Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 48. szám

191 büntetésre ítélve: a fegyelmi bíróság, a kir. ügyész meghallgatása után, a 39. §. értelmében mindenekelőtt a fegyelmi eljárás megindítása, vagy mellőzése iránt hoz határozatot, s elsó esetben a jelen fejezet 41. s következő szakaszai szerint jár el. V. Fejezet. A felfüggesztésről. 60. §. A fegyelmi bíróság felfüggesztheti vádlottat hivatalától: a) ha ellene a büntető bíróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés, a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik; c) ha az első folyainodási fegyelmi bíróság vádlottat hivatalvesztésre ítélte, sez ellen a vádlott felebbvitellel élt. 61. §. Különösen sürgős esetekben a törvényszékek elnökei is felfüggeszthetik az alattuk álló bírósági tagokat és közegeket; irásba foglalt és kürülményesen indokolt végzés által. E végzés egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kézbesittetni, s az egész eljárást, a felfüggesztés után 24 óra alatt, a fegyelmi bíróságnak indokoltan bejelenteni. A felfüggesztés fenntartása vagy megszüntetése fűlött a fegyelmi bíróság haladéktalanul határoz. Vádlottnak szintén jogában áll az elnöki felfüggesztés ellen panaszt emelni, melyet vagy a felfüggesztést elrendelő elnöknél adhat be, vagy egyenesen a fegyelmi bírósághoz intézhet. E panasz azonban nem akadályozza az elnöki végzés foganatosítását. 62. §. A felfüggesztett hivatalnok felfüggesztésének tartania alatt semmiféle hivatalos teendőben nem járhat el; ezenfelül fizetésének csak felét húzza, és sem magasabb rangba, sem magasabb fizetési fokozatba nem juthat. 63. §. A felfüggesztés megszűnik: a) ha a vádlott a büntető törvényszék jogérvényes ítélete által büntetlennek nyilváníttatott, vagy csak kihágás miatt Ítéltetett büntetésre és a fegyelmi bíróság akár egyik, akár másik esetben a fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozza (50. §. végpontja); b) ha vádlott a fegyelmi bíróság által felmentetett, vagy nem hivatalvesztésre ítéltetett; c) ha a törvényszék elnöKe által elrendelt felfüggesztést a fegyelmi biróság megszüntető (61. §.) A felfüggesztés megszűntével, a vádlott fizetésének a 62. §. értelmében visszatartott része, neki teljesen megtérítendő. VI. Fejezet. A vagyon felelősségről. 64. §. Ha a biró vrgy bírósági hivatalnok, hivatalos eljárásában cselekvése vagy mulasztása által valakinek, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott; a menyiben az a törvényben meghatározott perorvoslatta! nem volt elhárítható, teljes kártérítéssel tartozik. 65. §. A jelen fejezet hatálya a 67. §-ban foglalt kivétellel, a 2. §-ban elősorolt személyeken felül kiterjed mindazon közigazgatási (törvényhatósági vagy községi) hivatalnokokra is, kik a peres vagy peren kívüli eljáráshoz tartozó polgári ügyekben, ugy szintén büntető ügyekben, hatósági cselekmények teljesítésére, vagy bírói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatosítására híva táluknál fogva kötelezve vannak. 66. §. A kártérítési kereset megindithatására, a IV. fejezetben szervezett fegyelmi bíróságnak külön engedélye szükséges. E szabály alól kivételnek van helye : a) ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás csak fegyelmi vétséget képez ugyan, de a vádlott a fegyelmi biróság határozata által hivatalából elmozdittatott; b) ha a kár, a melynek megtérítése követeltetik bűntett által okoztatott s a vádlott a büntető biróság által a bűntettre nézve bűnösnek ítéltetett. Első esetben a kártérítési kereset csak polgári peruton indítható; utóbbi esetben pedig a károsult félnek szabadságában áll kárát, a mennyiben azt a 4. §. értelmében nem magában a bünperben követelte, a bünper befejezte után polgári peruton keresetbe venni. Mindkét esetben a fegyelmi biróság határozata, s illetőleg a büntető biróság jogérejü Ítélete oly alapot képez, a mely a polgári uton indított kártérítési keresetben többé kifogás alá nem eshetik ; s a polgári biróság eljárása ily esetben, azon kérdésen kívül, ha vájjon az okozott kár nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhá} ritható, csak a kár s megtérítendő összeg meghatározására szorítkozik. A birói illetőségsa kereset tárgyalására nézveapolg. törvényk. rendtartásszabályai irányadók. 67. §. A mely esetekben a kártérítési per a fegyelmi biróság előleges engedélye mellett indítható meg: ezen engedélyért a károsult fél csak akkor folyauiodhatik: ha a fegyelmi eljárás az illető biró vagy bírósági hivatalnok ellen már befejeztetett, vagy ha az, a fegyelmi eljárás megindítása s illetőleg befejezése előtt, hivataláról önkényt lemondott. (28. §.) Kivételt képeznek e szabály alól a 65. §-ban érintett közigazgatási hivatalnokok, kik ellen a kártérítési kereset, a fegyelmi biróság engedélye alapján, előleges fegyelmi eljárás nélkül is megindítható. 68. §. A fegyelmi biróság engedélye iránti kérvény mindig az illető kir. ügyésznél nyújtandó be. E kérvényben a kötelességelleues cselekmény vagy mulasztás határozottan megjelölendő, és részletesen körülírandó, vagy a további bizonyítékul szolgáló adatok elősorolandók. A kórvény vagy a fél, vagy az evégett különös meghatalmazással ellátott ügyvéd által írandó alá. Az államot valamely hivatalnok ellen intézendő vagyoni felelősség iránti keresetben, a korona ügyésze különös meghatalmazás nélkül képviseli. 69. §. A kir. ügyész köteles, a hozzá benyújtott kérvényt, véleményével együtt, 8 nap alatt a fegyelmi biróság elé terjeszteni. 70. §. A fegyelmi biróság, ha látja, hogy a kórvényben előadott cselekmény vagy mulasztás büntettet képez; az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 71. §. Joga van a fegyelmi bíróságnak mielőtt határozatot hozna, azon féltől, ki a hivatalnok vagyoni felelősségét megállapittatni kéri, bővebb adatokat kívánni, s ha szükségesnek látja,eczélból más bíróságokat, az azoknál létező iratok megküldése végett megkereshet. 72. §. A kárkereseti engedély csak akkor adható meg: ha a fél azon feltételek létezését, a melyekhez a kárkereseti jog a fenebbi 64. §-ban kötve van, alaposan