Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 54. szám - Mily ügyek teendők át a törvényszékektől a sommás biróságokhoz?

114 akként történik, hogy a sommás biró a keresetek, vagya még be nem fejezett ügyek tárgyalására a feleket meg­idézi, midón egyidejűleg az illetékesség iránt a kifogás megtehető; ellenben a rendes uton már folyt perek átvé­teléről ezen értesítés a X. cz. értelmében ily módon nem történhetik, mert azokra nézve az illetékesség elleni kifo­gás ugyancsak a X. cz. végső pontja alapján külün adandó be, mi iránt a most érintett czikk utasításához képest a prtás98. § a szerinti eljárás állapittatik meg, mely világo­san kizárólag csak a rendes eljárásban alkalmazható kü­lön jegyzőkönyvi tárgyalást rendeli, milyen sommás eljá­rásnál nem levén, kétségtelen, hogy az ily már rendes uton folyt és sommás biróhcz csak tévesen áttehetett per­ben a sommás biró — a nélkül, hogy szabálytalanságot el ne kövessen, — épen el nem járhatna; — továbbá A IV. czikk is a folyamatban volt rendes perekben az esetre, ha főeskü általi bizonyítás vétetett igénybe, Íté­lethozatal előtt az eskü ajánlása, elfogadása vagy vissza­kiuálása iránti nyilatkozás végett a prtás 144. §-a szabá­lyozta, s egyedül rendes eljárásban ismert külön jegyző­könyvi tárgyalást rendeli. Ha tehát ily rendes uton folyt per azért, mert tárgya a prtás 93. §-a alá esik, sommás bíróhoz áttétethetnék, az abban szabálytalanság elkövetése nélkül nem járhatna el, mert az ez iránti eljárás a minisz­teri rendelet szerint kizárólag csak a prtás III. fejezete ér­telmében a 98. és 144. §§. szabályai nyomán történhetik. Hogy a rendes uton indított, s idéző végzéssel már elintézett, vagy tovább folyamatban volt perek mégakkor sem tehetők át sommás bírósághoz, ha azok tárgya a prtás 93 §-a alá esik, nemcsak minden kétséget kizárólag bizo­nyos a III. czikk 3. 4. és 5-ik ponjaiból, de a legfényeseb­ben van igazolva és eldöntött tényként tekintendő a kir. curia semmitőszékének a becsületsértéseket tár­gyazó, már folyamatban volt és csak keresettel megindí­tott perekre vonatkozólag 1869. évi 79. szám alatt kelt határozata által, mely szerint kimondatott: hogy az ily rendes uton f. é. június 1-ső előtt indí­tott ügyekből, osak egyedül az idéző végzés­selmégel nem látott keresetek, — tehát nem egyszersmind a márfolyamatban voltsa mi­niszteri rend. III. czik k e 2. 3. 4. és 5 - ik pontjai szerint e 11 á t a ndó p e r e k — t a r t o z n a k a p r t ás 93. §-ánál fogva sommás bírósághoz. Ebből két­tégtelen, hogy a semmitőszék már az érintett eset eldön­tése alkalmával akként értelmezte a miniszteri rendelet X. czikkét, hogy a sommás bírósághoz a Ili. czikk 1-ső pontjában kijelölt, sommásan folyt s ítélettel még el nem látott pereken kivül, az uj perrend 93. §. nyomán sommás útra tartozó rendes ügyek a II. czikk utolsó pontja értel­mében csak az esetre tehetők át sommás bírósághoz, ha a kereset idéző végzéssel még el nem láttatott, a többi ren­des uton folyamatban volt perek pedig a III. czikk 2.3.4. 5. pontjai értelmében kivétel nélkül rendes eljárás szerint folytatandó!: és birálandók el. Mindezek nyomán nem csak az kétségtelen, hogy a rendes uton folyó, vagy már letárgyalt per sommás biró illetősége alá nem tartozik, de ezekből folyólag kérdést nem szenved, miként bármely már rendes uton ítélettel ellátott perekre vonatkozó egyéb ügydarabok, mint fe­lebbezés, eskületétel iránti folyamodvány, felsőbb bíró­sági Ítélet, végrehajtások sat. szintén mind nem tartoznak sommás bíróság elé, hanem azok az ítélethozatalát eszköz­lött perbiráját illetik, még azon pereket sem véve ki, melyek f. ó. június 1-ső előtt sommás uton ítélettel ellát­tattak. A mennyiben a miniszteri rendelet V. czikke a fe­lebbezéseknek a prtás szerint illetékessé lett bírósághoz áttételét rendeli, ez a kifejtettek tekintetbe vétele mellett másként sem nem értelmezhető, sem nem alkalmazható, mint: hogy ha valamely bíróság valamely rendes perben illetéktelenné vált, — mi az egyházi bíróságok 8 a kir. tábla mint volt első folyamodásu biróság előtt folyt pe­reknél történhetett, — az azon ügybeni felebbezés az újonnan illetékessé lett, de csak is rendes bírósághoz át­teeudő. Egyéb ily rendesen lefolyt s Ítélettel f. é. június 1-ső előtt már ellátott perekre, vagy ítélettel befejezett som­más ügyekre vonatkozó ü^ydarabok azonban, és a vég­rehajtások semmi szin alatt az ítéletet hozott biróság által más bírósághoz át nem tehetők, különösen a végrehajtá­sok azért sem, mert ezekre nézve a VII. czikkben foglalt intézkedésen kivül más rendelkezés — különösen áttétel iránt épen nem történt, és mert a törvény szerint kijelölt eseteken kivül, — milyen az V. czikkbeli, mi lön az uj törvénykezés az ítéletet felebbezés alatt találta — a vég­rehajiás elrendelése mindig az ítéletet hozó perbiráját illeti, s foganatosítás is csak akkor nem tartozik hozzá, ha az bírósága területén kivül eső vagyonra eszközlendó. Ez esetben azonban az nem a végrehajtási iratoknak ille­tékes elintézés végetti áttételével, hanem az általa elren­delendett végrehajtás foganatosítása iránti megkeresés utján történik. Ha azon vélemény megállhatna, hogy a valamely [ biróság által mar meghozott, s az uj prtás életbeléptéig jogerőre emelkedett ítélet alapján szorgalmazott végre­hajtás iránti folyamodvány akár más rendes, akár som­más bírósághoz áttehető lenne, abból képtelenségek fejlőd­hetnének ki. Mert nem lehetlen, hogy például Pestváros törvényszéke f. é. június 1-ső előtt alperest sommás uton elmarasztalta, s ellpue a fenállott gyakorlathoz képest az itéle.ben a végrehajtást elrendelte. Ha már most egy ily Ítélet alapján az abban elrendelt végrehajtásnak fogana­tosítását felperes a város területén levő ingó és ingatlan vagyonra szorgalmazza, Pestváros törvényszéke pedig o kérvényt azon vé'eményben, hogy az a követelés tárgyát tekintve a prtás 93. §-a alá esik, — a sommás bírósághoz átteszi, s mivel a prtás 355. §-a szerint ez esetben a vég­rehajtás foganatosítása együtt, ugy az ingó mint az ingat­lan tekintetében epen Pestváros törvényszékét illeti, ki­tűnik, hogy az áttétel csak azért történt, hogy azután ugyanazt az általa már elrendelt végrehajtás foganatosí­tása iránt a sommás biróság megkeresse, í Már pedig ily inté/kedés a törvényhozó akarata nem lehetett, mert ha igen, akkor különösen a sommás ügyekre vonatkozó végrehajtások mind átteendók lennének; már pedig azok közül a lentebb érin/ett módon a sommás biró által sok lenne akként elintézendő, hogy: a végrehajtási iratokat áttevő bíróság az általa a sommás Ítéletben el­rende t végrehajtás foganatosítása végett megkerestetik. Ezekhez járul még, hogy ha a ministeri rendeletnek azon érte em tulajdonit ithatnék, hogy rendes peruion már folyamatban volt perek és ítélettel már ellátott perekből kifejlődő más ü^ydarr»bok sommás bírósághoz átteendők lennének azért, mert azok tárgya a prtás 93. §-a alá esik,

Next

/
Thumbnails
Contents