Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 45. szám
1 79 tétlenül maradnak." Az or. biró szab. VI. J. 2. 3. §-aiban világosan kiinondatik, miszerint a mezeirendőri bíróságokra teendő intézkedések mellőzhetlen szüksége fen nem forog, — tebát az 1840. évi IX. 3. §-nak intézkedését valamint akkor ugy most a törvénykezési rendtartás is fentartotta. Igaz ugyan, hogy erre sokan azt mondják, mikép az 1868. évi L1V. tcz. 1. §-a elsorolja a bíróságokat, de sehol sem említi a mezei rendőrbirákat, annyival kevesbbé a kapitányokat. De az orsz. bir. szab. 24. §. sem emiitette azokat, és mégis mind ez ideig vagy is június hó 1-jéig királyi városokban a mezei rendőrségre való felügyeletet és bíráskodást a kapitányok gyakorolták. És most mit tettek sok helyen ? azt, hogy a kapitányi hivatalokat akarják használni az előleges eljárásoknál. Nem feszegetem mi lesz annak következménye, de annyit bátran lehet mondani, hogy az igazságszolgáltatás czéljainak az ily eljárás nem felel meg, nem felelhet meg, mert mi ott az eredmény, hol a biró csak más közeg közvetítése folytán jut az ügy megismeréséhez? K. Gy. Igazs. mini-, törvényjavaslat a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. 1. Fe jezet. Altalános szabályok. 1. § Abirák és bírósági hivatalnokok, hivatali kötelességüknek szándékos, vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegéseért, felelősséggel tartoznak. Felelősséggel tartoznak a birák és bírói hivatalnokok azon károkért is, melyeket hivatali kötelességük megsértésével a feleknek, vagy az államnak okoztak. 2. §. Birák, és bírósági hivatalnokok alatt értetnek: a) az itéló birák; b) a kir. ügyészek, főügyészek és a korona ügyész; c) a birósági segédszemélyzet; d) a kir. ügyészek, főügyészek, és a korona-ügyészség segédf zemélyzete, e) a bíróságoknál a kir. ügyészek, főügyészek, s a korona-ügyésznél alkalmazott kezelőszemélyzet; f) a bíróságokhoz az állam által kinevezett szakértők. Az ezen szakaszban elősorolt személyek, hivataloskodásuk ideje alatt elkövetett hivatali bűntetteikért, hivatali minőségük megszűnte után is felelősek; s fegyelmi tekintetben a nyugalmaztatásuk után elkövetett cselekményeikért is, a jelen törvény rendeleteinek vannak alávetve. 3. §. Hivatali büntettek tekintetében, ajelen törvény hatálya az esküdtekre, és választott bírákra is kiterjed. 4. §. Hivatali bűntett, vagy fegyelmi vétség esetében, a felelősségre vonás közkereset utján történik, a kártérités pedig a mennyiben az erre okot adó cselekmény büntettet képez: a károsított akarata szerint akár a büntető perben, akár azonkívül, egyéb esetekben ajelen törvény I. részének IV. fejezetében meghatározott módon, csak magánkereset utján érvényesíthető. 5. §. Az igazságügymiuiszter főfelügyeleti joga, és hatósága, melynélfogva a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölött őrködik, a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad; azonban bármely hivatali bűntett, vagy vétség megfenyitését csak a jelen törvényben szabályozott uton és módoD eszközölheti. II. Fejezet. A h i v a t a 1 i büntettek. 6. §. A hivatali bűntett megbüntetése a rendes bűnvádi eljárás útjára tartozik. A büntetés mérvét, a fenálló törvények, és a törvényes gyakorlat határozzák meg. A birói illetőség iránt szintén a fenálló törvények irányadók. 7. §. Az ítélet, mely által a 2. §-ban elősorolt személyzetnek valamely tagja hivatali bűntettben bűnösnek Ítéltetett, a rendes büntetésen és ennek következményein fölül, maga után vonja még azt is: hogy az elitélt egyén elveszti hivatalos czimét, fizetését, nyugdiját, s átalában minden igényét, bármi egyéb javadalom iránt, a melyet szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. A büntetés ezen következményei az Ítéletben kiteendök. 8. §. Ha a hivatali büntettet esküdt, vagy választott biró követte el: a hivatalvesztés helyett esküdti, vagy választott-birói képességének elvesztése lesz itéletileg kimondandó. 9. §. A hivatali bűntett által okozott károk az illető feleknek, vagy az államnak, a bűntettes által, vagy ha többen volnának ezek által egyetemlegesen megtérítendők. 10. §. Hivatali büntettet képez általában: ha a biró vagy birósági hivatalnok hivatali kötelességét cselekvőleg, vagy mulasztólag a végett sérti meg: hogy ez által magának vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon. Ha pedig hivatali kötelességének teljesítését, a fent körülirt czélból, törvényes felsőbbségének meghagyása után is megtagadja, vagy feltünőleg elhalasztja; ez súlyosító körülménynek vétetik. 11. §. Hivatali büntettet képez különösen: a) a hivatali titok közlése; b) a megvesztegetés; c) a zsarolás ; d) az erőszak; e) a hamisítás; f) a sikkasztás. (Folyt köv.) Igazs. rendelet a birói ügyvitel tárgyában. (Folytatása.) 202. §. Leltározás esetében mind az ingó, mind az ingatlan hagyatéki javakra nézve becslésnek van helye. A bíróság vagy ennek kiküldöttje a törvény, rendtartás 213. §-ra való tekintettel s lehetőleg az érdekeltek meghallgatásával, három szakértő becsüst választ, s a leltárba az érdekelteknek az összeírásra és becslésre vonatkozó észrevételeit is beiktatja. X. Fejezet. Felebbvitel. 203.§.Minden felebbvitel egyszerű jelentés mellett s az illető bíróság által terjesztetik a felébbviteli törvényszékhez. E jelentésben meguevezendők az ügyfelek; megemlítendő különösen azon fél, a ki által, — s a kérdés, a melyben a felebbvitel használtatott. A panasz ténykörülményei iránt csak oly esetben nyilatkozhatik a bíróság, a hol azt a törvény rendeli. A jelentés küllapján a felterjesztő s a felebbviteli bíróság, valamint a felek megnevezése; az ügy rövid tartalma s a felebbvitel minősége kiteendő. 204. §. A jelentés mellékletei következők: a) a határozat, mely ellen a felebbvitel intéztetett, — hiteles másolatban (A); b) az erre vonatkozó kézbesítési vétbizonyitvány hi-