Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 46. szám

183 kineveztetésök rendje szerint nyilvánítják véleményüket és szavazatukat; c) a 81. §-ban szabályozott eljárás követendő akkor is, a midőn a szavazatok három vagy több vélemény közt akkép vannak megoszolva, hogy a szavazók többsége egy indítvány fölött sincs teljesen egy értelemben, következőleg a különböző vélemények mindegyike ellen az összes szavazók felénél több áll. 226. §. A felebbviteli törvényszékek „0 Felsége a király" nevében adják ki határozataikat, 227. §. Ha a felebbvitt határozat mind tartalmára, mind az indokokra nézve helybenhagyatik : ennek megemlítése mellett a határozat tartalmára és indokaira hivatkozni elegendő; ellenben ha a felebbviteli bíróság helybeuhagyólag ugyan, de más indokokból határoz: ez utóbbiak a határozatban kiteendők. 228. Ha a felebbvitt határozat egészen, vagy részben megváltoztatik : határozat és indokok újból szerkesztendők. 229. §. A határozat szerkesztése, kihirdetése és hitelesítése a jelen szabályzat 82., 84—87. §§. szerint történik. Hasonlóau érvényesek a 83., 88—91. §§-ok is a tanácsjegyzőkönyvekre s az elintézett ügydarabokra nézve. 230. §. A kiadó-könyv vezetésére s a kiadványok leírására nézve a jelen szabályzat 92—97. §§. tartandók meg. A felsőbb hatóságokhoz intézett jelentéseket, s a felebbvitel utján hozott határozatokat az elnök és az előadó irják alá. 231. §. A felebbviteli törvényszéktől semminemű határozat nem kézbesittetik közvetlenül a feleknek, hanem mindig az első folyamodási biróság által, a hová a határozattal ellátott ügyek intézendők. Ennélfogva a felebbviteli törvényszékek határozatainak hiteles másolatát is csak az első folyamodási bíróságnál kérheti az illető fél, ha arra szüksége van. 232. §. Postai küldeményekre s a postakönyvre nézve a jelen szabályzat 107—110 §§., az irományoknak irattárba adására nézve pedig a 112. §. szolgál szabályul. 233. §. Az irattár a 114. §-ban előszabott I. és Vl-ik osztályokon fölül ugyanannyi és ugyanazon osztályokból áll, a mennyi szakosztályból a felebbviteli törvényszék. Az irattárra és irattári kezelésre nézve a jelen szabályzat 113, 116 — 121, 123 és 128. §§. alkalmazandók. 234. §. Felebbvitel esetében a felebbvitel tárgyát képező másod-, illetőleg harmadbirósági határozatot a tanácsjegyzőkönyvi kivonattal együtt (206. §.) azon felebbviteli törvényszék tartozik az iratokhoz mellékelni, melynél a kérdéses határozat keletkezett. 235. §. A semmiségi panasz felterjesztése a 206. §. szerint a felebbviteli törvényszékektől is közvetlenül történik. Ha tehát a másodbiróság határozata ellen volt a panasz irányozva, a felterjesztés az első bíróságtól a kir. itélő táblához, s innen a semmitőszékhez, — ha pedig a panasz a harmadbirósági határozat ellen emeltetett: a felterjesztés az első bíróságtól a harmadfolyamodási itélószékhez s innen a semmitőszékhez történik. 236. §. Az első bíróságtól érkezett felebbvitel további felterjesztése egyszerű jelentés, illetőleg kiséró levél mellett s a 234. §-ban említett kiegészitéssel, — a határozat és az ügyiratok leküldése pedig az első bírósághoz, külön kisérő levél nélkül, ugyanazon szabály szerint történik, mely a felterjesztésre nézve a 206. és 235. §§-ban van megállapítva. Harmadik ozim.Ügyvitel az egyes biráknál. 237. §. Minden egyes biró mellett jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. Szolgabirák mellett a jegyzőkköny vvezetö teendőit egyelőre az esküdtek teljesitik. 238. §. Szóbeli panaszok felvételére az egyes birák bizonyos napokat és órákat jelöljenek ki, — oly időt t. i. a melyen tárgyalások nem tartatnak. Panaszok azonban, a melyekre nézve a törvény gyors eljárást rendel, időre való tekintet nélkül azonnal felveendők és elintézendők. 239. §. Különösen több községből álló járásokban az egyes biró ugyoszsza fel teendőit hely-és időszerint, hogy holléte mindig tudva legyen, s a feleknek a megjelenés lehetőleg könnyittessék. 240. §. A szóbeli kereset felvétele jegyzőkönyvileg és ugyanazon szabályok szerint történik, a melyek a törv. rendtartás 64. §-ában vannak a rendes keresetlevélre nézve megállapítva. A jegyzőkönyvet a fél, illetőleg megbízottja sajátkezüleg aláírni, s ha irni nem tud: szokott kézjegyével ellátni tartozik. A keresetről felvett jegyzőkönyv azonnal az iktatókönyvbe vezetendő. 241. §. Ha a kereset jegyzőkönyvileg vétetett fel, ez esetben alperes a jegyzőkönyv másolata s az arra vezetett végzés által, felperes pedig felzetileg idéztetik a tárgyalásra. 242. §. A biró csak oly esetben van jogosítva a feleket, vagy azok bármelyikét személyes megjelenésre idézni, a midőn a személyes megjelenés a tárgyalás czéljából múlhatatlanul szükségesnek látszik, és aránytalan költséggel nem jár (törv. rendt. 83. §.) 243. §. Az ügy felvétele alkalmával az egyeztetés megkisórlendő lóvén: ezt a biró kényszerítés s a per kimenetére való czélzás nélkül eszközölje. Az egyezség megkísérlése, akár vezessen sikerre, akár nem: a jegyzőkönyvben minden esetben megemlítendő. 244. §. A. biró a tárgyalás folyamában szabályszerű eljárásról, s a csend és rend fenntartásáról gondoskodjék. A jelen szabályzat 72—75. §§-nak a nyilvánosságra vonatkozó határozatai az egyes bíráknál is alkalmazandók. 245. §. A tárgyalásról jegyzőkönyv vétetik fel, s a tárgyalás számára és idejére való tekintet nélkül folytatólag vezettetik. E jegyzőkönyvbe a biró a törv. rendtartás 117. §. utasításához képest a tényállást a felek előadása szerint s a bizonyítékokra hivatkozva, röviden beiktatja. A törv. rendtartás idézett §. szolgál szabályul az aláírásokra nézve is, azon hozzáadással, hogy ha ugyanazon ügyben több tárgyalás tartatott: a jegyzőkönyv mindenik tárgyalás berekesztésével aláírandó. 246. §. Ha a felek élő szóval vallottak a biró előtt ügyvédet vagy más megbizottat: az a jegyzőkönyvben megjegyzendő A felek által felhívott okiratok a 45. §-ban emiitett jegyek alatt a jegyzőkönyvhöz mellékeltetnek s az iratjegyzék a perről felvett jegyzőkönyvbe iktattatik. 247. §. A tárgyalás befejezte utáu felmerült s ugyanazon ügyre vonatkozó jogcselekmények, jelesül: tanúkihallgatás, bírói szemle vagy becsű, ítélethozatal, szóval bejelentett felebbvitel és végrehajtás, időrend szerint a perrőlfelvett jegyzőkönyvbe vétetnek, illetőleg iratnak be. 248. §. A tanúkihallgatás vagy birói szemle befejeztével, valamint oly esetben is, midőn e bizonyítékoknak