Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 47. szám

.187 keket ezután sem ignoráló kinevezés Charibdisébe vezettetnénk : nem lesz csoda, ha elveszitjük a hitet, keblünk-e még most is félénk galambját, mely az absolutismus zivavatara által már-már örökre elsodortatva, — még csak alig tért vissza egy óhajtott szebb jövő reményének zöld ágával. Távol van tőlem, hogy a czélbavett birói szervezetnek a jövő titkaiba burkolt kivitele iránti gyanakvó sejtelmem alapján már előre recriminatiókra fakadnék; de a törvényjavaslatnak, — mely szerencse, hogy még csak javaslat, — 25. §-ára, mely megengedi, hogy a „bíró i szervezet életbeléptetése alkalmával leendő ki n e v e z é s e k n é 1, a 6. § - b an meghatározott kellékek alól kivételt tehet az igazságügyminiszter" — mint olyanra, mely rést nyit az emberi gyarló természetből ki nem küszöbölhető visszaélésnek és önkényes eljárásnak, — még sem mulaszthatom el határozottan alkalmazni,hogy: „Censeo Carthaginem esse delendam." S. A. Igaz-., minis, törvényjavaslat a bírák és birósági hivatalnokok felelősségéről. (Folytatás). III. F ej ezet. A fegyelmi vétségekről. 20. §. Fegyelmi vétségeket követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró, vagy birósági hivatalnok, a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ezáltal magának, vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki viselete által tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen, ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás, és a határozat azon bíróságot illeti, melynek ö tagja, valamely fél részére pervagy emlék-iratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás, vagy megváltoztatás végett átvizsgálja; vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésén kivül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ád. Ugyanezen szabály alá esik azon biró is: ki a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése, vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró bíróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik. Kivétetik mindazonáltal azon eset, ha a biró az elősorolt cselekményeket saját, vagy vele negyedizig rokonságban, vagy másodizig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56.§-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 21. §. A fegyelmi vétség büntetése: a) roszalás; b) feddés; c) pénzbüntetés; d) elmozdítás a hivataltól. 22. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó: azt a vétség nagyságához, é9 netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest, az illetékes fegyelmi bíróság saját belátása szerint határozza meg. 23. §. A roszalás, feddés, és pénzbüntetés jegyzékbe veendő. 24. §. Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett: a roszalás egy év után, a feddés pedig két év után hatályát veszti, s a jegyzékből kitörlendő. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja túl. 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott elmozdítás maga után vonja az illető czimének, fizetésének, valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, a melyeket az, szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. Fegyelmi eljárásnak nyudijazott birák, és birósági hivatalnokok ellen is ven helye. (2. §.) 28. §. Ha a biró, vagy birósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, {• de a véghatározat hozatala előtt hivataláról, illetőleg nyugdijáról önkéntesen lemond, a fegyelmi eljárás megindítása — illetőleg folytatása abbanhagyandó. Ily lemondás azonban a vagyoni felelőséget nem szünteti meg. (67. §.) 29. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében, az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél, vagy annak területén alkalmazott birói tagokat, és birósági hivatalnokokat. 30. §. A megintés előtt, az illető nyilatkozatra szólítandó fel. A megintés írásban történik, mi ellen jogorvoslatnak nincs helye. 31. §. A fegyelmi eljárás utján elmozdított hivatalnok, alárendeltebb, és nem birói hivatalba ismét alkalmazható. Ha azonban elmozdittatása, vagy önkéntes lemondása (20-ik §.) után három év alatt, javulásának kitűnő és folytonos jeleit adta: ezen idő eltelte után,birói hivatalra való jogosultságát ugyan nem, de arra való képességét • visszanyeri. IV. Fejezet A fegyelmi eljárásról. 32. §. Fegyelmi vétségek fölött a fegyelmi bíróság ítél. E bíróságnak három osztálya van. 33. §. Az első osztályú fegyelmi bíróság a kir. tábla tagjaiból alakul, s ennek hatósága kiterjed: a területén létező összes első fulyamodási bíróságok ítélő biráira ós királyi ügyészeire, valamint az első folyamodási bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott összes segédszemélyzetre. Ezen fegyelmi bíróság az elnökkel együtt öt tagból áll. Elnöke az illető kir. táblai rendes elnök, s ha ez akadályozva van, egyik tanácselnök. 34. §. A másod osztályú fegyelmi bíróság a legfőbb ítélőszék tagjaiból áll s az elnökön kivül 6 tagu tanácsban hozza határozatait. A.z elnökség a legfőbb Ítélőszék elnökét illeti, a kit akadály esetében, egyik tanácselnök helyettesit. Ezen másod osztályú fegyelmi bíróság fölebbviteli hatóságot képez mindazon fegyelmi ügyekben, a melyek a 33. §. szerint első folyamodásilag az első osztályú fegyelmi bírósághoz tartoznak, s határozatai ellen, a most nevezett ügyekben további fölebbvitelnek nincs helye. Ellenben első folyamodási, fegyelmi bíróságot gyakorol : a") az első folyamodási kir. törvényszékek elnökei, s alelnökei fölött; b) a kir. táblák összes birói tagjai fölött kivéve ezek elnökeit, s alelnökeit; c) a kir. táblai főügyész fölött; d) a b) és c) pontok alatti közegek, továbbá a semmitőszék, a legfőbb Ítélőszék, és a koronaügyész összes segédszemélyzete fölött.