Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 45. szám

1 79 tétlenül maradnak." Az or. biró szab. VI. J. 2. 3. §-aiban világosan kiinondatik, miszerint a mezeirendőri bírósá­gokra teendő intézkedések mellőzhetlen szüksége fen nem forog, — tebát az 1840. évi IX. 3. §-nak intézkedését va­lamint akkor ugy most a törvénykezési rendtartás is fen­tartotta. Igaz ugyan, hogy erre sokan azt mondják, mikép az 1868. évi L1V. tcz. 1. §-a elsorolja a bíróságokat, de sehol sem említi a mezei rendőrbirákat, annyival kevesbbé a kapitányokat. De az orsz. bir. szab. 24. §. sem emiitette azokat, és mégis mind ez ideig vagy is június hó 1-jéig királyi városokban a mezei rendőrségre való felügyeletet és bíráskodást a kapitányok gyakorolták. És most mit tettek sok helyen ? azt, hogy a kapitányi hivatalokat akarják használni az előleges eljárásoknál. Nem feszege­tem mi lesz annak következménye, de annyit bátran le­het mondani, hogy az igazságszolgáltatás czéljainak az ily eljárás nem felel meg, nem felelhet meg, mert mi ott az eredmény, hol a biró csak más közeg közvetítése foly­tán jut az ügy megismeréséhez? K. Gy. Igazs. mini-, törvényjavaslat a birák és bírósági hivatal­nokok felelősségéről. 1. Fe jezet. Altalános szabályok. 1. § Abirák és bírósági hivatalnokok, hivatali kötelességüknek szán­dékos, vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megsze­géseért, felelősséggel tartoznak. Felelősséggel tartoznak a birák és bírói hivatalno­kok azon károkért is, melyeket hivatali kötelességük megsértésével a feleknek, vagy az államnak okoztak. 2. §. Birák, és bírósági hivatalnokok alatt értetnek: a) az itéló birák; b) a kir. ügyészek, főügyészek és a korona ügyész; c) a birósági segédszemélyzet; d) a kir. ügyészek, főügyészek, és a korona-ügyész­ség segédf zemélyzete, e) a bíróságoknál a kir. ügyészek, főügyészek, s a korona-ügyésznél alkalmazott kezelőszemélyzet; f) a bíróságokhoz az állam által kinevezett szakértők. Az ezen szakaszban elősorolt személyek, hivatalosko­dásuk ideje alatt elkövetett hivatali bűntetteikért, hiva­tali minőségük megszűnte után is felelősek; s fegyelmi tekintetben a nyugalmaztatásuk után elkövetett cselek­ményeikért is, a jelen törvény rendeleteinek vannak alá­vetve. 3. §. Hivatali büntettek tekintetében, ajelen törvény hatálya az esküdtekre, és választott bírákra is kiterjed. 4. §. Hivatali bűntett, vagy fegyelmi vétség esetében, a felelősségre vonás közkereset utján történik, a kártéri­tés pedig a mennyiben az erre okot adó cselekmény bün­tettet képez: a károsított akarata szerint akár a büntető perben, akár azonkívül, egyéb esetekben ajelen törvény I. részének IV. fejezetében meghatározott módon, csak magánkereset utján érvényesíthető. 5. §. Az igazságügymiuiszter főfelügyeleti joga, és hatósága, melynélfogva a bíróságok pontos és szabály­szerű ügykezelése fölött őrködik, a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érde­kében vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik, jövőre is érintetlenül marad; azonban bármely hivatali bűntett, vagy vétség megfenyi­tését csak a jelen törvényben szabályozott uton és mó­doD eszközölheti. II. Fejezet. A h i v a t a 1 i büntettek. 6. §. A hi­vatali bűntett megbüntetése a rendes bűnvádi eljárás út­jára tartozik. A büntetés mérvét, a fenálló törvények, és a törvényes gyakorlat határozzák meg. A birói illetőség iránt szintén a fenálló törvények irányadók. 7. §. Az ítélet, mely által a 2. §-ban elősorolt sze­mélyzetnek valamely tagja hivatali bűntettben bűnösnek Ítéltetett, a rendes büntetésen és ennek következményein fölül, maga után vonja még azt is: hogy az elitélt egyén elveszti hivatalos czimét, fizetését, nyugdiját, s átalában minden igényét, bármi egyéb javadalom iránt, a melyet szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. A büntetés ezen következményei az Ítéletben kiteendök. 8. §. Ha a hivatali büntettet esküdt, vagy választott biró követte el: a hivatalvesztés helyett esküdti, vagy választott-birói képességének elvesztése lesz itéletileg ki­mondandó. 9. §. A hivatali bűntett által okozott károk az illető feleknek, vagy az államnak, a bűntettes által, vagy ha többen volnának ezek által egyetemlegesen megtérítendők. 10. §. Hivatali büntettet képez általában: ha a biró vagy birósági hivatalnok hivatali kötelességét cselekvő­leg, vagy mulasztólag a végett sérti meg: hogy ez által magának vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon. Ha pedig hivatali kötelességének teljesítését, a fent körülirt czélból, törvényes felsőbbségének meghagyása után is megtagadja, vagy feltünőleg elhalasztja; ez sú­lyosító körülménynek vétetik. 11. §. Hivatali büntettet képez különösen: a) a hiva­tali titok közlése; b) a megvesztegetés; c) a zsarolás ; d) az erőszak; e) a hamisítás; f) a sikkasztás. (Folyt köv.) Igazs. rendelet a birói ügyvitel tárgyában. (Folytatása.) 202. §. Leltározás esetében mind az ingó, mind az ingatlan hagyatéki javakra nézve becslésnek van helye. A bíróság vagy ennek kiküldöttje a törvény, rend­tartás 213. §-ra való tekintettel s lehetőleg az érdekeltek meghallgatásával, három szakértő becsüst választ, s a lel­tárba az érdekelteknek az összeírásra és becslésre vonat­kozó észrevételeit is beiktatja. X. Fejezet. Felebbvitel. 203.§.Minden felebb­vitel egyszerű jelentés mellett s az illető bíróság által ter­jesztetik a felébbviteli törvényszékhez. E jelentésben meg­uevezendők az ügyfelek; megemlítendő különösen azon fél, a ki által, — s a kérdés, a melyben a felebbvitel hasz­náltatott. A panasz ténykörülményei iránt csak oly eset­ben nyilatkozhatik a bíróság, a hol azt a törvény rendeli. A jelentés küllapján a felterjesztő s a felebbviteli bí­róság, valamint a felek megnevezése; az ügy rövid tar­talma s a felebbvitel minősége kiteendő. 204. §. A jelentés mellékletei következők: a) a határozat, mely ellen a felebbvitel intéztetett, — hiteles másolatban (A); b) az erre vonatkozó kézbesítési vétbizonyitvány hi-

Next

/
Thumbnails
Contents