Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 2. szám

8 a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni : 1. §. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar ; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók ; az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar. 2. §. A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek ; de vitethetnek e mellett mindazon nyelven is, a melyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egy ötöd része jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések eseteiben a magyar szöveg a szabályozó. 3. §. Törvényhatósági gyűlésekben mindaz, a ki ott szólás jogával bir, akár magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar. 4. §. A törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban az állam hivatalos nyelvét használják ; de használhatják a mellett hasábosán még azon nyelvek bármelyikét is, melyet jegyzőkönyveikben használnak. Egymásközti irataikban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét használhatják, a mely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a második szakasz szerint jegyzőkönyvei vitelére elfogadtatott. 5. §. A belső ügyvitel terén a törvényhatósági tisztviselők az állam hivatalos nyelvét használják; de a mennyiben az egyik vagy másik törvényhatóságra vagy tisztviselőre nézve gyakorlati nehézséggel járna: az illető tisztviselők kivételesen törvényhatóságaik jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikét is használhatják. Valahányszor azonban az állami felügyelet és a közigazgatás tekintetei megkívánták : jelentéseik és az ügyiratok egyszersmind az állam hivatalos nyelvén is felterjesztendők. 6. §. A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják. 7. §. Az ország minden lakosa azon esetekben, a melyekben ügyvéd közbejötte nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény oltalmát és a biró segélyét : a) saját községi birósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt az illető község ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; d) más biróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak biróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik. 8. §. A biró a 7-ik §. eseteiben a panaszt vagy kérelmet, a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; a kihallgatást, tanuhallgatást, szemlét és más birói cselekményeket, ugy a peres, mint a peren kivüü, valamint a büuvádi eljárásoknál a perben álló felek, illetőleg a kihallgatott személyek nyelvén eszközli; a perek tárgyalási jegyzőkönyveit azonban azon a nyelven vezeti, melyet a perlekedő felek a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvei közöl kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha e tekintetben megegyezés létre nem jönne, a biró a tárgyalási jegyzőkönyvet a törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelveinek bármelyikén vezetheti, tartozik azonban annak tartalmát a feleknek szükség esetén tolmács segélyével is megmagyarázni. Szintúgy tartozik a biró a felek előtt megmagyarázni s illetőleg tolmácsoltatni a per fontosabb okmányait is, ha ezek olyan nyelven volnának szerkesztve, melyet a perben álló felek egyike vagy másika nem ért. Az idézési végzés a megidézendő fél érdekében, ha rögtön kitudható, annak anyanyelvén, különben pedig azon községnek, a melyben a megidézendő fél lakik, jegyzőkönyvi nyelvén, vagy pedig az állam hivatalos nyelvén fogalmazandó. A birói határozat a tárgyalási jegyzőkönyv nyelvén hozandó; de köteles azt a biró minden egyes félnek azon a nyelven is kihirdetni, illetőleg kiadni, a melyen kívánja, a mennyiben azon nyelv a törvényhatóságnak, a melyhez a biró tartozik, jegyzőkönyvi nyelveinek egyikét képezi. (Folyt, köv.) Budapesti ügy védegylet. A harmadik (bün- és börtönügyi) szakosztály kezdte meg és fejeztébe az egylet szakosztályi működését a mult évben. Utolsó ülésében tárgyaltatván Környey Edének abbeli indítványa, miszerint kéressék fel az igazságügyi minisztérium, hogy ezentúl minden törvényjavaslatot, mielőtt az az országgyűlés elé terjesztetnék, az egyletnek véleményadás végett adná ki, az indítvány, valamint az annak kapcsában bemutatott folyamodványi tervezet egyhangúlag elfogadtatott s határoztatott : azt az egylet elé terjeszteni azon óhaj mellett, miszerint ez indítvány a vidéki ügyvédi egyletekkel is, hozzájárulás végett közöltessék. Dárday Sándornak „Mily börtönrendszert fogadjunk el?" czimü röpirata véleményezés végett egy bizottmánynak adatott ki, mely következő tagokból alakíttatott : Gaal Ernő, Környey Ede, Siegmund Vilmos, Dárday Sándor és Mátyus Arislid. Végül Környey Ede indítványa folytán a büntetőjog, eljárás és börtönrendszerben érvényesítendő alapelveknek az 1843-ki javaslat fonalán leendő megállapítása végett egy Kralitz Kálmán, Andorffy Károly, Dárday Sándor, Szilágyi Dezső, Környey Ede, Gaal Ernő, Neskovils Döme éa Szelényi Károly tagokból álló bizottmány küldetett ki. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r n á I Halfiacz és al-dunasor sarkán 9. ti. a.