Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 50. szám

Ily különböző erőknek kell öszhangzatosan közre­működni, hogy a képviselőház részéről is helyes, czél­szerü codif. eljárás jöhessen létre. Kinevezett birák-e vagy választott birák? Keresztúry László ügyvéd úrtól (Arad). Midőn a bíróságok szervezése a felsőbb körökben legalább ideiglenesen elintéztetett, az alsóbb körű bírósá­gok mikénti szervezésének kérdését taglalni most már halaszthatatlanul szükséges. Jelesb szakértők által meg is kísértetett már azon kérdés feltevése, választott birák vagy kinevezett birák leendnek-e képesebbek a közvárakozásnak megfelelni s a bizodalmat, mit az igazságot szomjuhozók a bíróban mint a törvények őrében kell hogy helyhezzenek, min­den esetben meg is érdemelni. E kérdésre határozottan s egyoldalulag felelni annál kevésbbó tartora lehetségesnek, mert a törvénykezés tör­ténelmeszámos példákat állit fel, melyek mindenkit meg­győzhetnek az iránt, hogy ugy akinevezett, minta válasz­tott birák soraiban is minden időben tündöklőnek olyanok, kik bírói hivatásukat felfogva, működésük által magu­kat a bennök helyzett bizalomra méltókká tették, s kik­nek ítéletük megnyugvást és tiszteletet keltett még azok­ban is, kiket épen a birák ítélete világositott fel arról, hogy ellenfelök irányában táplált elővéleményük a kellő alapot valóban nélkülözte. Daczára ennek nézetem szerint még nem érkezett meg az idő, mely alkalmas lenne arra, hogy választás utján bírói képességgel felruházott, de a felek bizalmának is i megfelelni képes egyének országszerte igényelte mennyi­ségben alkalmaztathassanak. Ugyanis eléggé szomorú tapasztalat tanít mindenkit, miszerint választási törvényeink koránt sem állnak azon fokon, melyet egykor elérniök kellend, hogy a közvára­kozásnak minden tekintetben megfelelhessenek, egyszers­mind az egyéni szabadságnak paizsáúl szolgáljanak. És ha igaz is, mikép még a műveltség magasabb fokán álló nemzetek sem dicsekhetnek tökéletes, czélszerü, a válasz­tási s egyéni szabadságot egyaránt biztosítható törvények­kel, ebből legkevésbbé következik az, hogy a mi ma még hiányos és tökéletlen, holnap vagy az idők fejlődésével ki ne javittathassék, sőt a lehető legnagyobb tökélyre ne emeltethessék. Ha tehát oly választási törvények felett nem rendel­kezhetünk, melyek alkalmazása minket teljesen biztosit­hat az iránt, hogy a választásnak eredménye a köznek és minden jók várakozásának megfelelhetne, ha ily törvé­nyeket még csak is óhajtanunk lehet és kell, melyek az egyes választót szabadvalasztási jogának korlátlan gya­korlatában gyámolithatják, úgy valóban hiú ábránd lenne magunkat azzal kecsegtetni s hinni, miszerint vá­lasztott bíráink ily biztosító törvények hiányában vá­lasztva bár, mégis és kivétel nélkül a közóhajtásnak és várakozásnak csakugyan meg fognak felelni. Hogy a választók képesek is legyenek helyesen választani, szükséges, miszerint azon fokára emelkedtek legyen a képzettségnek, hogy szinte képességgel bírja­nak önállólag megítélni, ha váljon a választandó egyén bir-e a kellő képzettséggel s váljon e mellett különösen a választandó biró egyéniségében megvan-e valóban azon n *M> \ lelki erő, mely őtet minden részrehajlástól megóvandja, bir-e azon szintén szükségelt önmegtagadással, saját egyéni véleményét a törvény rendeletének áldozatul hozni. Midőn ezek alapján részemről s ez idő szerint a vá­lasztott bíróságokat nem óhajtora, tőlük a közre és egye­sekre nézve üdvöset nem várok ; tovább ismét ama másik kérdés tárul fel élőmbe, ha az óhajtott czél a közohajtás­nak megfelelóleg a birák kinevezése által eszközölhető-e ? E tekintetben én azon meggyőződésben vagyok, mikép kinevezés által legalább is megközelíthetni a czélt, s leg­alább minden birói állomás oly egyénekkel lehetend be­tölthető, kikafentebb rajzolt igényeknek megküz-litőleg megfelelni képesek leendnek. Gyakorlati kivitelét tekintve, németem szerint annak, ki a kinevezés jogát gyakorlandja, tehát király ö Felsége vagy igaz8ágügyimiuiszterének tudomással kellene bír­nia arról, hogy egyes állomásokra és helyekre, kik és mily képességű egyének ajánlkoznak, s meggyőződést kellene szereznie az ajánlkozónak valódi szakképzettsé­géről is. Szükséges leendne továbbá véleményem szerint, hogy a magukat alkalmazni kívánók, önként maguk jelentkez­nének, s hogy a jelentkezésre záros időhatár tűzetvén ki, ez hirlapilag azon czélból tétetnék köztudomásra, hogy a jelentkezni kívánók kellő időben magukat bejelenthessék. A. birói szolgálatra ajánlkozók kötelesek leunének magukat a megyék, kerületek vagy városok illető terü­letére nézve a minisztérium által eleve kinevezendő 3 tag­ból alakulandó, közbizodalom és tiszteletben álló bizott­mánynál bejegyeztetni, elméleti és gyakorlati szakkép­zetségüket hitelesen kimutatni. A bejegyzés szóval tett bejelentésre lévén teljesítendő, a szakképzettség mindazáltal okmányilag bizonyítandó. A bizottmány lélekismeretes és részrehajlástól ment eljárásra s mennyiben egyesek jó hírneve támadtatott volna meg, szigorú titoktartásra a hatósági főnök által felesketendő. A birói szolgálatra jelentkezőkre vonatkozólag azok közül, kik egyesek ellen netalán alapos és indokolt kifogásokat tenni szükségesnek találnák, ily kifogások megtételétől senki el ne zárattassék, azonban ilyetén ki­fogások irásilag lévén csak benyújthatók, ugyanaz a ki­fogásoló által aláírandó. A bizottmány ily csak is moralitás vagy szakkép­zettség tekintetébeu irásilag benyújtott kifogásokat a benyújtásra eleve meghatározandott időnek lejártával azonnal megvizsgálni, illetőleg alapossága vagy alapta­lansága felett meggyőződést szerezni, s következve a ki­fogásolt kitörlése, vagy meghagyása felett határozni tartozand. Kitörlések esetében a kitörlöttek az igazságügymi­niszterhez felsőbb bírálat végett folyamodhatnak. A bizottmány működési körének bevégeztével köte­les leend minden egyes tagjai által aláirt jegyzőkönyvét s eljárása közben átveendett minden iratokat anélkül, hogy az ajánlIrozók egyeseit ajánlaná, vagy önkényesen kifo­gásolhatná, az igazságügyi miniszterhez haladéktalanul felterjeszteni. Azon meggyőződésben vagyok, hogy az ily modor­ban alakult szervezet, a közigazság és törvények hű őre­ként jelenend meg, s hogy az ekként kinevezendett birák lélekismeretes működés, pártatlan eljárás, szorgalom s a

Next

/
Thumbnails
Contents