Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 45. szám

1 80 telesített másolata azon felekre nézve is, a kik felebbvitellel nem éltek (B) ; c) a felebbviteli beadvány (felebbezvény vagy semmiségi panasz) első példánya (C); d) az összes iratok, az előterjesztvényi ivvel, illetőleg perkivonattal s nem-peres ügyekben az iratjegyzékkel együtt (D). 205. §. A tanácsjegyzőkönyvnek a felebbvitt ügyre vonatkozó másolata a felebbvitt határozatra iratik, vagy ha a netáni külün-vélemény terjedelmessége külün-ivet venne igénybe, a határozathoz füzetik. 206. §. Felebbezés esetében a (elterjesztés a másodbirósághoz történik akkor is, midó'n a felebbezés ennek határozata ellen intéztetett. Ez esetben a 204. §. szerint felszerelt jelentéshez a másodbirósági határozat hiteles másolata (E), az erre vonatkozó kézbesítési vétbizonyitvány hilélesített másolata (F), és a felebbezvény első példánya (Gr alatt) járul. A semmiségi panasz ellenben közvetlenül terjesztetik fel a semmitőszékhez, akkor is, ha a p;inasz az első bíróság határozata ellen emeltetett. 207. §. A 204. s köv. §§-ban érintett másolatokat a kiadó hitelesiti. 208. §. A felszerelési szabályok pontos megtartásáért első sorban az előadó, azután nz elnök felelős, a kiknek e szerint különös kötelességük leend : a felterjesztendő iratokat a jelentés aláírása alkalmával megvizsgálni, s a netáni hiányok pótlását azonnal eszközöltetni. Második czim. Ügyvitel a felebbviteli törvényszékeknél. I. Fejezet. Altalános határozatok. 209. §. A kir. ítélő táblák, továbbá a magyar kir. curia egyik osztálya mint semmitöszék, végre a curia másik osztálya, mint harmadfolyamodási legfőbb Ítélőszék külön elnöki felügyelet és vezetés alatt állanak, külön hivatali pecséttel birnak, s az ügyvitel minden ágában egymástól elkülönitve működnek. 210. §. Az előbbi §-ban említett mindenik elnök saját elnöki ügyvitellel bír. Az elnök látja el a törvényszéki igazgatás teendőit, és a felügyeletet mind az ügyvitelre, mind a személyzeti ügyekre nézve; az elnököt illeti a szünidő kiszabása a jelen szabályzat 217. §-ában foglalt utasitás szerint; az elnök tesz javaslatot a segélyezések, jutalmazások és fizetési előlegek iránt az igazságügyi miniszterhez; az elnök gyakorolja a fegyelmi hatóságot a fenálló szabályok szerint; az elnök közvetíti az érintkezést a törvényszék s az igazságügymínisterium közt mindazon ügyekben, a melyek az elnöki ügyvitelhez utasitvák; e végből külön elnöki irodával birs a ministerrel közvetlenül levelez. Az elnököt akadályozás vagy távollét esetében az igazságügyi miuister által rendelt tanácselnök (215. §.) helyettesíti. 211. §. A felebbviteli törvényszékek hivatalos pecsétül Magyarország czimerét használják a következő körirattal : a) a kir. itélő táblánál: „Magyar kir. itélö tábla Pesten (Marosvásárhelyt t)"; b) a magyar kir. curia azon osztályánál, mely az érdemleges kérdésekre nézve határoz: „A magyar kir. curia mint legfőbb Ítélőszék Pesten" ; c) a magyar kir. curia azon osztályánál, mely a semmiségi esetekre nézve határoz: „Amagyar kir.curia mint semmitöszék Pesten." 212. §. A kir. itélő táblák külön szakosztályokkal birnak a polgári, úrbéri és büntető ügyek számára. Ezen szakosztályok szerint különittetnek el a felebbezett ügyek, és alakittatnak a tanácsok a következő számmal : a) a pesti kir. itélő táblánál öt polgári, egy úrbéri és két büntető : összesen nyolez tanács; b) a marosvásárhelyi kir. itélő táblánál két polgári, egy úrbéri, és egy büntető: összesen négy tanács. 213. §. A magyar kir. curia semmitőszéke egyetlen szakosztályt képez, s szükség esetén két tanácsra oszlik. A magyar kir. curia másik osztálya ellenben négy szakosztályból áll. Az első szakosztályhoz tartoznak a polgári, a másodikhoz az úrbéri, a harmadikhoz a váltó-, s kereskedelmi csőd- és bánya-, a negyedikhez a büntető ügyek. Ezek közül a polgári szakosztály két tanácsot, a többi szakosztályok egy-egy külön tanácsot képeznek. A legfőbb Ítélőszék ezek szerint összesen öt tanácsból áll. 214. §. A tanácsokat az elnök alakítja, lehetőleg a birák képessége és hajlamai szerint, félévi időtartamra. Ezen idő elteltével a tagoknak egészben vagy részben változtatásával mindenik tanács újra alakitható. 215. §. Minden tanácsnak külön és állandó elnöke van. A tanácselnök a vezetése alatti tanács ügyvitelére nézve ugyanazon hatáskörrel bir, mely az első folyamodási törvényszékek elnökeit a jelen szabályzat szerint átalában illeti, — azon teendők kivételével, a melyek a 210. §. által a törvényszéki elnöknek tartatnak fenn. Ez utóbbi azonban az elnökletet bármelyik tanácsban és bármikor átveheti. 216. §. A felebbviteli bíróságoknak tanácsok szerinti felosztása által az elnök nincs korlátozva abban, hogy a tanácsok valamennyi tagjainak meghivása mellett teljes tanácsülést tartson (67. §.), vagy személyi viszonyokhoz képest, s egyenlő munka-felosztás czéljából egyik tanác9 tagjait más tanácsban is alkalmazza De a tagok változtatásánál arra ügyeljen, hogy a tanácsok rendszerinti előadói ne alkalmaztassanak más tanácsnál hasonló minőségben, az állandó tagok pedig mindenik tanácsban és mindig többséget képezzenek. 217. §. Minden bírósági tagnak jogában áll egy éven át. hatheti szünidőt igénybe venni. Az elnök e szünidők kiszabásánál arra ügyel, hogy a határozathozatalra megkívántató számban fogyatkozás ne történjék s az ügyvitel fennakadást ne szenvedjen. Ha a szünidő megtagadtatik vagy nem a kérelmező által kijelölt évszakban adatik meg, ugy azon esetben is, ha valamely bírósági tagnak fontos körülménynél fogva hosszabb szünidőre lenne szüksége: az igazságügyi miniszterhez van helye folyamodásnak. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdcmop SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi Sándornál fíal-piarz és al-dunasor sarkán 9. »*. a.