Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 46. szám

\ 182 A tisztelt szerkesztő engedelmével *) folytatni fogom észrevételeimet. lgazs. minis, törvényjavaslat a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. (Folytatás). 12. §. A hivatali titok fölfedezésének bűntettét követi el azon biró, vagy bírósági hivatalnok, ki hivatali kötelességének megsértésével, oly tényeket, vagy iratokat, a melyeknek csak hivatali állásánál fogva jutott tudomására, vagy birtokába, s a melyeknek titokban tartására hivatalánál fogva kötelezve volt, azon szándékból, hogy ezáltal valakinek kárt, vagy magának, avagy másoknak illetéktelen hasznot okozzon, mással közöl, vagy az iratokat használat végett másnak átadja. 13. §. A biró, vagy birósági hivatalnok, ki hivatalába vágó valamely cselekménynek teljesítéséért, vagy elmulasztásáért ajándékot, vagy előnyt kiván, vagy azt előzetesen elfogadja, vagy az erre vonatkozó Ígéretet vissza nem utasítja, a megvesztegetés bűntettét követi el, —akár legyen az elkövetett cselekmény,vagy mulasztás hivatalos kötelességével ellenkező, akár nem. Az ajándék, vagy előny elfogadottnak tekintetik: ha a biró, vagy birósági hivatalnok azt, a mi hozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen megvesztegetési czélból lett juttatva, az átvételtől, vagy erről szerzett tudomásától számítandó három nap alatt vissza nem adja vagy a tényt fel nem jelenti. 14. §. A biró vagy birói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre tűrésre vagy mulasztásra törvényellenesen kényszeritseu, a zsarolás bűntettét követi el. 15. §. Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit, kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból büntető vizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit a büntető törvényben, és a büntető gyakorlatban meghatározott eseteken kivül, vizsgálat, vagy gyanuokok nélkül személyes szabadságától megfoszt; ugy szintén ki a törvényesen elrendelt letartóztatás, vagy fogságot a törvény által meghatározott időn felül meghosszabbítja, vagy ki a letartóztatottat a felmentő Ítéletnek, vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabad lábra nem bocsátja. 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró vagy birósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra. hogy valamely tanura vagy szakértőre, nyilatkozatának, vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon; vagya ki ezenczél elérésére fenyegetést, vagy kényszeritő eszközt használ. 17. §. Hamisítást követ el azon biró vagy birósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet, vagy egyéb okiratot, melynek vezetésére illetőleg szerkesztésére, hivatalnál fogva kötelezve vagy jogosítva van, szándékosan nem híven vezeti, vagy szerkeszti, vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést, oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges, s azon szándékkal, hogy a bűntett által valaki részére illetéktelen haszon, vagy jogellenes kár háruljon. *) Igen szívesen, sőt köszönettel veendjük. S z e rk. Az ezen szakban megjelölt okiratok szándékos megrongálása hasonlóul hamisítást képez. 18. §. A fentebbi szakasz alkalmazandó z hiteles fordítóra is, ha ez az abban körülirt büntettet, vagy irásba foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élőszóval előterjesztett fordítás által követte el. 19. §. A biró, vagy birósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt, vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen., vagy részben eltulajdonítja, vagy elidegeníti; ugy szintén a ki a fenntebbi 17. §-ban érintett valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít, vagy megsemmisít a sikkasztás bűntettét követi el. (Folyt köv.) lgazs. rendelet a birói ügyvitel tárgyában. (Vége.) 218. §. A jelen szabályzat 1—8. §§. az ezen fejezetben foglalt módosításokkal, a felebbviteli törvényszékekre nézve is kötelező erővel birnak. II. Fejezet. Ügykezelés. 219. §. Minden szakosztály számára külön-iktatókönyv, minden iktatókönyvhöz külön-betürendes mutató, s mindenik előadó számára külön előadói könyv vezettetik. Az iktatóhivatal ügykezelésére nézve a jelen szabályzat 9—32. §§. a felebbviteli törvényszékeknél is alkalmazandók. 220. §. Az ügydarabok kiosztása a tanácsok közt s az előadó nevezése, az illető tanácselnök meghallgatása mellett, az elnök által történik, az 55. §.szabályai szerint. Az iktatókönyv utolsó rovatában mindenik ügydarabnál megjegyzendő, hogy melyik tanácshoz utasíttatott. 221. §. Nagyterjedelmü vagy bonyolult ügyeknél az elnök társ-előadót nevezhet. De erre nem köteles, habár azt az ügyfelek kérnék, vagy az előadó javaslatba hozná is. 222. §. Az előadónak első teendője az ügyiratok felszerelését s azt, hogy a felterjesztés kellő időben történt, megvizsgálni, s a netán hiányzók pótlólagos felterjesztését legfelebb egy hét alatt szorgalmazni. A kiegészítés megrendelése ülésen kivül történik, akkor is, ha az ügyiratok ismét tovább, — t. i. a kir. itélő táblától a kir. curiához terjesztetnek. A kiegészítés három nap alatt eszközlendó. 223. §. Az előadó az első birósági ügykivonatokat (60. §.) használhatja ugyan az előadásnál; de köteles azokat az ügyiratokkal gondosan összehasonlítani; a tapasztalt hézagokat pótolni; mindenesetre pedig saját előterjesztményében (61. §.) a felebbvitelből kivonatot készíteni. A határozatok előkészítésére nézve itt is a jelen szabályzat 56—63. §§. szolgálnak zsinórmértékül. 224. §. A tanácsülés, előadás és ezek nyilvánossága tekintetében a jelen szabályzat 67—76. §§. alkalmazandók. A 66. §-ban foglalt elnöki teendők a tanácsülések vezetésére nézve, a felebbviteli bíróságoknál a tanácselnök jogköréhez tartoznak. 225. §. A tanácskozás és szavazás a jelen szabályzat 77—81. §§. szerint történik, a következő kiegészítés mellett : a) ha valamely ügyben társ-előadó van nevezve: ennek véleménye lesz, közvetlenül az előadóé után, meghallgatandó ; b) a többi szavazók az előadó snetáni társelőadó után,