Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 48. szám

190 igazgatástóli elválasztás, és a kinevezés által eszközleadő birói függetl enség, mivel a felelőssé'g szoros kapcsolatban áll. — A javaslatok szabályai azonban egyikre nézve sem lehetnek kielégítők ; mert nagy részben épen nem felelnek meg a szabadelvű reform igényeinek, a jogbiztonság érdekeinek, melyek pedig mindig oly hangosan szoktak a miniszter által jelszavakul emlegettetni. És ennek bizonyítékául elégséges már az 1. §. is, mely az igazságszolgáltatásnak közigazgatástóli elkülönöztetéséről szól. — Mert az igaz, ezen elválasztás szükségessége, hasznossága iránt nincsenek kételyek; de igen is vannak fontos kételyek, és összeütközések ezen elválasztás alkalmazása, keresztülvitele iránt, mitől függ pedig itt a reform tényleges valósítása. Francziaországban a jogrendszer kiváló jellegéül s előnyéül szolgál, hogy a bíróságok köréből kivétetett mind az, mi nem szorosan bíráskodási, hanem közigazgatási ügy, p. o. végrehajtások, okiratozás, jelzálogi, gyám-, s árvaügyek stb. Mindamellett a fr. rendszer még sem tekintetik tökéletesnek, mert számos ügyet hagyott fenn, melyek szorosan a bíráskodási körbe tartoznak, és mégis a közigazgatási hatóságok illetékessége alá sorolta, mig más törvényhozások daczára az elv kimondásának számos közigazgatási teeudőt hagytak a bíróságoknál. — így lehet kijátszani az elválasztás reformelvét a jogbiztosság nem csekély veszélyére. Hogy a min. szervezés nem ugyanezen veszélynek fogja-e kitenni jogéletünket, csak akkor tudhatnók, ha előttünk állna az összes bírósági rendszer, melyben azöszszes jogi orgánumokat szemlélhetnök. Különben előleg a szabadelvű reformiráDy csak akkor lehetne megnyugtató, ha az 1. § ban világosan kimondatnék : „minden jogi ügy a bíróságok illetéke alá tartozik, s minden közigazgatási (neai szorosan jogi) ügy hatáskörükből kizáratik." — Ez felelne meg a reform igényeinek s tanúsítana a kor szinvonalán álló haladást A 14. §. mely a biró e 1 mu zd i t h a 11 a nság elvét akarja kimondani, szintén nem lehet megnyugtató, mert nem alapítja meg egyenesen s határozottan epen azon elvet, mely az elmozdithatlanság biztositékául szolgálhat. Ennek csak az felelhet meg, ha a törvény következőleg formuláztatik : a biró csak vétsége miatt, és a törvény rendes utján indokolva hozott birói Ítélet alapján fosztathatik meg hivatalától. Ez azonban nemcsak a formulázás által különbözik a minis, javaslattól, hanem egy oly elv kimondása által is, melyet mi a jogbiztosságra s birói függetlenség érdekeire rendkívül szükségesnek s fontosnak tekintünk,de a melylyel a min. javaslat szabályai ellentétesek. Azon elv: a törvény rendes utjának biztosítása, mi a biró elleni eljárásban fen tartja, mind a rendes illetékü bíróságát, mind a rendes törvénykezési eljárást s formalitásokat. — Mi mind a megtámadott bíróra, mind a panaszos félre csak ily rendszerben találhatunk kielégítő biztosítást, mit a javaslatba hozott fegyelmi biróságok- s eljárásról legkevesbbé sem mondhatunk. Igazs. minis, törvényjavaslat a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. (Vége.) 52. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé, ezt a fegyelmi biróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 53. §. A fegyelmi biróság határozata hozatalánál nincs kötve bizonyítási szabályokhoz, s a vádlott ellen felmerült vádak, s a büntetés iránt, belátása szerint, a 21. §. korlátai közt szabadon határoz. A szóbeli tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben megszabatik egyúttal a büntetés, valamint megállapittatnak a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségei is. 54 §. Mind a kir. ügyész, mind a vádlott fél a határozatot 24 óra alatt fölebbezhetik, s további 48 óra alatt, a fölebbvitelt írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a szabályszerűen megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradásának alapos okát nem igazolta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében távollétében tartandó meg, s a biróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s ez okokat a tárgyalás megkezdése előtt igazolja: a tárgyalásra uj határidő tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs. 56. §. A fölebbezett fegyelmi ügyekben, a fölebbviteli fegyelmi biróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodási fegyelmi bíróságra nézve a 46—55. szakaszokban vannak megállapítva. 57. §. Mind az első, mind a fölebbviteli fegyelmi biróság határozata a kihirdetés után 24 óra alatt iráfban kiadandó a vádlottnak, s azonfölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszékkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés elmozdításra szól, a határozatot az igazságügyminiszterhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. Ha a fegyelmi eljárás folyama alatt vádlott ellen valamely bűntény merülne fel, a további eljárás a büntető törvényszók határozatáig felfüggesztendő. 59. §. Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §-a alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg, bűnvádi eljárás indíttatott, az illető biróság köteles, a büntető per befejeztével, az összes bűnvádi iratokat, ajogerejüítélettel együtt, a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni, még akkor is, ha a vádlott a büntető biróság által a vád alól teljesen felmentetett. A fegyelmi biróság azon esetben, ha a vádlott a büntető' perben valamely bűntettre nézve bűnösnek Ítéltetett, azonnal a vádlott minden további kihallgatása nélkül intézkedik a vádlott elleni fegyelmi ejáras megindítása s illetőleg folytatása iránt. Ezen fegyelmi eljárásnál a44 — 57. §§. tartandók ugyan szem előtt; azonban a fegyelmi biróság minden további vizsgálat mellőztével, a büntető perben hozott ítéletet vévén alapul, egyedül arra nézve határoz: hogy a vádlott, a büntető biróság Ítéletének értelmében, vagy annak alapján, hivatalából elmozdittatik ; s ezen határozatát az igazságügy miniszterhez felterjeszti. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt lett