Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 53. szám - A birósági törvényjavaslatok

210 dását; mi valóban nem nevezhető sem reformnak, sem szabadelvű haladásnak. Túltesz az magán a franczia rendszeren is, melyet a korlátlan caesarisoius jellemez; miután még az is vonakodott ilj hatalmat a miniszter kezeire ruházni, e helyett egy külön politikai hatóságot, az államtanácsot ruházván fel ama hatáskörrel. De még ezen intézmény veszélyessége is el lett ismerve magában Francziaországban, miért az 1848-i törvényhozás a helyett egy külön á 11 a m bi r ós ágo t (ez nem a politikai vétségekre rendelt haute courede justice) rendelt az illetékességi viták elintézésére. A reá következett hatalom, mi a caesarismusnak hű folytatása, 1852-b visszatért ismét az orleansok hatalmi intézményére, uz államtanácsra — de még ez sem az államminiszteriumra. Hogy mi a jogbiztosság, a bíráskodási függetleuség érdekében, sem a minisztérium mint politikai hatalom, sem az államtanács mint szintén ily orgánum beavatkozását helyesnek, veszélytelennek nem tekinthetjük, a fent felállított elv szükségképi következménye. De legkevesbbé sem tarthatjuk tanácsosnak azt sem, hogy azon hatóság egy külön állambiróságra ruháztassák. Mert ez kivételes bíróságot képezne, mi pedig nem lehetünk barátai bármily nemű kivételes birór ágoknak. Mi azon alapjognál fogva: hogy senki rendes birája alólelne vonatássé k, a biztosítékot csak a rendes bíróságok hatáskörében találhatjuk fel — mi minden kivételt, s kedvezményezést kizár. Azért is nézetünk szerint a függetlenség s jogbiztosság érdekeinek csak az felelhet meg; ha a bíróság s közigazgatás közti viszály eldöntése alegfelsöbb törvényszékre ruháztatik; mert az idegen elemek s különösen a hatalom befolyásának kizárása, mit fent alapelvül állítottunk fel, legjobban csak igy eszközölhető. Ezen elvben benn kell foglalva lenni azon jogszabálynak is, hogy minden bíróság jogosult, s köteles is, minden elébe hozott jogügyben saját illetékessége felett határozni, megvizsgálván, váljon az előfordult ügy jogügyet képez-e vagy sem. A legjelesb jogtudósok szerint, ily jogosultság nélkül a birói hivatal önállósága s függetlensége biztos fentartására gondolni sem lehet. A függetlenség biztosítékául lenne tekintendő annak kimondása is (javasl. 14. 15. §§.), h°gy birószervezési rendtől eltérni, azt megváltoztatni a thozás engedélye nélkül nem szabad; hogy akadályozásnál más biróságot a felebbvitelitörvényszékek jelölnek ki; hogy a törvénykezés rendes menetébe beható rendeletek nem kötelezők stb. stb. A bírósági szervezethez. Csodálatos és csaknem megfoghatlan, hogy nemzeti törvényhozásunk és kormányunk többnyire fenn kezdi minden alap nélkül a szervezési építést, és vagy mindent lerombolva vagy az alapot megingatva újításokhoz, javításokhoz fog, a nélkül, hogy akár a történelmet és helyzetet tanulmányozná, akár szakértőket meghallgatna, és higgadtan mérlegelne. Nemzeti önállóságunk, alkotmáuyos függetlenségünk talpkövei a kozösügyes kiegyezés által — talán nem örökre — idegen befolyástól tétettek függővé, s ez által épen azon alapjogok feladása czikkelyeztetett törvénybe, melyekre a nemzet századokon át támaszkodva nemzeti létét nemcsak fenntartani tudta, de a kényuralom bérenczeivel harczolni képes volt mind az ön mind az órgyilkosságot kikerülve. Midőn mint százados tölgy a villámcsapásokat is kiépülte, és az ádáz fejszevágások sebei behegedtek, bátran nézett a nemzet korszerű reformok terén egy szebb jövővel szembe, mely a szellemi, erkölcsi és anyagi téren megerősítve egykor képessé tehesse, hogy ne csak férfiasan megállhasson, de a zsarnoksággal is diadallal megvívhasson. És épen akkor szándokoltatik saját fiai által egy halálos seb ráméretni, midőn a megye és község rendezés előtt és nélkül a biróiágok rendezése a szabad választás feladásával — és igy az ezredéves önkormányzat feláldozásával, mint ujabb és igazolatlan jogeljátszás van napirenden, mely veszélyes kísérlet ellen egyesek és községek tiltakozásai a többség fülét nemigen látszanak meghatni. Mert hiszen engedelmes szolgákat és a kormánytól, nem pedig a néptől függő hivatalnokokat kell teremteni, s a democrátiát igy kijátszani. Nem igy kellene eljárni. Teremtsenek mindenekelőtt szabadelvű és korszerű választási, megye és község képviseleti törvényeket, akkor bizonyára nem leend nehéz a bíróságok czélszerű szervezetét is mego'dani. Csak hagyanak már valahára föl a légben hadonázással, szakavatlan és alaptalan rögtönzött építésekkel, újításokkal; mert valóban, ki szélvészt vet, vihart arat. És a rombolás nem mindig ujitás, sőt ellenben igen gyakran a végpusztulás és örök enyészet bevégzett ténye lehet. Ha a rohanva haladó többség által mf'g nem lenne j lecsépelve a tűzön, vizén sürgetett első bírósági szervezés életkérdése, azon őszinte nézetet kellene koczkáztatnom, és a bölcs honatyák hazafiúi figyelmébe ajánlanom: mi szerint a bár ha sürgős, de időelőtti igazságügyén törvényjavaslatot a megye és község szervezéssel együttesen tárgyalni, és akár előbb, akár utóbb tekintettel uj, ifjú és még eléggé meg nem szilárdulhatott alkotmányos és parlamenti viszonyainkra akkint megoldani igyekezzék, hogy az önkormányzat leglényegesb tényezője, a democrát alapokon rendezendő szabadválasztás fenntartatván, a birói kellékek megállítása után minden megyében és városban egy szakértő személyügyi bizottmány választassék, mely a szervezendő birói és elnöki állomásokra nyilvános pályázatot hirdetvén, a beadandó kérvényeket és bizonyítványokat lélekismeretes szigorral bírálja meg, és a minden tekintetben képesek névsorát bocsássa a választók elibe, kik azután azok közül a bírákat és elnököt szózat többséggel megválasztván, az ekként megválasztott bírák azonnal, az elnöküknél pedig a 3. többséget nyertek közül a király ő Felsége által megerősítendők foglalják el, életfogytiglani \ állomásukat; uj választások csak halál, előlépés, nyugdíjazás és birói elitélés következtében történhetvén. Igy az autonómia és felelősség is megmenthető. *) Egy Székely. Utasítás a vizsgálat alatt állaiufoglyok iránt. Azon egyének, kik valamely bűntény elkövetésének gyanúja miatt letartóztatva vannak, vizsgálati foglyokul tekintendők nem *) Nem találtuk feleslegesnek e czikk közlését, már azért is, hogy az erdélyi nézetek egyrészbeni ismertetésére szolgálhasson. S z e r k.