol, jelen törvény nem léte esetében, két, három heti időt előzőleg kezdhette volna. Ha az ily szellembeni községi bíráskodási eljárás, állam gazdászati szempontból t. i. a bélyegnek halmaz szám szerinti fogyasztása czéljából állitatott elő, — talán némileg menthető, — de ott, hol a törvénykezési szabatos, elméletnek ugy mint gyakorlatnak megfelelő eljárás epedve váratott, államgazdászati törekvésnek és számitásnak sem helye, sem rendje nincs. —Az állam kedvező anyagi helyzetre ott, hol a törvénykezés nyomva van, — nem vergődhetik, — mutatja ezt más államok történelme; — miért Angolország nemcsak szellemileg gazdag, de anyagilag is? azért, mert a törvénykezési eljárást szabad eszmékre állapítva, igyekezett a személy- és vagyonbiztonság mellett gyors és lehető olcsó igazságszolgáltatást létrehozni, s ezáltal a legfőbb kelléket, a hitelt megszilárdítani. — Ezekben van constatirozva azon dönthetlen axióma, hogy szabad kormányzat mellett, hol az állam anyagilag erős, — erős az szellemileg is. Az elmondottakra talán mondhatná valaki, hogy a községi bíráskodás jelen szerkezetben üdvös, ha a községi rendezés létre jő? —De arra azon könnyű feleletem van, hogy miután e £ évi július 1-én ezen minden tekintetben szakértőleg meg nem rostált, s a kívánalomnak meg nem felelő törvény életbelépett, — a számtalan községekben, irást é9 olvasást nem tudó birák, — jog s törvény ismeretekkel nem biró jegyzők, nem képesek megfelelni a törvényszabta rendeletnek. — És e miatt ki szenved ? kétségtelen a nép, — azon nép, mely alkotja az államot, — azon nép, mely az államnak fenntartója. — Igen a jelen törvény szerinti községi bíráskodás czélra vezető lett volna, ha előbb a községek rendeztetnek, — s községi eb járókul oly egyének alkalmaztatnak, — kik szintén jogszaki ismeretekkel birnak s bíráskodni képesek. Meg vagyok győződve, hogy lesznek többen, nem sok idő múlva, kik a községi bíráskodás nehéz oldalát megismerve, annak a perlekedő felekre nézve tetemes hátrányai felett felszólalni fognak. — Községi bíráskodás az életbeléptetett polg. törv. rendt. szellemében községi rendezés nélkül; — csak a perlekedő felek idővesztesége és tetemes költségeskedése, kellő eredmény nélkül. A birósági javaslat tárgyalásából. Azon beszédek közt, melyek képviselőházunkban imént amin. birósági javaslat tárgyalásakor tartattak, igen kitűnt Vidliczkay József (Nyíregyházán ügy védj képviselő beszéde, mind kiindulási pontjai, s combinatiói eredetisége, mind magasb nézpontú felemelkedettsége által; miért azt kivételkép olvasóinkkal is megismertetni óhajtottuk. És pedig teszszük ezt, hogy szakféríiaink figyelmét e jeles beszéd mások által fejtegetés alá nem vett alapeszméire felhívjuk, óhajtván, hogy azokhoz tárgyiIagosan,szakavatottan hozzászóljanak. — A beszéd következő : „Mindenekelőtt azt a megjegyzést teszem, hogy ha azon szempontból indulunk ki, melyet a többi között Pest belváros általam is mélyen tisztelt képviselője a tegnapi tanácskozások folyamán előadott — mit ugyan e házban