Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 48. szám

Pest, 1809. kedden június 22. 48. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI INARXOK, Dcbrcczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A bírósági törvényjavaslatok.II. — Min. rc-mlelet. A bírósági törvényja^ aslatok. II. Sajnosán esik, már nemzeti reputátiónk érdekében is. ismét azon nézetet kifejeznünk, hogy Horváth Boldizsár minisztersége alatt a codificationális eljárás oly félszeg, oly idétlen, melyhez hasonlót nyugat európa egyik legutolsóbb államában sem észlelhetünk. Ezek bármelyike szégyenlene a tudománytól s törvényhozási politikától oly elmaradottságot nyilvánitani, a milyent miniszterünk codificatiója minduntalan szőnyegre hoz. — Ezt tanúsítja egyebeken kivül már maga az, hogy minden építménye a tetőzetnél kezdődik, miért nem is csoda, hogy azok alappal nem bírnak s igy a jogi épület javítása és erősítése helyett csak romokra, vagy is teljes chaosra vezetnek. így vagyunk a legújabb bírósági javaslataival is. A helyett, hogy a bírósági rendszert és szervezetet minden fő- s mellék elemeivel megalapittaná, előrebocsátaná, a szabályozást a bíróságok kellékeinek, felelőségének, fegyelmi eljárásának rendezésével kezdi meg, mielőtt ismernők a bíróságokat, melyekről rendelkezik, és ismernők azon orgánumokat, melyek a felügyeletet s fegyelmet gyakorolni hivatvák. Mutathat-e fel valaki csak egy példát is arra, hogy valahol a művelt államokban ily felfordított, ily nyakatekert eljárás követtetett volna? Ennek eredetisége s elsősége minisztériumunknak lett fentartva. Ezen szomorú eredetiséget tanúsítja az is, mikép a szóban levő törvényjavaslatok, melyek már magukban véve is csak töredékek, csak egy egésznek kiszaggatott részei, ezenfelül még ezek is csak az alsó törvényszékekre szólnak, és a fel- s legfelsőbb törvényszékeket stb. mellőzik, melyekkel pedig együttesen képezik a bírósági szerveze tet, melyekkel folytonos s legszorosb kapcsolatban állanak. Hogyan lehessen helyeselni ily codificat. eljárást, mely a rendszer egyes elemeit kiszaggatva szabályozza; mely teljes öszhangzásban minden közegekre ki nem terjed? A bírósági rendszerelemei egymással mind a legszorosb összefüggésben állanak, és sikerre az igazságszolgáltatásban csak is ily összefüggésben kifejtett működés által vezethetnek. Azért kellékeiks viszonyaik, melyektől függ működésük sikere, szintén csak együttesen szabályozandók, hogy a kellő összehangzás el ne tóvesztessék. — Ezt mulasztották el a jelen min. javaslatok, melyek, némely egyes szabályok kivételével, csak az első fok. tszékekre vonatkoznak, a törvénykezési organismus többi elemeinek mellőzésével. Azonban, ha mellőzzük is, hogy ezen törvényjavaslatok bemutatásánál oly eljárás követtetett, mely sem a tudomány mai igényeit ki nem elégítheti, sem az európai mai codificatió szabályainak meg nem felelhet; és mellőzzük, hogy ezen eljárás kiindulási pontja eltévesztett és hibás volt; ezenfelül, ha ezen javaslatoknak tartalmát és elveit vizsgáljuk is, ismét csak oly következtetésekre jutunk, melyek a minis, codif. osztály dicséretére, tettei helyeslésére Iegkevesbbé sem vezethetnek. Ennek igazolására nem akarjuk részletesb tárgyalás alá venni azon hiányokat, melyek ezen javaslatokra nézve politikai lapjainkban, melyek naponta megjelenvén bennünket sokban megelőznek, már eddig is nagy szakavatottsággal kitüntetve lettek, nevezetesen, hogy azon qualificatió, mely a birói hivatal elnyerhetésére, már maga az ügyvédi vizsgálat letétele által elégeltetik, Iegkevesbbé sem lehet a képzettségre nézve megnyugtató és biztosító; hogy azon szabályok, melyek az incompatibilitásra nézve a tjavaslatokban felállitatnak, a társalmi élethivatásával, czéljaival merő ellentétben állanak, míg a birói állomás függetlensége biztosítására mind nem is szükségesek; hogy ingyen igazságszolgáltatásról szólni (4. §.) akkor, midőn minden legkisebb törvénykezési actusért is a legtúlzottabb bélyegdijak s illetékek fizettetnek, nem lehet egyéb, mint legkeserűbb gúny az ingyenességre; hogy az alkotmányos jogrendszerrel homlokegyenest ellenkezik megengedése annak (18. §.), hogy a birák a miniszteri rendeletek alapján is ítélhessenek; hogy azon biztosítékokkal, melyeket a kormány a kinevezés általi hivatalbetöltésekre nézve nyújtani szándékozik, Iegkevesbbé sem összeegyeztethető, hogy a megalapított qualificátiótól kivételeket tehessen azokra nézve, kik jelenleg birói tisztséget viselnek stb. stb. Ezek közül kiválóbban a figyelmet csak az incompatibilitás szabályaira hivjuk fel, melyek a legmerevebb bureaucratismus és absolutismus oly színezetét hordják magukon, mikép azok nemcsak az alkotmányos, de a szorosan vett társalmi élet igényeivel sem lehetnek összeegyeztethetők. Különben kénytelenek vagyunk nyilvánitani, mikép a birói hatalom s felelőségre nézve javaslatba hozott szabályok olyanok, melyek meg nem felelnek, sem a szabadelvű haladás igényeinek, sem az európai codificatió kellékeinek. A miniszteri javaslatok mindkét tekintetben oly kirivó hiányokat mutatnak fel, melyek a tökéletesb s függetlenebb igazságszolgáltatás érdekeinek meg nem felelhetnek. A miniszteri javaslatok irányelvéül szolgál: a köz-