Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 2. szám

7 bűnös becsusztatásra irányzott feljelentést ó maga visszavonta, mire a fenyítő biróság „mivel vádló panaszát tévedésen alapullnak maga belátá és vádját visszavonta" a bünvizsgálatot beszünteté. S. A. a maga védelmében előadja, miszerint az üzletet ő hozta létre, 'ó ment L. P.-hez olajat I). J. szára ára veendő, ő kötötte meg az alkut D. J. nevében és ő vitte el D. J.-hez az L. P. által szerkesztett kütleveleket aláíratás végett. A szóbeli alkunál — ugy mondja — határozottan nem tétetett emlités sem bécsi sem vámmázsáról, hanem -- mint szokás — csak általában mázsáról szólott értvén azonban 6 ez alatt, bécsi mázsát. Mint felperesi képviselő magára a feltett jogkérdésre nézve, nevezetesen hogy a létező kél különböző szerkezetű kötéslevél alapján melyik sulyegység vétessék kikötöttnek, út alperesi védő igen tisztelt Nagy Károly kartárs ur ellenében, azon nézetet pártoltam, és illetőleg azon szempontból indultam ki, hogy maga a kérdés jelen concret esetben tisztán csak polgári jog szempontjából ítélendő meg, tehát minden tekintet nélkül, alperesnek fraus és dolusra irányzott vádjára. Es pedig nem csak azért, mert polgári uton perlekedvén, a fraus és dolus constatálása a polgári per bírájához nem is tartozik, hanem azért is mert alperes maga, a fenyítő törvényszék előtt tévedésnek vállá azon állítását, hogy a két levél felperes által bűnös szándékossággal szerkesztetett volna a kérdéses kétértelműséggel. Polgári jog szempontjából pedig, az mindenekelőtt a kérdés; tartalmaz-e a két levél értelmi ellenmondást és pedig oly értelmi ellenmondást, hogy az egyik levélnek határozata által, a másik levélbeli határozat egyenesen kizárassék? Ily értelmi ellenmondás lenne például ha az egyik levélben vámmázsa, a másikban kilogramm vagy más mérték, akár tehát bécsi mázsa határozottan kiírva lenne. Ha ez így lenne akkor helybenhagynám, hogy a szerződők megegyező akaratának kipuhatolása, a fenforgott mellékkörülmények segítségül vétele mellett eszközöltessék. Figyelembe lehetne igenis venni a helyi szokást, az országosan elfogadott mértéket, az üzlet megkötésekor volt árakat, vagy a felek concludens cselekvényeit s ha így közvetve, a mellékkörülményekből való következtetés által sem lehetne a felek megegyező akarata kipuhatolható, akkor épen ezen megegyező akarat hiányából a szerződés létrejöttnek nem is volna tekinthető. Azonban közelebbről vizsgálva a két kötéslevelet ugy kell találnunk, hogy azokban oly értelmi ellenmondás, mely a két levelet egymásmelleit megállani nem engedné, nem is létezik. Az ugyanis még nem vehető ily hatású ellenmondásnak, hogy az egyikben „vámmázsa", a másikban „mázsa" foglaltatik, mert a két levél, a létrejött írásbeli szerződésnek egymást kiegészítő alkatrészei lévén, a D. J. által 3. sz. a. felmutatott példányban csak általánosságban használt bővebb értelmű „mázsa" kifejezés, a felperes által A. a. felmutatott példányban használt szűkebb értelmű „vámmázsa" kifejezéssel nem csak, hogy nem ellenkezik, hanem épen ellenkezőleg az első az utóbbi által csak határozottan köriiliratik, és a 3. sz. alattiban használt „mázsa" szó alatt a bevett szokás alapján netalán érthető bécsi mázsa, az A. alattiban körülirt „vámmázsa" kifejezésből világosan kiderülő ellenkező kikötés által egyenesen kizáratik, ugy, hogy maga a 3. sz. alattiban foglalt „mázsa", az A. alatti levél mellett nem tehet mást mint vámmázsát. A hol pedig ellenmondás és a szerződés értelme iránt kétely nincs, ott mesterségesen interpretálni nem kell, a mellékkörülményekből vont következtések szüksége pedig elesik; hol a felek akarata szerződés által szabályoztatott, ott feltevésekből kiindulni nem lehet, és feltevésekből kiindulva, egyebet határozni mint a mi az irott szerződésben foglaltatik, nem szabad. A feltevések csalhatnak D. J. daczára a piaczi szokásnak vehetett olajat akár uucziákként és vehetett májusban, majd csak septemberre szállitandólag, üzleti sejtelmei szerint, szabadon bármi áron. A feltevések tehát csalhatnak, az irott szerződés azonban — legem ponit. D. J. tehát aláírván a kötéslevelet, az ellene egész terjedelmében teljesen bizonyít és tartozott volna ő az abban foglalt kötelezettségeket akképen teljesíteni, amiut azok ama kötéslevélben körülirvák, nevezetesen vámmázsánként 24 frtjával az olajat átvenni. (Vége köv.) 1868. évi rXLIII. törvényczikk Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásárúi. (Vége.) 15. §. Az 1844-ik évi magyarországi Ill-ik törvényczikk 2 §-ának a veg}Tes házasságok egybekötésére vonatkozó rendelete, s ugyanezen törvényczikknek 6-tól 10-ig terjedő §§-ai az egyik vallásból másik vallásba való áttérés módozatát illetőleg, az előbbi 14. §-ban emiitett minden vallásfelekezetre nézve, és a kölcsönös viszonosság értelmében, a törvényhozás végleges intézkedéséig,. Erdélyre is kiterjesztetnek. 16. §. A Középszolnok , Kraszna- és Zarándvármegyék, s Kővárvidéke területén létező egyházak és iskolák továbbra is eddigi egyházi hatóságaik alapfognak tartozni. 17. §. 0 Felségének Magyarország királyának, mint Erdély nagyfejedelmének és (siculorum comes) székelyek ispánjának ezen cziméből Magyarország e's Erdély törvényes egységének hátrányára semminemű következtetés nem vonható. 18. §. Ezen törvény végrehajtásával a minisztérium oly felhatalmázás mellett bizatik meg, hogy saját felelőssége alatt miadazon intézkedéseket is megtehesse, s mindazon kiviteli módozatokat is alkalmazhassa, melyek a helyi viszonyokhoz képest szükségesek lesznek. Kelt Budán 1868 deczember hó hatodik napján. F e r e n c z József, s. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k. 1868. évi XL1V. törvényczikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában (Szentesittetett 1868. decz. 6-án. Kihirdettetett: 1868. decz. 7-én) Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja ; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, a mennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik :