Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 47. szám

188 35. §. Azon fegyelmi ügyek, melyekben első folya- | modásilag a 34 ik §. szerint a niagy. kir. curia kebelében alakított másodosztályú fegyelmi bíróság van hivatva eljárni, fölebbviteli uton a harmadosztályú fegyelmi bírósághoz terjesztetnek fel. Ezen fegyelmi legfőbb bíróság, az elnökön kivül 10 tagból, felében a semmitószék, másik felében pedig a legfőbb Ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszók elnöke viszi, a kit szükség esetén, a semmitószék alelnöke helyettesit. 36. §. A fegyelmi bíróság mindenik osztálya, az elnökök kivételével minden naptári év elején, sorshúzás utján újra alakittatik. A sorshúzás mindenik itólőszéknél külön-külön — de teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz, szintén sorshúzás utján, ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén, az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke, az illető elnökök által az igazságügyminiszternek minden évben január 15-ig beküldendő. Afegyelmi bíróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A fegyelmi bíróságnak valamely tagja, a kir. ügyész, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a törvénykezési rendtartás 56. §-sa által meghatározott esetekben mellőzhető. A kifogás fölött a fegyelmi bíróság határoz. 58. §. Fegyelmi eljárás csak a kir. ügyész kívánatára rendelhető el. A jelen törvény 2. §-ában elsorolt személyek vétségeit tárgyazó feljelentések tehát, mind egyesek mind testületek, és hatóságok részéről, az illető kir. ügyészhez intézendők. Tartoznak a törvényszékek elnökei, a vezetésük alatti biróság előtt felmerülő, vagy egyébként tudomásukrajövő minden fegyelmi vétségről, — a kir. ügyészt azonnal értesíteni. A kir. ügyész viszont köteles a fegyelmi eljárás elrendelését, a mennyiben arra alapos okokat lát fenforogni, haladék nélkül kérelmezni a fegyelmi bíróságnál. 39. §. A fegyelmi biróság a vádlott meghallgatása után, mindenekelőtt azon kérdés fölött határoz: van-e a fegyelmi eljárás megindításának helye, vagy nincs. Azon harározat ellen, r mely a fegyelmi eljárást elrendeli, nincs jogorvoslatnak helye: ellenben a tagadó végzést a kir. ügyész felebbezheti. A határozatban a vádpontok tüzetesen megjelöltessenek. 40. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére kiküldi az elnök azon törvényszéknek egyik tagját, a melynek kebeléből a fegyelmi biróság alakult. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat s a tanukat; megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderitéI sére szolgál, s a beszerzett bizonyítékokat, jelentés mellett, a fegyelmi biróság elnökének benyújtja. 41. §. Az elnök a jelentést és csatolmányait azonnal közli a kir. ügyószszel a ki 8 nap alatt köteles indítványát írásban a fegyelmi bírósághoz beadni, 42. §. Ha a kir. ügyész indítványa az eljárás megszüntetésére szól, s a fegyelmi biróság azt elfogadja, a megszüntetési határozat nem csak a vádlottnak kézbesítendő, hanem azon törvényszékkel is közlendő, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. 43. §. A kir. ügyész, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak folytatását kívánhatja. Ha ez iránt közte, és a vizsgálóbíró közt véleménykülönbség támad: a kérdés fölött a fegyelmi biróság határoz. 44. §. Ha a vizsgálat befejeztével vád-határozat hozatik, az ügy tárgyalására határnap tűzetik ki, a melyre mind a kir. ügyész, mind a vádlott megidéztetnek. 45. §. Vádlottnak jogában áll: az idézvény vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni, s azokat lemásolni. 46. §. A tárgyalás szóbeli, de nem nyilvános. A nyilvánosságot a fegyelmi biróság csak akkor rendelheti el, ha a kir. ügyész által kért büntetés a hivatalból leendő elmozdításra szól, s ha egyúttal vádlott a nyilvánosságot nem ellenzi. 47. §. A fegyelmi biróság, ha elkerülhetlennek látja, a vizsgálat alkalmával kihallgatott tanukat is berendelheti, kik a meghagyásnak, a törvényk. rendtartás 206. §-ában foglalt büntetés súlya alatt engedelmeskedni tartoznak. Egyéb esetekben a tanuk hitelesítése, azok illetékes bíróságainál is eszközölhető. 48. §. A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megjelölésével nyitja meg. Ezután felolvastatja a vizsgálati iratokat, kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, vagy szakértőkhez. Az elnök után a bírák is tehetnek kérdéseket. A kir. ügyésznek, valamint a vádlottnak is van joga a tanukhoz, vagy a szakértőkhez kérdést intézni; azonban a tárgygyal összefüggésben nem levő, vagy mások becsületét, vagy érdekét sértő kérdésekre, köteles az elnök a tanút, vagy szakértőt a felelettol eltilt&ni. 49. §. Befejeztetvén a tanúk kihallgatása, a k. ügyész előterjeszti a vizsgálat eredményét, s indítványt tesz a vádlott felmentése, vagy megbüntetése, a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is. Ezen indítványra a vádlott válaszol. További perbeszédnek nincs helye. 50. §. Vádlott ügyvédet is hozhat magával a tárgyalásra; mely esetben a kir. ügyész vádjára a vádlott hely ett az ügyvéd válaszol. 51. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyv veendő fel,amelyet az elnök és a jegyző irnak alá. (Vége köv.) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Fetten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz,. a.