Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 50. szám
Ily különböző erőknek kell öszhangzatosan közreműködni, hogy a képviselőház részéről is helyes, czélszerü codif. eljárás jöhessen létre. Kinevezett birák-e vagy választott birák? Keresztúry László ügyvéd úrtól (Arad). Midőn a bíróságok szervezése a felsőbb körökben legalább ideiglenesen elintéztetett, az alsóbb körű bíróságok mikénti szervezésének kérdését taglalni most már halaszthatatlanul szükséges. Jelesb szakértők által meg is kísértetett már azon kérdés feltevése, választott birák vagy kinevezett birák leendnek-e képesebbek a közvárakozásnak megfelelni s a bizodalmat, mit az igazságot szomjuhozók a bíróban mint a törvények őrében kell hogy helyhezzenek, minden esetben meg is érdemelni. E kérdésre határozottan s egyoldalulag felelni annál kevésbbó tartora lehetségesnek, mert a törvénykezés történelmeszámos példákat állit fel, melyek mindenkit meggyőzhetnek az iránt, hogy ugy akinevezett, minta választott birák soraiban is minden időben tündöklőnek olyanok, kik bírói hivatásukat felfogva, működésük által magukat a bennök helyzett bizalomra méltókká tették, s kiknek ítéletük megnyugvást és tiszteletet keltett még azokban is, kiket épen a birák ítélete világositott fel arról, hogy ellenfelök irányában táplált elővéleményük a kellő alapot valóban nélkülözte. Daczára ennek nézetem szerint még nem érkezett meg az idő, mely alkalmas lenne arra, hogy választás utján bírói képességgel felruházott, de a felek bizalmának is i megfelelni képes egyének országszerte igényelte mennyiségben alkalmaztathassanak. Ugyanis eléggé szomorú tapasztalat tanít mindenkit, miszerint választási törvényeink koránt sem állnak azon fokon, melyet egykor elérniök kellend, hogy a közvárakozásnak minden tekintetben megfelelhessenek, egyszersmind az egyéni szabadságnak paizsáúl szolgáljanak. És ha igaz is, mikép még a műveltség magasabb fokán álló nemzetek sem dicsekhetnek tökéletes, czélszerü, a választási s egyéni szabadságot egyaránt biztosítható törvényekkel, ebből legkevésbbé következik az, hogy a mi ma még hiányos és tökéletlen, holnap vagy az idők fejlődésével ki ne javittathassék, sőt a lehető legnagyobb tökélyre ne emeltethessék. Ha tehát oly választási törvények felett nem rendelkezhetünk, melyek alkalmazása minket teljesen biztosithat az iránt, hogy a választásnak eredménye a köznek és minden jók várakozásának megfelelhetne, ha ily törvényeket még csak is óhajtanunk lehet és kell, melyek az egyes választót szabadvalasztási jogának korlátlan gyakorlatában gyámolithatják, úgy valóban hiú ábránd lenne magunkat azzal kecsegtetni s hinni, miszerint választott bíráink ily biztosító törvények hiányában választva bár, mégis és kivétel nélkül a közóhajtásnak és várakozásnak csakugyan meg fognak felelni. Hogy a választók képesek is legyenek helyesen választani, szükséges, miszerint azon fokára emelkedtek legyen a képzettségnek, hogy szinte képességgel bírjanak önállólag megítélni, ha váljon a választandó egyén bir-e a kellő képzettséggel s váljon e mellett különösen a választandó biró egyéniségében megvan-e valóban azon n *M> \ lelki erő, mely őtet minden részrehajlástól megóvandja, bir-e azon szintén szükségelt önmegtagadással, saját egyéni véleményét a törvény rendeletének áldozatul hozni. Midőn ezek alapján részemről s ez idő szerint a választott bíróságokat nem óhajtora, tőlük a közre és egyesekre nézve üdvöset nem várok ; tovább ismét ama másik kérdés tárul fel élőmbe, ha az óhajtott czél a közohajtásnak megfelelóleg a birák kinevezése által eszközölhető-e ? E tekintetben én azon meggyőződésben vagyok, mikép kinevezés által legalább is megközelíthetni a czélt, s legalább minden birói állomás oly egyénekkel lehetend betölthető, kikafentebb rajzolt igényeknek megküz-litőleg megfelelni képesek leendnek. Gyakorlati kivitelét tekintve, németem szerint annak, ki a kinevezés jogát gyakorlandja, tehát király ö Felsége vagy igaz8ágügyimiuiszterének tudomással kellene bírnia arról, hogy egyes állomásokra és helyekre, kik és mily képességű egyének ajánlkoznak, s meggyőződést kellene szereznie az ajánlkozónak valódi szakképzettségéről is. Szükséges leendne továbbá véleményem szerint, hogy a magukat alkalmazni kívánók, önként maguk jelentkeznének, s hogy a jelentkezésre záros időhatár tűzetvén ki, ez hirlapilag azon czélból tétetnék köztudomásra, hogy a jelentkezni kívánók kellő időben magukat bejelenthessék. A. birói szolgálatra ajánlkozók kötelesek leunének magukat a megyék, kerületek vagy városok illető területére nézve a minisztérium által eleve kinevezendő 3 tagból alakulandó, közbizodalom és tiszteletben álló bizottmánynál bejegyeztetni, elméleti és gyakorlati szakképzetségüket hitelesen kimutatni. A bejegyzés szóval tett bejelentésre lévén teljesítendő, a szakképzettség mindazáltal okmányilag bizonyítandó. A bizottmány lélekismeretes és részrehajlástól ment eljárásra s mennyiben egyesek jó hírneve támadtatott volna meg, szigorú titoktartásra a hatósági főnök által felesketendő. A birói szolgálatra jelentkezőkre vonatkozólag azok közül, kik egyesek ellen netalán alapos és indokolt kifogásokat tenni szükségesnek találnák, ily kifogások megtételétől senki el ne zárattassék, azonban ilyetén kifogások irásilag lévén csak benyújthatók, ugyanaz a kifogásoló által aláírandó. A bizottmány ily csak is moralitás vagy szakképzettség tekintetébeu irásilag benyújtott kifogásokat a benyújtásra eleve meghatározandott időnek lejártával azonnal megvizsgálni, illetőleg alapossága vagy alaptalansága felett meggyőződést szerezni, s következve a kifogásolt kitörlése, vagy meghagyása felett határozni tartozand. Kitörlések esetében a kitörlöttek az igazságügyminiszterhez felsőbb bírálat végett folyamodhatnak. A bizottmány működési körének bevégeztével köteles leend minden egyes tagjai által aláirt jegyzőkönyvét s eljárása közben átveendett minden iratokat anélkül, hogy az ajánlIrozók egyeseit ajánlaná, vagy önkényesen kifogásolhatná, az igazságügyi miniszterhez haladéktalanul felterjeszteni. Azon meggyőződésben vagyok, hogy az ily modorban alakult szervezet, a közigazság és törvények hű őreként jelenend meg, s hogy az ekként kinevezendett birák lélekismeretes működés, pártatlan eljárás, szorgalom s a