Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 53. szám - A birósági törvényjavaslatok

212 ket intézhet s az ügy felderítéséhez megkívántató bizonyítékokat — ha kell — hivatalból is beszerezheti. A tárgyalásról vezetendő jegyzőkönyv a felek elótt felolvastatván, az általuk netán tett észrevételekhez képest, ha azokat a bíróság helyeseknek találná, kijavittatik. A jegyzőkönyv a bíróság minden tagjtsafelek által is aláiratik, s ha a felek közül valamelyik írni nem tud, vagy az aláírást megtagadja: e körülmény, az ok rövid előadása mellett, megjegyzendő. 29. §. Ha tanuk vagy szakértők kihallgatása szükséges: azokat a választott bíróság a felek jelenlétében kihallgathatja. Ha azonban ezek meghiteltetése kívántatnék: ez csak az illető szolgabíró által eszközöltethetik, kihez a választott bíróság elnöke a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyvet a meghiteltetés czéljából átküldi. 30. §. A felek mindenekelőttajelen utasítás9.§-ában bővebben értelmezett váltságdíj iránt — ha ez még nem volna egyezségileg megállapítva — hallgatandók ki, s felhivandók, hogy a mit az eljáró biztos előtti tárgyaláskor beadott bizonyítékokon és adatokon kívül talán még felhozhatnak, adják elő. A tárgyalás folytán tisztába hozatván a fenforgó vitás kérdések, ha a felek közt a váltságdíj iránt barátságos egyezséget sikerül létrehozni, ez jegyzőkönyvbe veendő; ellenkező esetben a bíróság az előadottak, illetőleg bizouyitottak szerint, a törvény 3, §-sa alapján ítéletet hoz, melyben — tekintettel a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdijakra is — a különféle tartozások (bor, napszám stb.) tízévi átlagos árát a határbeli (illetőleg jelen utasítás 6. §-a alapján a biztos által egy tárgyalásba foglalt vidékbeli) szőlők egész területére általában, vagy rendszeres osztályozási munkálat alapján megállapítja; ott pedig, hol a kötelezettek tartozásaikat valamely évenkint megszabott átalány-összegben együttesen szokták leróni, az évi egyetemes tartozás átlagos összegét, meghatározza. 31. §. A választott bíróság Ítéleteit szótöbbséggel hozza. Az ítélet, indokolásával együtt, jegyzőkönyvbe veendő, a bíróság minden tagja által aláírandó s azonnal kihirdetendő. Az ítélettel meg nem elégedő fél mindjárt a kihirdetéskor tartozik bejelenteni felebbezését, mely a netán felhozott indokok rövid megemlítése mellett szintén a jegyzőkönyvbe vezettetik". Ezután a bíróság elnöke az összes ügyiratokat, a felebbviteli hatósághoz leendő felterjesztés végett, az eljáró biztosnak átadja. 32. §. Ha a felek a tartozások árának, illetőleg öszszegének atlaga (váltságdíj) iránt akár az eljáró biztos, akár a választott biróság elótt kiegyeztek; vagy pedig a választott biróság ebbeli Ítéletében megnyugodtak; vagy vé^re, ha — felebbezés esetében — a felebbviteli hatóság azt végérvényesen megállapította: a választott biróság ezen váltságdíjnak felszámításához, illetőleg egyénenkinti felosztásához fog. E végből a törvényben kijelölt tiz év alatti tartozások évi és egyénenkinti mennyiségének kérdésében lesz a tárgyalás megtartandó, s az egyéni tartozások évi átlagmennyisége (jelen utasítás 9. §-a) kinyomozandó. Midőn ennek kiderítése minden egyes kötelezettre nézve külön tárgyalást kivánt: ez a váltságkötelezettekkel fejenkint folytatandó, és — ha barátságos kiegyeztetés nem sikerülne — a perben álló valamennyi váltságkötelezettre kiterjedő egy ítéletben az évi tartozás átlagmennyisége egyénenkint megállapítandó, és ekkép a már megállapítva lévő átlagos ár szerint minden egyes váltságkötelezettre nézve az évi tartozás átlrgos értéke, illetőleg a már megállapítva lévő átalány-összegből minden egyes váltságkötelezettre eső rész kiszámítandó. 33. §. Ezen Ítélet ellen Í9 lehet felebbezni. A.z Ítélettel meg nem elégedő fél tartozik felebbezését mindjárt az ítélet kihirdetésekor bejelenteni. A bejelentett felebbezés, valamint ennek indokai, jegyzőkönyvbe vétetnek, illetőleg az Írásban beadott indokolás ahoz csatoltatik. 34. §. Ha az egyénenkinti megállapításra nézve a felek a biróság előtt megegyeztek; vagy ha a választott biróság ebbeli Ítéletében megnyugodtak: a biróság a kötelezetteket a jelen utasítás 20. §-sa értelmében világosan figyelmeztetvén, hogy a váltságnak egyszerre lefizetése vagy a szőlőbirtok netaláni visszabocsátása iránti szándékukat 15 nap alatt a biztosnál bejelenthetik: az előterjesztési tábla VII., VIII., IX., és XII. rovatait a tábla mindkét példányán kitölti. Midőn az egyénenkinti felszámítás kérdésében a pertársak közül csak néhányan egyeznek ki a választott biróság előtt: az előterjesztési tábla részletes kitöltésére nézve a választott biróság a jelen utasítás 12. §-ában foglalt utasitást követi. Az előterjesztési tábla fenérintett rovatait azon esetben, ha az ítélet ellen felebbezés történt, a választott biróság a táblának csak egyik példányán tölti ki. 35. §.A választott biróság teendője ezzel véget érvén, ha ugyanakkor a felek a választott biróság költségeit ki nem egyenlítenék: ezen költségek felszámítását a választott biróság külön-irásba foglalja, ezt a feleknek felolvassa s ezek netaláni észrevételeit jegyzőkönyvbe veszi; ez utóbbi esetben a költségek végmegállapitása a felebbviteli hatóságot illetvén. Mindezek után pedig a választott biróság elnöke az összes periratokat az eljáró biztosnak átadja. 36. §. A választott biróság költségeit fele részben a perben állott váltságjogositottak, másik fele részben pedig a perben állott váltságkötelezetttek a bíróságilag megállapított váltsági járandóságok arányában tartoznak viselni. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Petién, 1869. Kyomatotl Kocsi Sándor saját nyomdájában Hal-piact, és al-dunasor sarkán 9. «». o.