Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 40. szám

160 V. F e j e z e t. T a n á c s ü 1 é s. 64. §. Ügy darabok, a m ly ek | az elintézés czéljából szükséges kiegészítéseket, vagy csak más ba- I tóságoknak adandó felvilágosításokat, kézbesítések teljesítését, avagy más alárendelt cselekményeket tárgyaznak: nem esnek tanácskozás alá, hanem az előadó által a kiadmányi tervvel együtt, legfelebb egyik ülésnaptól a másikig az elnöknek jegyzék mollett átadatnak. Az elnök e jegyzéknek egy másolatát az iktatóhoz, magát a jegyzéket pedig az iratokkal együtt a kiadóhoz küldi. .Minden más tárgy tanácsülésben adatik elő. 65. §. Az elnöknek intézkednie kell, hogy tanács-ülést, ha a szükség kívánja, mindennap tarthasson, s a sürgős ügydarabok, még a beadás napján előadathassanak. 66. §. Az elnök jelöli ki a tanács tagjait: az előadót, a szavazó bírákat, s a tanácsjegyzőt; az elnök nyitja meg és zárja be az ülést; annak méltósága felett őrködik ; a csendet és rendet fenn" tartja; s az egész tanácskozmány menetének szabályszerűségéről gondoskodik. Ha a birák létszáma megengedi: az elnök több tanácsot alakithat, s azokban az elnököt, ugyanezen hatáskörrel, a 3. §. szerint megbízott tag helyettesíti. 67. §. Felsőbb rendeletek és utasitások, valamint a lelebbviteli biróságok által tett s jövőre nézve utasításul szolgáló észrevételek teljes tanácsülésben adatnak elő. Ha nem jelenhetnének meg a birák mindnyájan : az elnök intézkedik, hogy az előadott rendeletek és utasitások valamennyi tanácstagnak tudomására jussanak. 68. §. A perek a kivonat felolvasása, más ügyek pedig szóbeli előterjesztés által adatnak elő. Az előadónak szabadságában áll, az elnök beleegyezése mellett, perekben Í3 szóbeli előterjesztéssel élni; mi által azonban nincs felmentve az írásbeli kivonat készítésének kötelezettségétől. A mellékleteket, tanuvallomási és szemléi jegyzökönyveket a tanácsjegyző is olvashatja. 69. §. Mind az elnöknek, mind a szavazóknak van joguk bármely irat megtekintését, vagy felolvasását kívánni, s az ügy állásaés részleteire nézve az előadóhoz kérdéseket intézni. 70. §. A perek előadása nyilvános. Kivételnek csak azon ügyekre nézve van helye, a melyekken a bíró a törv. rendt. 103. §. szerint elrendelheti a hallgatóság kizárását. Ez utóbbira nézve a felek a periratokban adják elő indokolt kérelmöket, a bíróság pedig zárt ülésben határoz. A nyilvánosság, a polgári ügyekre nézve megállapított feltételek szerint, a bűnügyekben is alkalmazandó. 71. §. Minden előadó tartozik az előadásra elkészitett pereket az elnöknek jegyzék mellett előre bejelenteni, és abban azon ügyeket, melyekben a felek a hallgatóság kizárását kérelmezték, kitüntetni a végből, hogy a bíróság e kérelem iránt eleve határozhasson. A nyilvánosan előadandó perek jegyzéke a bíróságnál nyílt helyen függesztetik ki. 72. §. Nyilvános ülések kitűzésénél az elnök arra ügyel, hogy az előadás menete ne szakittassék félben oly ügyek által, a melyek a hallgatók kizárását kívánnák. 73. §. Hallgatókul C3ak felnőtt férfi személyek becsáttatnak be, a tanácsjegyző által aláirt jegy felmutatása mellett. A kiosztandó jegyek számát az elnök határozza meg, s azok kiszolgáltatásánál a jelentkezés sorrendje tartandó szem előtt. B megszorítás az ügyfelekre és képviselőikre ki nem terjed. Az ügyvédi kar számára bizonyos számú jogyek mindig fentartandók. 74. §. A hallgatóságot korlát választja el, illő távközben, ?. birói testülettől. E korláton kivül az első sorban a feleket és képviselőiket ülőhely illeti. 75. §. A tanács elnökének kötelessége nyilvános ülésekbeia törv. rendt. 104. §-ának szigorú megtartása felett őrködni és a hallgatóság zavargásainak vagy illetlen viseletének esetében, annak fékezése s e czélből a terem kiürítése iránt intézkedni. Tettleges ellenszegülés vagy nagyobb kihágás esetében jogában áll, tettest nyomban letartóztattatni s az illetékes fenyitő bírósághoz kisértetni. 76. §. Előadás után a birÓ3ág tanácskozás és határozathozatal végett a mellékterembe vonul, vagy ilyen helyiség nem létéber. az üléstermet kiüríti. 77. § Tanácskozás alkalmával az elnök az eldöntendő kérdést megvitatás alá bocsátja. A szavazást az előadó nyitja meg 3 véleményét, mely egyszersmind a kiadmány tervét képezi, írásban felolvassa. Az elnök nem szakitja félben az előadót vagy szavazót, véleményeik előadásában, s nem korlátolhatja a véleményezés szabadságát ; saját véleményét pedig csak a szavazás végeztével nyilváníthatja. 78. §. A tanácskozás befejezte után más meggyőződésre jött szavazónak jogában áll előbbi véleményétől eltérőleg szavazni, mig az elnök a határozatot véglegesen ki nem jelentette. A határozat kimondása után az ügy többé ujabban fel nem vétethetik. 79. §. Az elnök a határozatot azon vélemény szerint mondja ki, melylyel minden szavazó vagy azok többsége teljesen egy értelemben van. Ha a többség szavazata hozzáadást, kihagyást, vagy módosítást kíván : ezek a kiadmányi tervben azonnal teljesíttetnek. Nyelv és tollhibákat, melyek által a határozat lényege nem érintetik, az elnök is kiigazíthat. 80. §. Ha a szavazatok két vélemény közt egyenlően vannak megoszolva: az elnöknek joga van egyik vagy másik véleményhez adni szavazatát s ez által egyik vagy másik részre dönteni el a kérdést. 81. §. Ha az elnök a különböző szavazatok egyikéhez sem járulhatna: a tanácskozás egyes részletes kérdések szerint különittetik el s minden egyes részletes kérdés iránt külön szavazásnak van helye. Magában értetik, hogy a részkérdéseknek ebbeli elkülönítése esetében azok természeti rendjök szerint, — péld. az előkérdés előbb, mint az ügy érdeme, az alaki kérdés előbb, mint a határozat lényege, a követelés jogérvényessége előbb, mint annak összege sat. bocsáttatnak szavazás alá. Valamely pont iránt meghozott határozat a többiek fölötti tanácskozásnak alapjául tekintendő, s szavazataikat ezen alapra tartoznak fektetni azon szavazók is, a kik a határozathoz nem járultak. A kérdés azonban ugyanazon tanács által okvetlenül eldöntendő. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utoza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1869. Nyomatott Koe$i Sándornál llal-fiacz és al-dunasor sarkán 9. is. o.